Jeles napok
Remete Szent Antal
Antal, vagyis Antal apát, másként Remete Szent Antal (†356) beteg embernek, beteg jószágnak hajdanában nagy tiszteletben álló patrónusa. A népmese világát idéző legendáját több kódexunkban olvashatjuk. Itt a Debreczeni-kódex rövidebb változatából merítünk. Úgy érezzük, hogy kiváló mesekutatásunknak tüzetesebben kell foglalkozni legendáink meseszerű megnyilatkozásaival is.
Antal jámbor nemes szülék gyermekeként született, korán elárvult. Vagyonát elosztotta a szegények között, húgát monostorba ajánlá, maga pedig a pusztába vonult. Egy remete oktatta, majd teljes egyedüllétre vágyva, továbbment. Nagy sok háborúságokat szenved vala ördögöktől, melyeket böjtölésökkel, imádságival és vigyázásival mind meggyőz vala. S mikoron a bujaságnak lölkét meggyőzte volna, neki jelönék az ördög és lábai eleibe esvén, mondá: én vagyok a bujaságnak ördöge, meggyőzél immár. Kit Szent Antal elűze előle szent keresztnek jegyével és azután úgy mondá a pusztába lakozóknak: oly igen undok állat az ördög, hogy soha továbbá immár őtőle nem félök. S ennek utána keményebb életöt foga magának, mert gyakorta mind az teljes éjet vigyázásba és imádságba múlatja vala el. Egyszer eszik vala napjában vecsernye után, csak kenyeret, egy kevés sóval meghintvén, vizet iszik vala. Néha harmadnapég sem eszik vala. Mindönkoron a mezítelen földön fekszik vala és ciliciumba jár vala.
Alpár Ignác születésnapja – 1855
Számos historizáló középületünk tervezője, ALPÁR IGNÁC (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) Schökl Mátyás grazi eredetű asztalosmester fiaként született. Még diákkorában elszegődött kőműves inasnak, majd Hauszmann irodájába szegődött praktikánsnak. Tanulmányait 1874-ben a berlini építészeti akadémián folytatta. Tagja lett a berlini Építész Egyletnek, tudósításokat küldött az újonnan alakult budapesti szaklapnak, az Építési Ipar-nak, pályázatokon vett részt, 1880-ban elnyerte az építészegylet tekintélyes Schinkel-érmét. 1881-ben hosszabb utazást tett Itáliában, majd Hauszmann meghívására a budapesti Műegyetem tanársegédi állását foglalta el. Hatévi tanítás után az egyetemtől megválva irodát alapított. Pályázati siker vezette legismertebb alkotásához, a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportjának tervezéséhez, amelynek belső berendezéseit Schikedanz Albert alkotta meg. Olyan sikeres lett a munkájuk, hogy a kiállítás végeztével az épületegyüttest a Mezőgazdasági Múzeum céljára időtálló anyagból újra felépítették. Később, Trianon után a Vajdahunyad vára néven elhíresült alkotás szinte a régi Magyarország emlékművévé vált, minthogy a hozzá ihletet adó épületek lelőhelyei – Vajdahunyad mellett Csütörtökhely, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Gyulafehérvár, Brassó – az elcsatolt területek részei lettek.
Alpár Ignác gazdag életművének legjellemzőbb részét a nagy középületek teszik ki. Ilyenek a nagy budapesti banképületek, például a Szabadság téren vagy a József nádor téren, az Eötvös Kollégium a Ménesi úton, a fürdőépületek, például Herkulesfürdőn, a laktanyák Győrben és Pozsonyban, a tekintélyes megyeházák Segesváron, Déván, Nyíregyházán, Kolozsváron és Nagyenyeden, valamint a templomok Segesváron és Brassóban. Számos postát, szállodát és iskolát is tervezett.
1928-ban az emlékbizottság tagjaként utazott New-York-ba a Kossuth szobor leleplezésére. Hazafelé jövet Svájcban időzött, amikor váratlanul meghalt. Telcs Ede szobrán a Vajdahunyad vára mellett, a Városligetben középkori céhmesteri öltözetben látható.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Az olasz konyha napja
2008 óta tartják ezt a világnapot, amely Remete Szent Antal ünnepének napja, aki a háziállatok, a hentesek és a szalámikészítők védőszentje. A világnap célja az olasz ételek és éttermek autentikusságának megőrzése és fenntartása a világban.
Az Olaszországra jellemző konyhaművészet évszázadokon át fejlődött a társadalmi és a gazdasági változások hatására. Annak ellenére, hogy az ország a 19. századig nem volt egységes, a konyhája gyökerei egészen a 4. századig követhetők vissza. A Római Birodalom bukása után a különböző régiók elkezdték megalkotni saját hagyományaikat, már ami az ételkészítést illeti. Nemcsak a főzési technika és az előkészítés, de a receptek is igen változatossá lettek. Így lett az ország gasztronómiai szempontból megosztott.
A tíz leghíresebb olasz étel mélyen gyökerezik az olasz kultúrában, a recepteket generációról generációra adják át. A leghíresebb fogások a következők: tészta és pizza, arancini, lasagne, ossobuco alla milanese, prosciutto, ribollita, saltimbocca, gelato, torrone és a tiramisu.
Január 17-én történt
„Önhitt elképzelés, hogy a kultúrát csak magasabb rendű szellemek értik meg. Tudni kell a módját, hogyan közvetítsük, akkor válik igazán közkinccsé” – fogalmazta az 1915. január 17-én született – és 1996-ban elhunyt – Széchenyi-díjas író, orvos, művelődéstörténész, polihisztor Benedek István, akinek olyan pszichiátriai és orvostörténeti kötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranyketrec, a Mandragóra, a Semmelweis és kora, Az ösztönök világa és az Ideges emberek.
