Jeles napok

Jeles napok

A holokauszt nemzetközi emléknapja

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította (International Holocaust Remembrance Day). 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor.
Az egyhangúan elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot. A budapesti Holokauszt Emlékközpont minden évben megemlékezik erről a gyásznapról.

Aschner Lipót születésnapja – 1872

ASCHNER LIPÓT, (Asakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952. január 18.): elektronikai gyáriparos, a két háború közötti magyar ipari nagytőke egyik közismert képviselője. 1921-től az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságot vezérigazgatóként vezette. Tagja volt a gyár részvénytöbbségét kezében tartó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank felügyelő bizottságának, igazgatósági tagja több más iparvállalatnak és a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ), alelnöke a Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének. Vezetése alatt került sor 1932-ben a gyár jelentős fejlesztésére. Magyarország német megszállásakor (1944. március 19.) a Gestapo elhurcolta, a dachaui koncentrációs táborból 1945-ben Svájcba került. 1948-ban hazatért s haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója volt, bőkezű támogatójaként a magyar sportnak.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ, Magyar életrajzi lexikon, MEK)

Luppis János születésnapja – 1813

A torpedó feltalálója, LUPPIS JÁNOS (Fiume, 1813. január 27. – Torrigia, 1875. ?) az osztrák–magyar haditengerészet tisztje volt. Az 1860-as évek elején készítette el találmányának, a torpedónak első, kezdetleges modelljét. Ez tulajdonképpen egy kis csónak volt, kétoldalt parafa lemezekkel megerősítve, ami biztosította a víz felszínén maradást. A csónak elülső részén volt a robbanóanyag, ami a legkisebb ütődésre robbant. A propellert hosszú tengelyű óramű hajtotta. A kormányzást a partról, kötelekkel végezték. Luppis ezt a modellt mutatta be a hadügyminisztériumnak, de tervét nem értékelték, anyagi támogatást nem kapott. 1864-ben társult a Fiuméban letelepedett Robert Whitehead angol származású tervezővel és hajógyárossal (aki később Budapesten, a Népszigeten is alapított hajógyárat). A fiumei üzemben készült el két év alatt, 1866-ra az első korszerű torpedó, a későbbi tengeri harcok félelmetes fegyvere. Az új harci eszköz már 1000 méter távolságot tudott befutni, és biztosan eltalált egy 60 méter hosszú álló célt. A hajtóerőt egy 25 atmoszféra nyomásra feltöltött légtartály szolgáltatta. A torpedó két legfontosabb alkatrészét, az oldalirány megtartására szolgáló pörgettyűt és váltótolattyút, valamint az expandáló nagynyomású levegő lefagyását meggátló fűtőberendezést és a vele egybeépített vízpárologtatót is magyarok találták fel: az előbbit Obry Lajos arzenál művezető, az utóbbit pedig Gesztessy János sorhajóhadnagy. A torpedót alkalmassá tették felszíni, víz alatti, később pedig repülőgépről való indításra is. A feltalálók hamarosan komoly üzleti sikert könyvelhettek el. Anglia, Németország, Oroszország, Franciaország és Japán nagyobb mennyiséget rendeltek az új fegyverből; a fiumei gyárat jelentősen bővítették majd részvénytársaságot alapítottak. Luppis János találmányáért 1869-ben magyar nemességet kapott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988 [Petneházy Zoltán])


 

Január 27-én történt

Ma ünnepli negyvenhetedik születésnapját Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színművész, aki a Bárka Színház stúdiósaként lépett először színpadra, később a Katona József Színház, a Szputnyik Hajózási Társaság, a Vígszínház és a Narratíva Kollektíva művésze volt, jelenleg az Örkény Színház társulatát erősíti. Számos filmszerep is fűződik a nevéhez, többek között A martfűi rém, a Fekete kefe, az Akik maradtak, a Mesterjátszma és A fekete múmia átka című mozikban láthattuk.

A legjobb játékfilmes férfi főszereplőnek járó díjjal kitüntetett Hajduk Károly (Akik maradtak) az 5. Magyar Filmdíj gálán a Vígszínházban 2020. március 5-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A legjobb játékfilmes férfi főszereplőnek járó díjjal kitüntetett Hajduk Károly (Akik maradtak) az 5. Magyar Filmdíj-gálán a Vígszínházban 2020. március 5-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Január 27-én történt

1163 Ellenkirályként Magyarország trónjára került IV. István.
1844 A pesti Nemzeti Színházban bemutatták Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját.
1912 Megalakult a Csepeli Torna Klub.
1944 A II. világháborúban Leningrád (a mai Szentpétervár) felszabadult a 872 napos német blokád alól, amely alatt mintegy egymillió ember vesztette életét.
1945 A szovjet csapatok felszabadították az auschwitzi haláltábort.
1967 A parancsnoki kabinban keletkezett tűz következtében az indítóálláson felrobbant és megsemmisült az amerikai Apollo–1 űrhajó, a háromtagú legénység szörnyethalt.
1967 Aláírták a világűr békés felhasználásáról szóló egyezményt.
1973 Párizsban aláírták a vietnámi háborút lezáró amerikai–észak-vietnámi fegyverszüneti egyezményt.
1974 Megtartotta első előadását az akkori helyi szerb Vígszínházban a magyar nyelvű Újvidéki Színház.
2001 A pehelysúlyú Kovács István Münchenben a WBO címmérkőzésén kiütéses győzelmet aratott, ezzel az első magyar profi ökölvívó-világbajnok lett.
2005 Párizsban megnyílt Európa legnagyobb holokausztmúzeuma (Mémoire de la Shoah).
2010 Az Apple bemutatja az iPad nevű táblagépét.

