Képző
Rettegnek az európai múzeumok a rablásoktól, de a betörési hullám nemigen fog megállni
A múlt heti franciaországi festményrablás miatt újra fókuszba került az európai múzeumok alulbiztosítottsága. Szakértők szerint a bűncselekmények egyre gyakoribbak és egyre erőszakosabbak, ugyanakkor a múlt héten ellopottakhoz hasonló művekre csak balekok csapnak le: a fő célpontok tekintetében egészen más trend bontakozik ki.
Ez a kiállítás felfejti a szépség iránti megszállottságunk evolúcióját
Mi a szépség? Miért vagyunk a rabjai? Miért akarjuk elérni, birtokolni, megtartani, visszaszerezni, kitolni az időtartamát? Egy olyan kiállításon jártunk, amely a szépségideálok történelmi fejlődését követi nyomon, elemzi az esztétikai kánonok felépítését, és megkísérli a normából kizárt testek és szépségtípusok visszaszerzését.
Poszter helyett: Marosi Panni
Van valami nyugtalanító Marosi Panni Then I Cut One of My Braids című képén. Az előtérben egy levágott hajfonatot látunk, ami mögött váratlanul kinyílik a tér: az intim, tárgyakkal teli előtérből egy távoli tájra látunk rá.
Megpróbáltak ellopni négy Renoir-festményt, kettőt elejtettek menekülés közben
Cagnes-sur-Mer városában történt a bűneset, az elkövetők a drótkerítést átvágva, az őrség műszakváltását kihasználva hatoltak be a múzeum területére. A rendőrség tájékoztatása szerint „jól felszerelt, informált és szervezett” bűnözőkkel van dolguk. Megnevezték a két eltűnt festményt, két művet a múzeum kertjében elhagytak a bűnözők.
A világok egymásba olvadása teremtőerővel bír, a köztes állapotok érdekeltek minket
Bár a naptár szerint már elkezdődött az ősz, a szentendrei Karneválban még mindig kitart a nyár: a Hipnopomp című kortárs kiállítás a nyár egymásba nyúló világait, a képzőművészet határterületeinek összemosódását vizsgálja izgalmas szempontok bevonásával. A tárlat anyagának összeállításáról kérdeztük a kurátorokat, Jusztusz Noémit és Pallós Anna Lídiát.
Rieder Gábor: Olyan kiállítási programot szeretnék, amely mindig meglepi az embereket
A Kieselbach neve elsősorban az aukciós piachoz és a klasszikus modern magyar művészethez kötődik. A Falk Miksa utcában most megnyíló kortárs kiállítótér, a K2 azonban más irányt vesz. Rieder Gábor művészeti igazgatóval arról beszélgettünk, miért most jött létre a kortárs galéria, hogyan fér össze kereskedelem és intézményi gondolkodás, és miért lett az AI a nyitóprogram egyik kiindulópontja.
Gyerekek milliói nőhettek fel a rajzain, pedig egész életében gyanús volt az államhatalom számára
Húsz éve, 2006. szeptember 3-án hunyt el F. Györffy Anna, az egyik legismertebb magyar könyvillusztrátor, aki nélkül más lenne a gyerekkor varázsvilága, más lenne a mesék térképe is, amit, ha bejárunk – lásd a Hófehérke karácsonya című kötetet –, eljuthatunk a királyfi kastélyához. Mi is elindulunk egy térképen, amely átvezet F. Györffy Anna életén.
A garabonciás és a szél – Megérkezett az Úgyfest tizedik epizódja
Másik János zenész, zeneszerző látogat Krizbóhoz, azaz Krizbai Gergely Barcsay-díjas képzőművészhez a Kultúrapont és a PKÜ Úgyfest-sorozata tizedik részében. Krizbo és vendége nemcsak izgalmas dolgokról beszélgetnek, de az elhangzottak illusztrációjául egy közös festmény is születik a Szentendrei Régi Művésztelepen.
Régi negatívok, új emlékek – Bera Viktor analóg fotóin az Irodalmi Szigliget
Mi történik, ha egy mai fotográfus több mint hatvanéves negatívokra fényképez egy olyan helyen, amelyhez a magyar irodalom számos emléke kötődik? Bera Viktor fotós az Irodalmi Szigligeten különleges analóg technikákkal örökítette meg a Szigligeti Alkotóházat és környezetét. Ebből mutatunk most egy válogatást.
Kucsora Márta: Ha nem viszem végig, akkor általában a kukába kerül a mű
Kucsora Márta festményei nem engedik, hogy kívül maradjunk: monumentalitásukkal és érzékiségükkel megtorpanásra késztetnek, majd – ha akarjuk, ha nem – beszippantanak. Elég eléjük állni, és természeti képzetek, kozmikus víziók támadnak bennünk, máskor pedig úgy érezzük, mintha egy Petri-csésze mikrovilága nyílna meg előttünk.
Tíz fiatal magyar fotós, akikre érdemes odafigyelni
Augusztus 29. a magyar fotográfia világnapja, ez alkalomból pedig olyan, harmincas éveikben járó fotósokat mutatunk, akiknek erős vizuális nyelvük és mondanivalójuk van, ráadásul egyedi lencsén keresztül képezik le a világunkat.
Az Inota kiállításán végigmenni olyan, mintha egy videójáték hősnője lennék
Magyarország egyik legkülönlegesebb indusztriális helyszínén idén elmélyültebb arcát mutatja meg a kortárs fényművészet: a korábbi évek erősen immerzív, dübörgő élményeihez képest a 2026-os kiállítás csendesebb jelenlétet és lassabb nézést kér a látogatótól.
Pályi Zsófia: A színes-szagos, hagyományokkal teli Kusturica-világ érdekelt
Nyolc éve járja a magyarországi és határon túli búcsúkat, mert annyira megfogta a szakrális és a profán világ keveredése: Bűnbánók című anyagával Pályi Zsófia most a Capa-nagydíj döntőse. A fotográfussal a dokumentarizmushoz való visszatérésről, giccsről és identitásról, a Balatonhoz való kötődésről, valamint a közösségi élmények szerepéről beszélgettünk.
Ha unalmas a valóság – Megérkezett az Úgyfest kilencedik epizódja
Baróthy Borbála író, újságíró, tartalomgyártó látogat Krizbóhoz, azaz Krizbai Gergely Barcsay-díjas képzőművészhez a Kultúrapont és a PKÜ Úgyfest-sorozata kilencedik részében. Krizbo és vendége nemcsak izgalmas dolgokról beszélgetnek, de az elhangzottak illusztrációjául egy közös festmény is születik a Szentendrei Régi Művésztelepen.
Élete utolsó napjáig festett a pöttyös mintáiról ismert japán avantgárd művész
Kilencvenhét éves korában elhunyt a világszerte szobrairól és installációiról ismert japán művész, Yayoi Kusama, aki az 1950-es évektől egészen a 2020-as évekig azonnal felismerhető, óriási pöttyös műveket és szobrokat alkotott, majd a nemzetközi művészvilág egyik szupersztárjaként tartották számon.
Kemény György a kilencvenen túl sem tesz pontot színes életműve végére
Augusztus 31-ig látható a A GYURIII! az Új Városházi Galériában. Kemény György életmű-kiállítása megmutatja, mennyi játékosság, pimaszság és szellemi szabadság sűrűsödik Gyuriban – ahogy mindenki hívja –, és hogyan ölt mindez újra meg újra más formát: plakátban, rajzban, festményben, digitális munkában vagy szoborban.