Jeles napok
Petényi Salamon János születésnapja – 1799
A magyar állattan megalapítója, Petényi Salamon János (Ábel-Lehota, 1799. július 10. – Pest, 1855. október 5.) evangélikus lelkészi pályára készült és egy ideig Bécsben hallgatott teológiát. Itt ébredt fel érdeklődése a természetvizsgálat iránt és a kor neves tudósainak körében számos gyűjtőkiránduláson vett részt; ezeket az utakat azután egy török határvidéki, immár önálló tanulmányúttal koronázta meg. Időközben kitanulta a preparátori mesterséget is, ami később kenyérkereső foglalkozása lett. Eleinte nem akarta a lelkészi vagy tanári hivatással járó kötöttségeket vállalni; hogy gyűjtő- és megfigyelő munkáját folytathassa, inkább erdőőrnek állt. Néhány évet azután mégis a cinkotai parókián töltött lelkészként, majd ismét a természet vizsgálatával foglalkozott, ezúttal Podmaniczky János báró anyagi támogatásával. 1834-ben nyerte el az igazán neki való, állatkonzerválói állást a Nemzeti Múzeumban; emellett ki is tartott haláláig.
Felfedező útjain szinte évente feltárta az ország egy-egy vidékének állatvilágát. Eredményeit főként Brehm folyóiratában, az Isis-ben tette közzé. Figyelme, vizsgálódásai kiterjedtek az állatok anatómiájára, életmódjára, viselkedésére. Foglalkozott halkutatással és paleontológiával is. Ornitológiai tárgyú kézirata azért nem jelenhetett meg életében, mivel ő ragaszkodott a magyar nyelvű kiadáshoz, ezt pedig a Bach-korszak alatt nem engedélyezték. Az értékes munka ezután elkallódott – néhány lapjára éppen Herman Ottó bukkant rá, egy utcai árusnál, aki csomagolópapírként használta.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Kandó Kálmán születésnapja – 1869
KANDÓ KÁLMÁN, (Pest, 1869. július 10. – Budapest, 1931. január 13.): gépészmérnök, a vasút-villamosítás úttörője. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1892-ben. Gyakorlati működését a párizsi Compagnie de Fives-Lille cégnél kezdte (1892–1894), majd hazatérve a Ganz Gyár szolgálatába állt, ahol rövidesen a villamossági szerkesztési osztály vezetője lett. Bevezette az indukciós motorok gyártását (saját tervei és számítási módszere alapján), s megkezdte azok vasúti vontatás céljaira való alkalmazását. 1896–1898-ban megépítette az első háromfázisú közúti villamosvasutat (Evian-les-Bains) s több bányavasutat villamosított. A szerzett tapasztalatok alapján 1898–1902 között építette az első váltakozó áramú nagyvasúti villamosvonalat, az ún. Valtellina-vasutat, az általa kidolgozott nagyfeszültségű (3000 voltos) háromfázisú rendszer alapján, amely első ízben bizonyította be a villamos vontatás fölényét a gőzüzem felett. A Valtellina-vasút üzemi eredményei alapján az olasz kormány amerikai tőkével megalakította a Società Italiana Westinghouse-t és Vado Ligurében mozdonygyárat létesített Kandó-mozdonyok gyártására. 1905-ben több magyar munkatársával együtt a vállalat szolgálatába állt mint a gyár műszaki vezetője, majd a vállalat alelnöke lett, s itt működött Olaszország háborúba lépéséig (1915). Villamosította a Giovi-vonalat, melynek mozdonyai üzembiztonság, sebesség és fajlagos teljesítőképesség, vagyis a súlykihasználás tekintetében évtizedeken át csúcsteljesítményt jelentettek a villamosmozdony-szerkesztésben. A „Sistema italiana”-nak nevezett Kandó-féle rendszer a II. világháborúig vezető szerepet játszott az olasz vasutakon. 1917-ben ismét a Ganz kötelékébe lépett először műszaki igazgatóként, később vezérigazgató lett, és megkezdte második vasútvillamosítási rendszerének, a fázisváltós rendszernek a kidolgozását, mely lehetővé tette a közhasználatú erőművek 50 periódusú áramának a vasúti vontatásban való közvetlen felhasználását. Az új rendszert a Nyugati pályaudvar–Alag közti fővonalszakaszon próbálták ki (1923. október 31.), próbamozdonya 1928-ban került ki végleg a pályára. Közben egyenáramú gyorsvonati mozdonyt épített a Párizs–Orleans közötti vasút számára (1923) s hosszabb időt töltött az USA-ban a Westinghouse-cég tanácsadójaként (1927). A fázisváltós próbamozdony üzemi eredményei alapján határozta el a MÁV a Budapest–Hegyeshalom közötti fővonal villamosítását (1929), ehhez tervezte Kandó a róla elnevezett villamosmozdonyt. Sem a villamosítás befejezését, sem mozdonyainak üzembe állítását (1932. június 16.) nem érte meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Július 10-én történt
„Semmi másról nincs szó, ha a kiegyensúlyozottságról beszélünk, hogy megpróbálom azt a pillanatot, amit élünk, a legintenzívebben megélni. És ha ez sikerül, akkor azt mondom, hogy az életnek minden pillanata, tehát a halál előtti utolsó másodperce is értelmes és értékes” – fogalmazta az 1949-ben ezen a napon született – és 2023-ban elhunyt – Dunai Tamás Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Július 10-én történt
1793 A homoródalmási zsinat jóváhagyta az erdélyi, székelykeresztúri unitárius gimnázium megalapítását.
1897 Miskolc első villamosszerelvénye végighaladt a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig az egyvágányos, kitérős vonalon, miközben 15 megállóban vett fel utasokat.
