Képző
Identitás, anyag és jövőképek: tíz kiállítás, hogy beinduljon a nyár
Júniusban a kortárs kiállítási programok különösen sok irányból közelítenek az érzékelés, az identitás és az anyag kérdéseihez. Van, ahol a festészet lép ki a térbe, máshol a gyerekkori tapasztalatok, a társadalmi reflexek vagy a jövőről alkotott képeink kerülnek előtérbe.
Koleszár Kata képein a természet emléke költözik a lakásba
Koleszár Kata Who holds the flower? című kiállítása első pillantásra idillinek tűnő világot teremt. Ha azonban közelebb lépünk a képekhez, ez a harmonikus univerzum gyorsan elbizonytalanodik.
Fülöp Gábor műveinek csendjében sok minden felerősödik
Fülöp Gábor műterme első pillantásra egy elhagyatott csernobili fogorvosi rendelőre emlékeztet. Az indusztriális környezetben száll a por, mindenhol farönkök, tömbök, készülő és elkészült munkák sorakoznak.
Melegh Noémi Napsugár: Úgy éreztem, még nem tartok ott a gyászomban, mint amit éppen fotózok
Stabil közgazdászállását hagyta ott, hogy Belgiumból hazatérve a nulláról kezdjen új karrierbe fotóriporterként. Az emberközpontú dokumentarista irány érdekli: Melegh Noémi Napsugárral alkotói szabadságról, nógrádi falvakról és grönlandi kutyaszánokról, valamint a gyász kihangosításának fontosságáról beszélgettünk.
Poszter helyett: Borbás-Tóth Marica
Borbás-Tóth Marica Sanctuary (Menedék) XII. című festményén első pillantásra burjánzó növényi világ tárul elénk, a látvány egy ponton túl azonban már inkább belső térélménnyé válik.
Palágyi Barbara: Minél távolabb mehetek a civilizációtól, annál izgalmasabb
Hogyan lesz a fény-árnyék játékért rajongó építészből dokumentarista fotós, és vajon milyen érzés lehet magyar önkéntesként afrikai gyerekeknek elmesélni, hogy néz ki egy oroszlán? Pénteki kultúrrandinkban Palágyi Barbarával önfejlesztésről, katonatalálkozókról és guatemalai kakaóültetvényekről beszélgettünk.
Legendás fotográfusok a színes képek korai időszakából a Capa Központban
A Magnum Photos Early Color – Korai színes fotográfiák című kiállításon a többek között Robert Capa által 1947-ben alapított ügynökség forradalmi munkájának kezdeti szakaszába enged betekintést, mely fontos katalizátora volt a színes fényképek elterjedésének.
Ez a kiállítás önálló vizuális műfajként mutatja be a divatfotót
A jubileumi Budapest FotóFesztivál Lookbook című kiállítása különös hangsúlyt fektet a divat és a nagyvárosi élet dinamikájának összefonódására, és arra, hogy feltegye a kérdést: vajon miként alakította a vizuális kultúra a kollektív önkép alakulását?
Tíz legendás művészpár, akik együtt írták át a művészettörténetet
A művészpárok történetében ritkán válik szét tisztán a szerelem, a munka és a versengés. Egy közös műterem, egy hosszú beszélgetés, egy válságos házasság vagy éppen egy szakítás ugyanúgy nyomot hagyhat egy életművön, mint egy iskola vagy művészeti mozgalom. A következő párok nem azért érdekesek, mert híresek voltak együtt, hanem mert a kapcsolatukból művek, fordulatok, új formák és új önértelmezések születtek.
A százéves szentendrei Régi Művésztelep alkotóit mutatja be a MűvészetMalom kiállítása
A szentendrei Régi Művésztelep alapításának százéves jubileuma alkalmából a MűvészetMalomban grandiózus kiállítás nyílt május 16-án, amelyen az alapítóktól a kortársakig közel száz művész több száz alkotása látható – adták hírül a szervezők.
Poszter helyett: Kondor Attila
Kondor Attila Velence III. című festménye jelenleg a Resident Art Láthatatlan város című kiállításán látható. Az alkotó saját Itália-élményei mellett az európai művészettörténet toposzait és közös emlékezetünk vallási archetípusait is megidézi.
„Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” – tíz éve halt meg Kaján Tibor
Tíz éve, 2016. május 16-án halt meg Kaján Tibor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, érdemes és kiváló művész, az elmélyült, meditatív karikatúra művelője, a „pesti humor” legnemesebb hagyományainak kiváló folytatója, a Ludas Matyi című vicclap egyik alapítója, a nekrológ-karikatúra műfajának megteremtője.
Dulovits Jenő úgy rajongott a fényért, hogy feltalálta a tükörreflexes fényképezőgépet
A világ első tükörreflexes kameráját 1943-ban szabadalmaztatták. Az eszköz azóta fotográfusok millióinak lett megbízható, hűséges társa, ám kevesen tudják, hogy egy magyar zseni nevéhez fűződik: létrehozója ugyanis Dulovits Jenő matematikus, fotográfus és feltaláló, aki az Ipolyságon született – és aki első kameráját még gyerekként, kartonpapírból, fából és nagyítóüvegből eszkábálta össze.
Kecső Endre művészetében a mítosz tűként fúródik a történelem spiráljába
Kecső Endrének jó néhány éve Szolnokon van a műterme, ott van otthon igazán – nemcsak földrajzi értelemben, hanem szellemileg is.
Kiszolgáltatott nők, politikai feszültség és meditatív pavilonok: a Velencei Biennálén jártunk
Az eurocentrikus narratíva háttérbe kerülése, a dél-amerikai és afrikai kánon mint domináns irány, sóból és faszénből készült izgalmas argentin munka, kiszolgáltatott nők és sok hablaty az osztrák installációknál – a Velencei Biennálén jártunk.
Dobos Emese: A cégek túltermelnek, az emberek pedig túlfogyasztanak
Dobos Emese kutatóval beszélgettünk a fenntartható divat társadalmi és kulturális szerepéről, hatásáról.