Január 27-én született

1242 Árpád-házi Szent Margit Domonkos-rendi apáca, IV. Béla király leánya
1756 Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző, minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje
1813 Luppis János tengerésztiszt, a torpedó feltalálója
1823 Édouard Lalo francia zeneszerző
1832 Lewis Carroll angol író, költő, matematikus, az Alice Csodaországban szerzője
1859 II. Vilmos, az utolsó német császár
1872 Aschner Lipót elektronikai gyáriparos, a két háború közötti magyar ipari nagytőke egyik közismert képviselője
1879 Pavel Petrovics Bazsov szovjet-orosz meseíró, folklorista
1886 Krizsán János festő, a nagybányai úgynevezett második nemzedék egyik legjellegzetesebb képviselője
1889 Mihályi József műszerész, a fényképészet műszaki megújítója
1908 William Randolph Hearst Jr. amerikai sajtómágnás
1909 Antal István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész
1918 Elmore James amerikai blueszenész, a slide gitár királya
1921 Donna Reed Oscar-díjas amerikai színésznő
1926 Ingrid Thulin svéd színésznő, rendező
1929 Garai Gábor Kossuth-díjas költő, író, műfordító
1943 Várady Szabolcs Kossuth-díjas költő, író, műfordító
1944 Ferencz István Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a nemzet művésze
1948 Mihail Barisnyikov orosz–amerikai táncművész, filmszínész
1949 Zala Márk színész
1955 Vörös István gitáros, énekes, dalszerző
1956 Pap Vera Kossuth-díjas színésznő
1964 Bridget Fonda amerikai színésznő
1972 Kovács István Liszt Ferenc-díjas operaénekes
1979 Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színész
1987 Egger Géza színész

Január 27-én halt meg

1547 Jagelló Anna magyar királyné, Habsburg (I.) Ferdinánd felesége, II. Ulászló és Candale-i Anna lánya
1669 Gaspar de Crayer flamand barokk festő
1854 Aranyosrákosi Székely Sándor író, unitárius püspök
1860 Bolyai János matematikus, a nemeuklideszi geometria egyik megalapozója, „a geometria Kopernikusza”
1868 Kiss Bálint festőművész
1901 Giuseppe Verdi olasz zeneszerző
1919 Ady Endre költő
1934 Fáy Szeréna színésznő
1940 Isaac Babel ukrán-orosz író, drámaíró
1945 Konek Frigyes vegyész
1945 Szerb Antal író, irodalomtörténész
1967 Edward White amerikai űrhajós, az első amerikai, aki űrsétát hajtott végre
1968 Gombos Sándor olimpiai bajnok kardvívó
1974 Kvasz András repülőgép-pilóta, a magyar aviatika népszerűsítője
1977 Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas kóruskarnagy, zeneszerző, érdemes és kiváló művész
1982 Gerecs Árpád Kossuth-díjas vegyészmérnök, szerveskémikus, akadémikus
1983 Louis de Funès francia filmkomikus
1984 Országh László nyelvész, irodalomtörténész, az angol–magyar és a magyar–angol szótár szerkesztője, a magyarországi amerikanisztika atyja
1986 Lilli Palmer német színésznő, írónő
1990 Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrász, grafikus
1998 Udvardy Miklós biológus, ornitológus és biogeográfus
1999 Dobossy László irodalomtörténész
2009 Győrffy László író, színész
2009 John Updike Pulitzer-díjas amerikai író
2010 J. D. Salinger amerikai író, a Zabhegyező szerzője
2014 König Róbert Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
2018 Horesnyi László Jászai Mari-díjas színész
2018 Ingvar Kamprad svéd üzletember, az IKEA cég alapítója
2022 Rónaszegi Miklós író, a Delfin-sorozat elindítója

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Ajtónállóként kezdte a pályát Lütyő, a saint-tropez-i csendőr

1914. július 31-én született Louis de Funès, a francia filmművészet egyik legnagyobb komikusa.

Vegye meg Ady Endre iskolai bizonyítványát!

Ady Endre az elemi iskola befejezése után a Nagykárolyba, a piarista gimnáziumba került. 1888-tól tanult itt négy évig. Itt írta meg első verseit, itt kötött életre szóló barátságokat is. Ennek az időszaknak dokumentuma a harmadik év végén kapott iskolai bizonyítványa, amelyet az Antikvárium.hu kézirat- és könyvaukcióján árvereznek el.

Verdi, akinek anyanyelve a zene volt, neve pedig politikai jelszóvá vált

1813. október 10-én született Giuseppe Verdi, a zenetörténet egyik legnagyobb operakomponistája, akinek az áriáit még a velencei gondolások és a nápolyi utcazenészek is énekelték. Ő maga életműve legmaradandóbb alkotásának azonban az általa idős zenészek számára alapított menhelyet tartotta, amely ma is működik.

Királynők, indiánok, gézengúzok – Rónaszegi Miklós portréja

Rónaszegi, Tótfalusi, Majtényi… mintha egy futballcsapat játékosait kezdeném sorolni, de a régi Móra, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó legjobb szerkesztői valóban egy nagy csapat tagjai voltak.