Árpád-házi Szent Margit
Margit, vagyis Árpád-házi Szent Margit (1242-1271), IV. Béla királyunk leánya, Szent Erzsébet unokahúga. Nevét Antiochiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Az ókeresztény vértanút István király és Szent Márton mellett, népünk mindjárt patrona regni-ként tisztelte.
Margit a tatárjárás idején fogant. Amikor hetedik gyermeknek megszületett, királyi atyja engesztelésül Istennek ajánlotta. Már három éves korában a veszprémi klastromba vitték, ahol a boldogként tisztelt, stigmatizáltként emlegetett Ilona apáca volt a gondviselője. Tíz éves korában átkerült a Nyulak szigetén emelt Boldogasszony-kolostorba, amelyről IV. Béla alapítólevele ezt mondja: „midőn a tatárdúlás után, amely bűnhődésül bűneinkért zúdult ránk, keményen hozzáfogtunk az országújításhoz... az a gondolatunk támadt, hogy ...a Duna szigetén, kolostori életre alkalmas helyen, Isten anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának tiszteletére templomot, és körülötte monostort alapítunk, amelyben a szerzetesi regulák követelményei szerint jámbor szüzeknek kell a királyok Királyát és a Szűznek Fiát szolgálniok. S hogy Isten előtt ismert jámborságunk, amely nem maradhat rejtekben; másoknak is példa legyen, leányunkat, Margit asszonyt, akit gyermekeim közül annál gyöngédebb szeretettel ölelünk át, minél biztosabban látjuk benne a jámbor, Isten előtt kedves életnek előjeleit, elhelyezzük őt ebben a kolostorban, hogy élte fogytáig szolgáljon Istennek és a dicsőséges Szűznek...”
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)
Szent Piroska
Piroska, azaz Prisca, ókeresztény vértanú. Temploma az Aventinus hegyén áll. Legendáját a Debreceni-kódexben olvassuk. Eszerint egy római nemesember megkeresztelt lánya volt. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni. Ő csakugyan imádkozni kezdett a bálvány előtt, a templom azonban összeomlott. A császár többféleképpen is kínoztatta, de Piroska hű maradt hitéhez. Börtönében éjszakának évadján a mennyei szentek és angyalok dicsérik az Urat. A császár oroszlánok elé vetteti, de ezek lábához heverednek, nem szaggatják szét. Ezután hatalmas máglyát gyújtat, de az Úristen esővel és széllel eloltja. Végül a császár úgy véteti fejét Piroskának. A kivégzés helyén, az Aventinus-hegy tövében templomot emeltek a tiszteletére. A hagyomány szerint abból a lakóházból alakították át, amely Szent Péter római szállása volt.
Piroska nevét patrociniumaink között, alakját, viselt dolgait pedig ikonográfiánkban hiába keressük. Napját és miséjét középkori misekönyveink azonban számontartják, az esztergomi Agendarius (1583) az imádságos ünnepek között említi. A névnek és napnak nyilvánvalóan Piroska, Szent László leánya, a bizánci kereszténységnek Iréne néven tisztelt szentje adott hazai tekintélyt.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)
Árpád-házi Szent Eiréné/Piroska
Piroska és a farkas
Más vélekedés szerint Szent László királyunk leányának – ő volt az első, akiről tudjuk, hogy ezt a nevet viselte, aki ugyanakkor Iréné néven bizánci császárné volt – csupán beceneve volt a Piriska, mégpedig épp az Iréné magyaros becéző alakjaként. (Iri-Piri, Iriska-Piriska az irinyó-pirinyó, Anna-Panna mintájára.) Eszerint a magyar királyleánynak egy keresztény neve lett volna, az Iréné. Egyébként a bizánci ortodox egyház e néven is avatta szentté.
Ami tárgyunkat illeti, a Piroska név mindhárom származtatása szerint külön-külön is illik naptári helyéhez.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
Pest felszabadulása – 1945
A Vörös Hadsereg 1944 karácsonya előtt zárta körül a fővárost és kezdte meg ostromát. Pesten 1945. január 18-án szűntek meg a harcok, amikor a Belváros is az oroszok kezére került. Ezt megelőzően a németek Pest ostromának záróakkordjaként a megmaradt hidakat is felrobbantották (január 15.: Horthy Miklós híd, január 16.: Ferenc József híd, január 18.: Erzsébet és Lánchíd).
1882-ben ezen a napon született Alan Alexander Milne angol író, költő, drámaíró. Milne számos humoros esszét, színdarabot és regényt írt, ám leghíresebb műve a Micimackó című meseregény, amely Karinthy Frigyes műfordításában jutott el a magyar olvasókhoz.