Január 17-én történt
1377 XI. Gergely pápa visszahelyezte székhelyét Rómába, ezzel véget ért a katolikus egyházfők 1309-ben kezdődött „avignoni fogsága”.
1688 Zrínyi Ilona feladta Munkács várát, amelyet három éven át védett a Habsburgokkal szemben.
1912 Robert Scott kapitány másodikként elérte a Déli-sarkot.
1914 Az Osztrák–Magyar Monarchia vízre bocsátotta a Szent István csatahajót.
1921 P. T. Selbit brit bűvész a világon elsőként mutatta be a kettéfűrészelt nő illuzionistatrükköt.
1945 Elindult Magyarországról az első aranyvonat, amely a Magyar Nemzeti Bank arany- és devizakészletét szállította nyugatra.
1957 Megjelent a lottó megszervezéséről szóló pénzügyminiszteri rendelet, az első húzást március 7-én rendezték.
1989 A lengyel állampárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága hozzájárult az 1982-ben betiltott Szolidaritás szakszervezet működésének újraengedélyezéséhez.
1991 Az amerikaiak és szövetségeseik részvételével megkezdődött az első öbölháború, amely február 28-án ért véget, és Kuvait felszabadult az iraki megszállás alól.
1994 Teljessé vált az amerikai GPS helyzetmeghatározó rendszer.
1995 Japánban, Kobe város körzetében egy 7,3 erősségű földrengés több mint hatezer ember halálát okozta.
2004 Erdei Zsolt a Bokszvilágszervezet (WBO) félnehézsúlyú világbajnoka lett, miután Karlsruhéban legyőzte a címvédő mexikói Julio César Gonzálezt.
2021 Az orosz rendőrség a moszkvai repülőtéren őrizetbe vette a legismertebb ellenzéki politikust, a németországi gyógykezeléséről hazatérő Alekszej Navalnijt.
2023 A holland képviselőház és a szenátus is elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely megtiltja a szexuális irányultságon, valamint a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést.
Január 17-én született
1504 Szent V. Pius, a 225. római pápa
1600 Pedro Calderón De La Barca spanyol költő, drámaíró
1624 Guarino Guarini olasz építész, építészeti író
1706 Benjamin Franklin amerikai politikus, író, polihisztor, természettudós, nyomdász, diplomata, a villámhárító feltalálója, az Egyesült Államok alapító atyáinak egyike
1734 François-Joseph Gossec belga származású francia zeneszerző és karmester
1798 Auguste Comte francia filozófus
1839 Siposs Antal zongoraművész, zeneszerző
1855 Alpár Ignác műépítész, egyetemi tanár, számos historizáló középületünk tervezője 1863 Konsztantyin Sztanyiszlavszkij orosz színész, rendező, színészpedagógus
1879 Kazimierz Sichulski lengyel festő, grafikus és iparművész
1894 Szőnyi István Kossuth-díjas festő, érdemes és kiváló művész
1895 Mécs László költő
1899 Al Capone olasz származású amerikai gengsztervezér
1909 Mátrai László állami díjas filozófus, akadémikus
1915 Benedek István Széchenyi-díjas író, orvos, polihisztor
1921 Kelemen Endre Széchenyi-díjas orvos, hematológus
1922 Betty White amerikai színésznő
1924 Czabarka György Balázs Béla-díjas operatőr, érdemes és kiváló művész
1939 Kenyeres Zoltán Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus
1942 Muhammad Ali amerikai olimpiai bajnok, majd többszörös profi világbajnok ökölvívó
1944 Szőkefalvi-Nagy Zoltán fizikus, kutató professor emeritus
1949 Mick Taylor angol gitáros, 1969–1974 között a Rolling Stones tagja
1952 Rjúicsi Szakamoto Oscar-díjas japán zeneszerző, a The Yellow Magic Orchestra alapító tagja
1954 Zarnóczai Gizella Harangozó Gyula-díjas táncművész, balettmester
1955 Karikó Katalin, az Egyesült Államokban élő orvosi Nobel-, Széchenyi- és Bolyai-díjas magyar biokémikus, akadémikus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje
1956 Potzner Ferenc Ybl Miklós-díjas építész, művészettörténész
1962 Jim Carrey kétszeres Golden Globe-díjas amerikai színész, humorista
1988 Tóth Gabi énekesnő
Január 17-én halt meg
1468 Szkander bég albán hadvezér, törökverő nemzeti hős
1634 Szenci Molnár Albert református pap, egyházi író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító
1869 Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij orosz zeneszerző
1751 Tomaso Albinoni itáliai barokk zeneszerző, hegedűművész
1874 Csang és Eng sziámi ikrek, törzsüknél összenőtt fivérek, az „eredeti” sziámi ikrek
1897 Vajda János költő
1907 Hajnal Antal mérnök, a fiumei kikötő tervezője, a Nemzetközi Vöröskereszt aktivistája
1939 Bálint Zoltán építész
1941 Tátray István, a geodézia tudós művelője
1959 Szörényi Imre biokémikus, orvos, akadémikus
1969 Grażyna Bacewicz állami díjas lengyel zeneszerző, hegedűművész
1986 Tárczy-Hornoch Antal Kossuth- és állami díjas bányamérnök, geofizikus-geodéta, akadémikus
1992 Babics Antal Kossuth-díjas sebész-urológus, akadémikus
2002 Camilo José Cela Nobel-díjas spanyol író, költő
2011 Benkő Loránd Széchenyi-díjas nyelvész, akadémikus
2016 Szántay Csaba Széchenyi- és állami díjas kémikus, akadémikus
2019 Sárkány József Bánffy Miklós-díjas művészettörténész
2021 Sas József Jászai Mari-díjas színész, rendező, író, érdemes és kiváló művész
