Jeles napok

Január – Boldogasszony hava – Télhó – Fergeteg hava

Jeles napok

Magyarország legelső takarékpénztára működésének megkezdése – 1840

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Fáy András – Mikszáth szerint „a nemzet mindenese” – kezdeményezésére 1839. december 30-án alakult és 1840. január 11-én már meg is kezdte működését, mint az első önálló magyar pénzintézet. Üzletkörét betétek kamatoztatása, váltókölcsönök és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönök folyósítása képezte. 1845-ben az intézmény részvénytársasággá alakult, majd a kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult. Nagy szerepet játszott a XIX. század végén erőteljesen megindult budapesti építkezések finanszírozásában. Takarékpénztári jellegét mindvégig megtartotta. Bevételeinek túlnyomó többsége kamatokból és szelvényjövedelemből származott. A takarékpénztárról alapítója könyvet is írt. Az intézmény 1948-ban állami tulajdonba került, majd felszámolták. Üzletágait az Országos Takarékpénztár vette át.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Budapest Lexikon)

Prinz Gyula születésnapja – 1882

PRINZ GYULA (Rábamolnári, 1882. január 11. – Budapest, 1973. december 31.) geográfus, a morfológia és településföldrajz nagy tudású kutatója a budapesti tudományegyetem tanára volt. Meghatározó esemény volt életében az az 1906-os közép-ázsiai expedíció, amelyen Almásy György meghívására vett részt. Ennek során tanulmányozta és térképezte a Tien-San hegység számos vonulatát, valamint a magas hegységek geomorfológiai kialakulásának kérdéseire keresett választ. Megállapításai azóta is helytállóaknak bizonyultak. Kutatóútját 1909-ben megismételte, ezúttal egyedül. A Tien-San északi, addig feltáratlan részeit kutatta. Utazásainak fő eredménye a fiatal kéregmozgások uralkodó szerepének felismerése volt a domborzatok kialakulásában. Emellett elemezte az alpi és közép-ázsiai területek eljegesedésének különbözőségeit is. Az 1920-as években kidolgozta a Kárpát-medence szerkezeti-geomorfológiai kialakulását magyarázó koncepcióját. A településföldrajz terén is értékes munkákat írt, ilyen például a Budapest földrajza vagy az Európa városai című könyve. Négy alkalommal, egyre bővebb és pontosabb változatban kiadott munkája a Magyarország földrajza, amelyben a kor neves földrajztudósai voltak szerzőtársai, például Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Bartucz Lajos. Különböző tisztségeket viselt a Magyar Földrajzi Társaságban, amelynek 1904-től volt tagja.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

Aujeszky Aladár születésnapja – 1869

AUJESZKY ALADÁR (Pest, 1869. január 11. – Budapest, 1933. március 9.): mikrobiológus, főiskolai tanár, a kutyák veszettség elleni oltásának magyarországi bevezetője.
A budapesti egyetemen 1892-ben orvosi oklevelet szerzett. Gyakornokként, majd helyettes tanársegédként a II. sz. belklinikán, utóbb tanársegédként dolgozott az általános kórtani tanszéken. 1900-tól az Állatorvosi Főiskolán tanársegéd, magántanár, majd 1907-től a bakteriológia tanára. Ettől kezdve vezette a Bakteriológiai Intézetet és jelentős közegészségügyi tevékenységet fejtett ki. Bevezette a kutyák veszettség elleni kötelező oltását. Felfedezte az állatoknak róla elnevezett nyúltagyvelőbénulását, új baktériumspóra-színezőeljárást dolgozott ki. Fő művei: A baktériumok természetrajza (Bp., 1912); Általános bakteriológia (Bp., 1924).

