Képző
Magyarországon mostohán kezelik a fotográfiát, pedig világszínvonalú fotósaink vannak
Merre tart a magyar fotográfia? Hogyan kéne megreformálni a szakmát? A Magyar Sajtófotó Pályázat idei két magyar zsűritagjával, Szabó Bernadett-tel és Bácsi Róbert Lászlóval a támogató közösség megtartó erejéről, egészséges versenyről és lélekig ható képekről beszélgettünk.
Forradalom, gyász és neurodivergencia: ezek voltak az év legjobb sajtófotói
A 44. Magyar Sajtófotó Pályázatra 258 szerző 2355 pályaművel, összesen 6196 fotóval nevezett. A fotográfiákat nemzetközi zsűri bírálta el, a legjobb képek pedig hamarosan országjárásra indulnak.
Renderelt művészet – Kovács Ivó
Kovács Ivó ma leginkább 3D-s videomapping-munkái miatt ismert, most épp a veszprémi fxr-ben lesz látható kiállítása. Mégis következetesen festőként hivatkozik magára. „Még most is azt gondolom, hogy festő vagyok inkább, mint hogy bármi más.” Láthattuk már munkáját a pécsi székesegyház vagy a Művészetek Palotájának homlokzatain is, ugyanakkor Dubajtól Melbourne-ig a világ számos pontján szerepeltek a művei.
Vajon milyen nyomok maradnának egy ember utáni tájban?
Csatlós Asztrid és Metzing Eszter Archive of Contact című közös kiállítása arra kérdez rá, hogyan gondolkodhatunk jelenlétről és nyomhagyásról egy olyan világban, ahol az ember már nem középpont, hanem sebezhető, változó, a környezetével folyamatos kapcsolatban álló létező.
Az eozin fénye olyan titokzatos, mint Zsolnay szabadkőművessége
Amíg valaki nem látta az eozint, nem tudja elképzelni, ám miután látta, míg él, nem felejti el – mondta az 1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a keramikus, aki ezt a fényt nem csak a pécsi Zsolnay porcelángyárba vitte el, dísztárgyai szerte a világon népszerűek voltak.
Vágy, hiány, láthatatlanság és mindennapi rutinok: az anyaság műtárgyakon
Közeledik az anyák napja, ennek apropóján pedig olyan kortárs műveket mutatunk, amelyek az anyaságról nem a megszokott, idealizált toposzokon keresztül beszélnek.
A karikatúrák mindent elmondtak az ország állapotáról
Dallos Jenő grafikus, karikaturista egyik rajzán egy bakót és a bakó bárdját élesítő elítéltet látunk. Dallos nem volt bakó, még csak elítélt sem, ő a közélet visszásságaira mondott ítéletet. A magyar karikatúra történetéről mesélünk, melynek kezdete egészen az 1848-as szabadságharcig nyúlik vissza.
Nincs hová hátrálni Herman Levente és Radu Belcin közös kiállításán
Herman Levente és Radu Belcin Alkony két világ között című, a Várfok Galériában látható kiállítása nem kínál feloldást, és nem tesz úgy, mintha a sötétségen túl valamilyen megnyugtató horizont várna ránk.
Ezen a tárlaton meglepő válaszokat kapunk arra, hogy mit nevezhetünk grafikának
Grafikából kiállítást csinálni elsőre egyszerűnek tűnik. Aztán, ha közelebb megyünk, gyorsan kiderül: nincs egyértelmű definíció, a műfaj határai bizonytalanok, lehetőségei folyamatosan változnak és tágulnak. A HAB Kónya Ábel által kurált Közös többszörös című kiállítása éppen ezt a sokrétegűséget bontja ki – ráadásul nem kis ívben, hanem 516 évet átfogva.
Ha csak pár kiállításra van időd áprilisban, ezek legyenek azok!
Sokféle izgalmas kiállítás látható ebben a hónapban is, érdekes kérdésfelvetések, érzékeny, finom munkák. A csendes, befelé forduló terektől a testközeli, nyugtalanító művekig mutatjuk, mit érdemes megnézni áprilisban.
Poszter helyett: Bodrogi Judit
Bodrogi Judit munkája első pillantásra törékenynek tűnik: az emberi esendőségről, kiszolgáltatottságról szól. A test, amelyet látunk, nem stabil forma: instabil körvonalai, a bizonytalanul futó vonalak és a töredezett megfogalmazás azt sugallják, hogy az identitás és a fizikai jelenlét sosem végleges. Inkább egy folyamatos alakulás, egy állapot, amely egyszerre van jelen és tűnik el. Ez a kép nem egy test ábrázolása, hanem a testhez való viszonyunk lenyomata.
Renault-logó, Pompidou-portré, Bowie-lemez-borító – 120 éve született Victor Vasarely
Százhúsz éve, 1906. április 9-én született Victor Vasarely magyar származású francia festő, az op-art irányzat legnagyobb hatású képviselője.
Renderelt művészet – Magyarósi Éva
Magyarósi Évát elsősorban talán videóművészként ismerik, valójában azonban szépen ledobja magáról a különféle kategóriákat. Nemcsak azért, mert több médiumban alkot – rajzokat, köztéri szobrokat, fotókat is készít, sőt: már 16 évesen verseskötete jelent meg –, hanem azért is, mert nála minden pillanat művészi tetté válik.
Tíz kihagyhatatlan program a tízéves Budapest Fotó Fesztiválról
Női nézőpontok, friss tehetségek, város és társadalom a divat tükrében, egy Magnum-sztárfotós és analóg aura: egyre nehezebb összeválogatni tíz kiállítást a fotográfia éves ünnepe, az idén jubiláló Budapest Fotó Fesztivál repertoárjából, mi mégis megpróbáltuk.
A debreceni Modem átírja a hazai múzeumi térképet
A debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ új kiállítása nem egyszerűen egy gyűjtemény bemutatása. A Dinamikus struktúrák című tárlat valójában intézményi látlelet: arról mesél, hogyan válik egy vállalati gyűjtési stratégia közgyűjteményi örökséggé – és hogyan írja át a hazai múzeumi térképet.
Poszter helyett: Hegedűs Anett
Hegedűs Anett Átman című szobra első pillantásra a keleti meditációs hagyományok ikonográfiáját idézi: a figura lótuszülésben, keresztbe tett lábakkal jelenik meg, teste nyugodt és zárt, tekintete befelé fordul. A mű azonban nem egyszerű spirituális idézet.