Képző
Dulovits Jenő úgy rajongott a fényért, hogy feltalálta a tükörreflexes fényképezőgépet
A világ első tükörreflexes kameráját 1943-ban szabadalmaztatták. Az eszköz azóta fotográfusok millióinak lett megbízható, hűséges társa, ám kevesen tudják, hogy egy magyar zseni nevéhez fűződik: létrehozója ugyanis Dulovits Jenő matematikus, fotográfus és feltaláló, aki az Ipolyságon született – és aki első kameráját még gyerekként, kartonpapírból, fából és nagyítóüvegből eszkábálta össze.
Kecső Endre művészetében a mítosz tűként fúródik a történelem spiráljába
Kecső Endrének jó néhány éve Szolnokon van a műterme, ott van otthon igazán – nemcsak földrajzi értelemben, hanem szellemileg is.
Kiszolgáltatott nők, politikai feszültség és meditatív pavilonok: a Velencei Biennálén jártunk
Az eurocentrikus narratíva háttérbe kerülése, a dél-amerikai és afrikai kánon mint domináns irány, sóból és faszénből készült izgalmas argentin munka, kiszolgáltatott nők és sok hablaty az osztrák installációknál – a Velencei Biennálén jártunk.
Dobos Emese: A cégek túltermelnek, az emberek pedig túlfogyasztanak
Dobos Emese kutatóval beszélgettünk a fenntartható divat társadalmi és kulturális szerepéről, hatásáról.
Robert Capa ismerős idegenként tért vissza Magyarországra
Korábban sosem látott felvételeket is bemutat az a kiállítás, amely a magyar származású fotográfus, Robert Capa 1948-as budapesti látogatásán készült képeiből válogat. Capa hazatérése egyszerre visszatérés rég nem látott hazájába, és a kívülálló sztoikus nézőpontja, amely hasonló erővel bír, mint a frontvonalban készült, legendás képei.
A művészet nem luxus, mert jobbá teheti az életünket
Ebben a felgyorsult világban sokan gondolják úgy, hogy a műtárgy puszta esztétikai élményt ad: jó ránézni, inspirál, kizökkent a hétköznapokból. Ez persze önmagában sem kevés. Az utóbbi években azonban egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a művészeti élmények nemcsak esztétikai örömöt adnak, hanem a közérzetünkre is hatnak. Összeszedtünk néhány jótékony hatást, amelyet a művészeti alkotások befogadásának tulajdoníthatunk.
Édeni állapot a művészet szolgálatában – Kecskeméten a Tízek Alkotó Kör
A művészet sokak szerint magányos műfaj, ám a 2016-ban életre hívott Tízek Alkotó Kör tagjai vallják: az igazi kiteljesedés a közösségi munkában rejlik.
A legértékesebb kortárs magyar festő műve is felbukkan a Virág Judit Galéria aukcióján
A hazai kortárs festészet legértékesebb nemzetközi sztárjai lesznek a Virág Judit Galéria május 19-i aukciójának főszereplői.
Koronczi vágya, hogy a múló pillanatot valamiképpen megtartsa
Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című kiállítása a 61. Velencei Biennále magyar pavilonjában már az első pillanatban világossá teszi, hogy itt nem hagyományos kiállítótérbe lépünk, hanem egy különös, tudományos-fantasztikus kutatás helyszínére.
Kovács Gabriella titokkal övezett, burjánzó univerzumai
A Vasas Székházban található műtermében találkozunk vele, ahová nemrég költözött át a Nyolcésfélből. Kovács Gabriella meséli, hogy négy év után nem volt könnyű maga mögött hagyni a napsütötte festőtermet és az ottani közösséget, de mostanra az új épületben is megtalálta azokat az alkotókat, akikkel rezonál. A költözés új munkaritmust is hozott, miközben nemrég zárult Agavé című kiállítása a Hybridart Space-ben.
Összeszőve – történelmi szőnyegek és kortárs művek válnak hidakká a HAB tárlatán
A HAB Összeszőve-kiállítása a régmúlt idők szőnyegeit, textiljeit, szövött emlékeit és a kortárs festményeket állítja párbeszédbe. A térben és időben létrejövő dialógusok hidakat emelnek idősíkok és kultúrák között: a múlt és a jelen egymást értelmezve, egymásba kapaszkodva jelenik meg. A kiállítás kurátorával, Kocsis Katicával beszélgettünk.
Kállai Márton: A közösségi kertek város és természet egymás mellett létezését szimbolizálják
Ha minden összeomlik, vajon mit lehet még tenni? A Reális utópia című kiállítás ebből a helyzetből indul, de itt nem áll meg: a cselekvő remény művészete azt vizsgálja, hogyan mozdíthatók el a disztópikus képek a cselekvés irányába.
A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90
Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.
Tuboly-Vincze Gabriella: Mindig meg kell adni a tiszteletet az életnek
Fényképész és antropológus, aki kutatóként társadalmi traumatizációs folyamatokkal foglalkozik, és már a kezdetektől a dokumentarista fotográfia vonzotta. Tuboly-Vincze Gabriellával a szülést övező tabukról, eufóriáról és fájdalomról, valamint arról beszélgettünk, hogyan kellene megérkezni erre a világra.
Mágikus realizmus ma: amikor a valóság már nem elég
A valóság egyre kevésbé tűnik stabilnak, és egyre több benne a bizonytalanság. Nem véletlen, hogy a kortárs művészetben megint egyre több az olyan kompozíció, amely egyszerre ismerős és zavarba ejtően idegen – mintha a hétköznapiban keresné azt, ami már nem magától értetődő.
Honnan nézünk? – Női testek és nézői pozíciók az Apollo Galériában
Az Apollo Galéria Ön itt áll című kiállítása négy női művész alkotásain keresztül azt vizsgálja, miként alakítja a befogadást a mű és a néző közötti távolság, és hogyan hatnak erre azok a társadalmi minták is, amelyek meghatározzák, miként nézünk a testre.