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Jedlik Ányos István születésnapja – 1800

Egyik legnagyobb fizikus feltalálónk, JEDLIK ÁNYOS (Szimő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 15.) benedekrendi szerzetes volt, tanulmányait a rend iskoláiban végezte és pályáját tanárként szintén ezekben az intézményekben kezdte. 1839-ben lett a pesti tudományegyetem fizika-mechanika tanszékének professzora. Jedlik Ányos a fizika számos szakterületével foglalkozott, elsődlegesen azonban az elektrotechnika érdekelte. Évekkel megelőzve kortársait megalkotta „villamdelejes forgonyai”-t, amelyekben az álló- és forgórész egyaránt elektromágnes volt. Ezek a készülékek az elektromotorok ősei voltak. Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve, illetve az azt demonstráló „egysarkú villanyindító”, azaz a dinamó. Ennek műszaki leírásában fogalmazta meg Jedlik 1861-ben – tehát legalább hat évvel Siemens és Wheatstone előtt – az öngerjesztés (dinamó) elvét. A nagyfeszültségű technika terén is alkotott újat: 1863-ban ismertette a „Leideni palaczkok lánczolatá”-t, illetve a feszültségsokszorozás elvét és gyakorlatát; több mint félméteres hosszúságú villamos ívet tudott létrehozni. „Csöves villamosszedőkből alkotott villamfeszítő”-jét az 1873-as bécsi világkiállításon mutatta be. Sokat tett a magyar tudományos-műszaki nyelv fejlesztéséért is; számos olyan szakkifejezést alkotott, amelyek ma is elemei szókincsünknek. Amikor magas kort megérve meghalt, temetésén Eötvös Loránd, tisztelője és egyetemi utódja mondott búcsúbeszédet.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr. Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)

Január 11-én történt

Bohumil Hrabal cseh író, Václav Havel, Csehország köztársasági elnöke és Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1994-ben ezen a napon találkozott Hrabal törzshelyén, a prágai Aranytigris sörözőben.

Bohumil Hrabal 1985. Fotó: Hana Hamplová
Bohumil Hrabal 1985-ben. Fotó: Hana Hamplová

Ünnep

A Magyarországi Német Önkormányzatok Napja – Annak emlékére tartják január második szombatján, hogy Magyarországon 1995 januárjában alakultak meg a német kisebbségi önkormányzatok.

Január 11-én történt

630 A 622-ben Medinába menekült Mohamed próféta csapatai elfoglalták Mekkát, az iszlám vallás legszentebb városát.
1569 I. Erzsébet angol királynő védnöksége alatt a londoni Szent Pál-katedrálisban megtartották a világ első állami lottóhúzását.
1693 Földrengés és szökőár pusztított Szicíliában, az elemi csapás hetven várost és falut, köztük Cataniát is romba döntötte, és legalább ötvenezer emberéletet követelt.
1700 Nagy Péter cár új időszámítást vezetett be Oroszországban. (Az addig használt pravoszláv egyházi időszámítás i. e. 5509-cel kezdődött, az új kezdőpont Krisztus születésének éve lett, az év kezdete szeptember elsejéről január elsejére került.)
1840 Pesten megalapították a Magyar Nemzeti Conservatoriumot, a legrégibb ma is működő budapesti zeneiskola, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elődjét.
1840 Megkezdte működését a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület mint az első önálló magyar pénzintézet. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1851 Kínában megkezdődött a tajping-felkelés a mandzsu Csing-dinasztia ellen, a 20 millió áldozatot követelő lázadást csak 1864-re tudták leverni.
1919 A Magyar Nemzeti Tanács köztársasági elnökké választotta Károlyi Mihály kormányfőt.
1922 A 14 éves, cukorbeteg kanadai Leonard Thompson átesett a történelem első sikeres inzulinkezelésén, amely megmentette életét.
1935 Amelia Earhart amerikai pilótanő elsőként repült Hawaiiról az Egyesült Államokba.
1974 Dél-Afrikában hatos ikrek születtek, akik a világon először mindannyian életben maradtak.
1989 Az Országgyűlés elfogadta a gyülekezési jogról és az egyesülési jogról szóló törvényt, amely lehetővé tette a pártalapítást.
1991 A szovjet hadsereg különleges egységei beavatkoztak a függetlenedni vágyó Litvániában, az összecsapásoknak 16 halálos áldozatuk volt.
2016 Nemes Jeles László rendező Saul fia című filmje első magyar alkotásként kapta meg a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat.