1919 Megalapították a luxusautóiról híres angol Bentley Motors céget.
1940 A második világháborúban a Franciaország déli, a németek által meg nem szállt részén fekvő Vichyben feloszlatta magát a Harmadik Köztársaság utolsó parlamentje, létrejött a névleg független, Philippe Pétain marsall vezette kollaboráns bábállam.
1943 A második világháborúban a szövetséges angol–amerikai csapatok partra szálltak Szicíliában.
1949 Megszűnt a Népi Kollégiumok Országos szövetsége, a Nékosz.
1962 Felbocsátották az első híradástechnikai mesterséges holdat, az amerikai Telstar 1-et.
1973 Kikiáltották az addig brit gyarmat Bahama-szigetek függetlenségét.
1985 A francia titkosszolgálat emberei az új-zélandi Auckland kikötőjében felrobbantották a Greenpeace környezetvédő mozgalom hajóját, a Rainbow Warriort.
1986 Öngyilkos lett Molnár Csilla, a Magyarországon ötven év után először 1985-ben megrendezett szépségverseny győztese.
2003 Több mint ötszáz év elteltével új mecsetet avattak a dél-spanyolországi Granadában, a mór kalifák egykori székhelyén.
2018 Sikerült kiszabadítani a június 23-án monszuneső okozta áradás miatt a thaiföldi Tham Luan barlangrendszerben rekedt ifjúsági fiúfutballcsapat tagjait.
2019 A Volkswagen mexikói gyárában legördült a gyártószalagról az utolsó VW „Bogár”.
2020 A török alkotmánybíróság semmisnek minősítette a Hagia Sophia múzeummá alakításáról hozott 1934-es kormányhatározatot, és Recep Tayyip Erdoğan török elnök rendeletet adott ki a mecsetté alakításról.
Július 10-én született
1451 III. Jakab skót király
1509 Kálvin János francia származású svájci vallásreformátor
1658 Luigi Ferdinando Marsigli itáliai tudós, katona, a Duna-medence élővilágának első monográfusa
1799 Petényi Salamon János, a magyar állattan megalapítója
1813 Rózsa Sándor alföldi betyárvezér
1830 Camille Pissarro francia impresszionista festő
1856 Nikola Tesla Amerikában élt szerb–horvát elektrotechnikus és feltaláló
1869 Kandó Kálmán gépészmérnök, akadémikus
1871 Marcel Proust francia író
1875 Rónai Dénes fotóművész, bábművész, filmrendező, operatőr
1888 Giorgio de Chirico olasz festő
1895 Carl Orff német zeneszerző
1902 Kurt Alder Nobel-díjas német kémikus, a diénszintézis felfedezője
1908 Dániel Anna József Attila-díjas író, irodalomtörténész, műfordító
1914 Makkai László történész, akadémikus
1914 Joe Shuster kanadai–amerikai képregényrajzoló
1920 Domahidy László operaénekes, érdemes művész
1931 Alice Munro Nobel-díjas kanadai írónő, novellista
1933 Janáky Viktor Munkácsy Mihály-díjas keramikus
1933 Ivan Passer cseh filmrendező, forgatókönyvíró
1936 Fábián László olimpiai, világ- és Európa-bajnok kajakozó, a magyar kajak-kenu sport első olimpiai bajnoka
1942 Ronnie James Dio (Ronald James Padavona) amerikai heavy metal énekes
1949 Dunai Tamás Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész
1949 Lantos István Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongora- és orgonaművész, érdemes és kiváló művész
1953 László Attila Liszt Ferenc-díjas jazzmuzsikus, zeneszerző
1954 Neil Tennant zenész, a Pet Shop Boys együttes frontembere
1955 Dresch Mihály Kossuth-díjas jazzmuzsikus, szaxofonos
1956 Monok István Széchenyi-díjas könyvtáros, irodalom- és művelődéstörténész
1958 Béla Fleck Grammy-díjas amerikai jazzmuzsikus, a legismertebb bendzsóművész
1958 Sulyok Miklós Németh Lajos-díjas művészettörténész
1969 Jonas Kaufmann német–osztrák operaénekes
1983 Sastin Marianna világbajnok birkózó, a magyar birkózás első női világbajnoka
Július 10-én halt meg
138 Hadrianus római császár
1290 IV. László magyar király
1584 Orániai Vilmos, a németalföldi szabadságharc vezetője
1851 Louis Jacques Mandé Daguerre francia festő és feltaláló, a fényképezés egyik úttörője
1858 Auguste Montferrand francia építész
1873 Latabár Endre színész, karnagy, színigazgató
1913 Mikoláš Aleš cseh festő és grafikus
1952 Mály Gerő, erdélyi magyar színész, filmszínész
1961 Rajnai Gábor színész, érdemes művész
1973 Schandl József Kossuth-díjas mezőgazda, akadémikus
1973 Somogyi Erzsi kétszeres Kossuth-díjas színész
1975 Kerényi Jenő Kossuth-díjas szobrász
1985 Harag György romániai magyar színházi rendező
2003 Hartley Shawcross brit jogász, politikus, a nürnbergi per fővádlója
2006 Bertók Lajos Jászai Mari-díjas színművész
2009 Cserny József Kossuth-díjas ipari formatervező
2015 Omar Sharif Golden Globe-díjas, egyiptomi születésű amerikai filmszínész
2016 Apáti Miklós József Attila- és Táncsics Mihály-díjas költő, író, kritikus
2016 Pethő Zsolt Balázs Béla-díjas zeneszerző, a Pannónia Filmstúdió zenei referense
2020 Tass Olga olimpiai és világbajnok tornász, edző