Ünnepek, emléknapok
Árpád-házi Szent Margit ünnepe – Magyar királylány, Domonkos-rendi apáca, IV. Béla király leánya. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
A magyar jégkorong napja – Január utolsó előtti hétvégéjén tartják a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) kezdeményezésére.
Január 18-án történt
1535 Francisco Pizarro megalapította Lima városát.
1825 Megnyitott a közönség előtt a Moszkvai Nagyszínház.
1864 Megnyílt a Budapesti Áru- és Értéktőzsde.
1871 A francia–porosz háborúban aratott német győzelem után a versailles-i palota tükörtermében I. Vilmost kiáltották ki a Német Császárság első uralkodójának.
1918 Háborúellenes sztrájk kezdődött Budapesten, amely a nagyobb vidéki városokra is átterjedt.
1919 Párizsban megkezdődött az I. világháborút lezáró békekonferencia.
1945 Budapest ostroma alatt a Budára visszavonuló németek felrobbantották a még álló utolsó hidakat, Pesten véget értek a harcok, felszabadult a pesti gettó.
1946 Átadták a forgalomnak a Kossuth hidat, Budapest második világháború utáni első állandó Duna-hídját.
1990 A kormány az úgynevezett Duna-gate ügy kirobbanása után megszüntette a Belügyminisztérium belső reakció elleni elhárítással foglalkozó III/III-as csoportfőnökségét.
2005 Bemutatták a franciaországi Toulouse-ban a világ legnagyobb személyszállító repülőgépét, az európai repülőgépgyártó Airbus konzorcium A380 modelljét.
2010 Büntetésének letöltése után kiszabadult törökországi börtönéből Mehmet Ali Ağca, aki 1981. május 18-án a vatikáni Szent Péter téren merényletet követett el Szent II. János Pál pápa ellen.
Január 18-án született
1519 Jagelló Izabella magyar királyné, Erdély kormányzója
1689 Charles-Louis Montesquieu francia filozófus és író
1818 Almásy Pál politikus, 1849-ben ő hirdette ki Debrecenben a Habsburg-ház trónfosztását
1869 Tornyai János festő, az alföldi festők jelentős képviselője
1882 Alan Alexander Milne angol író, költő, drámaíró, a Micimackó szerzője
1892 Oliver Hardy amerikai komikus-színész
1904 Cary Grant tiszteletbeli Oscar-díjas angol származású amerikai filmszínész
1907 Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester
1929 Győri Ilona Jászai Mari-díjas színművész
1933 Ray Dolby kétszeres Oscar-díjas, illetve Grammy-díjas amerikai mérnök, feltaláló, az audiofelvétel fejlesztésének úttörője, a Dolby-hangrendszer kifejlesztője
1955 Kevin Costner Oscar-díjas amerikai filmrendező, filmszínész
1955 Nyilasi Tibor válogatott labdarúgó
1959 Balogh Kálmán nemzetközi hírű cimbalomművész, Magyar Örökség díjas
1963 Jakupcsek Gabriella újságíró, műsorvezető
1970 Madarász Éva színésznő
1987 Klem Viktor színész
1999 Tóth Andi énekesnő
Január 18-án halt meg:
1270 Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király lánya
1869 Szemere Bertalan politikus, 1849-ben miniszterelnök
1926 Blaha Lujza színésznő, „a nemzet csalogánya”
1936 Joseph Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író, novellista és költő, A dzsungel könyve szerzője
1940 Hültl Hümér, a modern sebészet jeles alakja. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1952 Aschner Lipót elektronikai gyáriparos, a két háború közötti ipari nagytőke egyik közismert képviselője
Asakürtön született 1872. január 27-én. 1921-től az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságot vezérigazgatóként vezette. Tagja volt a gyár részvénytöbbségét kezében tartó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank felügyelőbizottságának, igazgatósági tagja több más iparvállalatnak és a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ), alelnöke a Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének. Vezetése alatt került sor 1932-ben a gyár jelentős fejlesztésére. Magyarország német megszállásakor (1944. március 19.) a Gestapo elhurcolta, a dachaui koncentrációs táborból 1945-ben Svájcba került. 1948-ban hazatért, s haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója volt, bőkezű támogatójaként a magyar sportnak. Forrás:
OSZK.
1995 Csaba László, a II. világháború utáni magyar modern templomépítészet legjelentősebb alkotója. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva olvashatunk részletesebben.
2001 Sinkovits Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze
2009 Kováts Nóra Kossuth-díjas balettművész
2020 Makkai Ádám Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje
2023 David Crosby amerikai rockzenész, énekes, gitáros
2023 Kungl György Munkácsy Mihály-díjas szobrász
#eztörténtma