Január 11-én született

1757 Alexander Hamilton, az amerikai Függetlenségi nyilatkozatot aláíró Alapító Atyák egyike, az első amerikai pénzügyminiszter
1800 Jedlik Ányos bencés szerzetes, természettudós és feltaláló. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva olvashatunk bővebben.
1869 Aujeszky Aladár orvos, állatorvos, mikrobiológus, a kutyák veszettség elleni védőoltásának magyarországi bevezetője. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1882 Printz Gyula geográfus, a morfológia és településföldrajz kutatója, a budapesti tudományegyetem tanára

Meghatározó esemény volt életében az az 1906-os közép-ázsiai expedíció, amelyen Almásy György meghívására vett részt. Ennek során tanulmányozta és térképezte a Tien-San hegység számos vonulatát, valamint a magashegységek geomorfológiai kialakulásának kérdéseire keresett választ. Megállapításai azóta is helytállóknak bizonyultak. Kutatóútját 1909-ben megismételte, ezúttal egyedül. A Tien-San északi, addig feltáratlan részeit kutatta. Utazásainak fő eredménye a fiatal kéregmozgások uralkodó szerepének felismerése volt a domborzatok kialakulásában. Emellett elemezte az alpi és közép-ázsiai területek eljegesedésének különbözőségeit is. Az 1920-as években kidolgozta a Kárpát-medence szerkezeti-geomorfológiai kialakulását magyarázó koncepcióját. A településföldrajz terén is értékes munkákat írt, ilyen például a Budapest földrajza vagy az Európa városai című könyve. Négy alkalommal, egyre bővebb és pontosabb változatban kiadott munkája a Magyarország földrajza, amelyben a kor neves földrajztudósai voltak szerzőtársai, például Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Bartucz Lajos. Különböző tisztségeket viselt a Magyar Földrajzi Társaságban, amelynek 1904-től volt tagja. 1973. december 31-én halt meg Budapesten. Forrás: OSZK.

1895 Laurens Hammond amerikai mérnök, üzletember, a Hammond orgona feltalálója
1899 Vaszary János író, rendező, színész
1903 Dékány András magyar ifjúsági író
1906 Albert Hofmann svájci kémikus, az LSD feltalálója
1912 Kádár György Kossuth-díjas festő és grafikus
1916 Bernard Blier francia színész
1924 Koczkás Sándor József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus
1924 Roger Guillemin Nobel-díjas francia-amerikai orvos
1929 Pintér György Balázs Béla-díjas hangmérnök, érdemes művész
1930 Rod Taylor ausztrál színész
1932 Gonda János Széchenyi-díjas jazz-zongorista, zeneszerző
1934 Erkel Tibor Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, zenei rendező
1949 Ungár Anikó bűvész
1954 Kailás Szatjárthi Nobel-békedíjas indiai emberi jogi aktivista
1961 Eszenyi Enikő Kossuth-díjas színésznő, rendező, színigazgató
1972  Sal Endre magyar író, újságíró
1987 Kozák Danuta hatszoros olimpiai bajnok kajakozó

Január 11-én halt meg

1494 Domenico Ghirlandaio firenzei reneszánsz festő
1801 Domenico Cimarosa olasz operaszerző
1837 François (Pascal Simon) Gérard francia festő
1875 Luppis János tengerésztiszt, a torpedó feltalálója
1928 Thomas Hardy angol író
1944 Galeazzo Ciano olasz diplomata, külügyminiszter, Mussolini veje
1950 Mansfeld Géza orvos, fiziológus, farmakológus, akadémikus
1954 Oscar Straus osztrák zeneszerző
1968 Seress Rezső zeneszerző, zongorista, a Szomorú vasárnap komponistája
1984 Beamter „Bubi” Jenő jazzmuzsikus, vibrafonos
1989 Szőnyi Sándor József Attila-díjas író
2008 Sir Edmund Hillary új-zélandi hegymászó, sarkkutató, Tendzing Norgaj serpa társaságában a Mount Everest első meghódítója
2010 Éric Rohmer francia filmrendező
2014 Ariel Saron izraeli katonatiszt, miniszterelnök
2015 Buzánszky Jenő olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, a nemzet sportolója
2015 Anita Ekberg svéd modell, színésznő, Fellini Az édes élet című filmjének szereplője

#eztörténtma