Képző
A művészet nem luxus, mert jobbá teheti az életünket
Ebben a felgyorsult világban sokan gondolják úgy, hogy a műtárgy puszta esztétikai élményt ad: jó ránézni, inspirál, kizökkent a hétköznapokból. Ez persze önmagában sem kevés. Az utóbbi években azonban egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a művészeti élmények nemcsak esztétikai örömöt adnak, hanem a közérzetünkre is hatnak. Összeszedtünk néhány jótékony hatást, amelyet a művészeti alkotások befogadásának tulajdoníthatunk.
Édeni állapot a művészet szolgálatában – Kecskeméten a Tízek Alkotó Kör
A művészet sokak szerint magányos műfaj, ám a 2016-ban életre hívott Tízek Alkotó Kör tagjai vallják: az igazi kiteljesedés a közösségi munkában rejlik.
A legértékesebb kortárs magyar festő műve is felbukkan a Virág Judit Galéria aukcióján
A hazai kortárs festészet legértékesebb nemzetközi sztárjai lesznek a Virág Judit Galéria május 19-i aukciójának főszereplői.
Koronczi vágya, hogy a múló pillanatot valamiképpen megtartsa
Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című kiállítása a 61. Velencei Biennále magyar pavilonjában már az első pillanatban világossá teszi, hogy itt nem hagyományos kiállítótérbe lépünk, hanem egy különös, tudományos-fantasztikus kutatás helyszínére.
Kovács Gabriella titokkal övezett, burjánzó univerzumai
A Vasas Székházban található műtermében találkozunk vele, ahová nemrég költözött át a Nyolcésfélből. Kovács Gabriella meséli, hogy négy év után nem volt könnyű maga mögött hagyni a napsütötte festőtermet és az ottani közösséget, de mostanra az új épületben is megtalálta azokat az alkotókat, akikkel rezonál. A költözés új munkaritmust is hozott, miközben nemrég zárult Agavé című kiállítása a Hybridart Space-ben.
Összeszőve – történelmi szőnyegek és kortárs művek válnak hidakká a HAB tárlatán
A HAB Összeszőve-kiállítása a régmúlt idők szőnyegeit, textiljeit, szövött emlékeit és a kortárs festményeket állítja párbeszédbe. A térben és időben létrejövő dialógusok hidakat emelnek idősíkok és kultúrák között: a múlt és a jelen egymást értelmezve, egymásba kapaszkodva jelenik meg. A kiállítás kurátorával, Kocsis Katicával beszélgettünk.
Kállai Márton: A közösségi kertek város és természet egymás mellett létezését szimbolizálják
Ha minden összeomlik, vajon mit lehet még tenni? A Reális utópia című kiállítás ebből a helyzetből indul, de itt nem áll meg: a cselekvő remény művészete azt vizsgálja, hogyan mozdíthatók el a disztópikus képek a cselekvés irányába.
A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90
Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.
Tuboly-Vincze Gabriella: Mindig meg kell adni a tiszteletet az életnek
Fényképész és antropológus, aki kutatóként társadalmi traumatizációs folyamatokkal foglalkozik, és már a kezdetektől a dokumentarista fotográfia vonzotta. Tuboly-Vincze Gabriellával a szülést övező tabukról, eufóriáról és fájdalomról, valamint arról beszélgettünk, hogyan kellene megérkezni erre a világra.
Mágikus realizmus ma: amikor a valóság már nem elég
A valóság egyre kevésbé tűnik stabilnak, és egyre több benne a bizonytalanság. Nem véletlen, hogy a kortárs művészetben megint egyre több az olyan kompozíció, amely egyszerre ismerős és zavarba ejtően idegen – mintha a hétköznapiban keresné azt, ami már nem magától értetődő.
Honnan nézünk? – Női testek és nézői pozíciók az Apollo Galériában
Az Apollo Galéria Ön itt áll című kiállítása négy női művész alkotásain keresztül azt vizsgálja, miként alakítja a befogadást a mű és a néző közötti távolság, és hogyan hatnak erre azok a társadalmi minták is, amelyek meghatározzák, miként nézünk a testre.
Magyarországon mostohán kezelik a fotográfiát, pedig világszínvonalú fotósaink vannak
Merre tart a magyar fotográfia? Hogyan kéne megreformálni a szakmát? A Magyar Sajtófotó Pályázat idei két magyar zsűritagjával, Szabó Bernadett-tel és Bácsi Róbert Lászlóval a támogató közösség megtartó erejéről, egészséges versenyről és lélekig ható képekről beszélgettünk.
Forradalom, gyász és neurodivergencia: ezek voltak az év legjobb sajtófotói
A 44. Magyar Sajtófotó Pályázatra 258 szerző 2355 pályaművel, összesen 6196 fotóval nevezett. A fotográfiákat nemzetközi zsűri bírálta el, a legjobb képek pedig hamarosan országjárásra indulnak.
Renderelt művészet – Kovács Ivó
Kovács Ivó ma leginkább 3D-s videomapping-munkái miatt ismert, most épp a veszprémi fxr-ben lesz látható kiállítása. Mégis következetesen festőként hivatkozik magára. „Még most is azt gondolom, hogy festő vagyok inkább, mint hogy bármi más.” Láthattuk már munkáját a pécsi székesegyház vagy a Művészetek Palotájának homlokzatain is, ugyanakkor Dubajtól Melbourne-ig a világ számos pontján szerepeltek a művei.
Vajon milyen nyomok maradnának egy ember utáni tájban?
Csatlós Asztrid és Metzing Eszter Archive of Contact című közös kiállítása arra kérdez rá, hogyan gondolkodhatunk jelenlétről és nyomhagyásról egy olyan világban, ahol az ember már nem középpont, hanem sebezhető, változó, a környezetével folyamatos kapcsolatban álló létező.
Az eozin fénye olyan titokzatos, mint Zsolnay szabadkőművessége
Amíg valaki nem látta az eozint, nem tudja elképzelni, ám miután látta, míg él, nem felejti el – mondta az 1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a keramikus, aki ezt a fényt nem csak a pécsi Zsolnay porcelángyárba vitte el, dísztárgyai szerte a világon népszerűek voltak.