Keresés
Dózsa nem volt elfogadható vicctéma
Maurer Dóra 1972-es, Keressük Dózsát című kísérleti filmje gazdagon rétegzett mű. Teljes változatát, a hozzá készített jegyzeteket és az eredeti objektgrafikát most megtekinthetjük a szentendrei MűvészetMalomban.
Iszonyatos pénzeket költünk álproblémák megoldására
Elektromos autók, önvezető autók, közösségi autózás – tényleg ez a jövő? Ha egy gép hoz helyettünk döntéseket, az fejlődés? Miről képes önként lemondani egy társadalom? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Várkonyi Gábor autópiaci szakértővel.
„Most pedig jöhet a szárnyalás” – Megújult a Székely Nemzeti Múzeum
Birtokba vehetik a sepsiszentgyörgyiek a Székely Nemzeti Múzeum megújult főépületét október 26-án. Milyen kincseket őriznek itt? Miről árulkodnak a vendégkönyvi bejegyzések? És kiknek érdemes ma kiállításokat rendezni? Erről is beszélgettünk Vargha Mihállyal, az intézmény igazgatójával.
„Gyermekkorom óta a kertben érzem magam a legjobban” – Beh Mariann kertészmérnökkel beszélgettünk
Beh Mariannt már kisgyermekként lenyűgözte a természet, a kert. A ma saját vállalkozását vezető, gyógy- és fűszernövényeket, valamint ehető virágokat termesztő kertészmérnököt gyermekkorról, tihanyi emlékekről és a növények sokoldalú felhasználásáról is kérdeztük.
„Nem kifelé játszom” – Másik János a kreativitás kalandjáról
A Bereményi-hét alkalmából Veszprémben adott estjén ereje teljében levő, zenei és színészi eszközeit magabiztosan, de nem rutinból alkalmazó művésznek mutatkozott, aki azonban mer gyenge is lenni, és mintha semmit sem félne magából megmutatni.
„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” – a Capa-kiállításon jártunk
Robert Capa, a világ legismertebb fotográfusa elsőként szülővárosában, Budapesten kapott állandó kiállítást a róla elnevezett fotógráfiai központban. A tárlat az első megbízásaitól az indokínai háborúban utolsóként elkattintott felvételig mutatja be az életművet.
Petri György különbözése – a költőélet hányattatásai a rendszerváltozás előtt és után
Idén decemberen lenne 80 éves Petri György, aki a 20. század második felében írta be magát a kor irodalmi-szellemi közegébe. A költő több száz oldalra nyúló életútinterjújának anyaga mindeddig a Petőfi Irodalmi Múzeumban porosodott. Ezt adják most közre életrajzi könyv formájában.
„Miskolcon mindig össze tudunk kacsintani” – Szabó-Tóth Kinga szociológus a lehetőségek városáról
Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója, de őt magát is valóságos intézményként emlegetik a városban. Ami nem is olyan nagy túlzás, hiszen ötleteit, szervezőkészségét, kompetenciáját már sok éve kamatoztatja Miskolc érdekében.
Kukucskáló színpadok – Bagossy Levente díszlettervei a temesvári TESZT fesztiválon
A lenyűgöző aprólékossággal kidolgozott miniatűr dobozvilágok híres drámák karaktereinek életterét teszik valósággá. Képriport.
Bodor Ádám: A szabadság fogalma a vastag falak mögött töltött évek során kitágult
Beszélgetés Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval rabságról és szabadságról.
Pénteki kultúrrandi Gardenö Klaudia rendezővel
Játszott Spiró Csirkefejében, Az ügynök halálában, és volt már Júlia is; jazzénekes, nagybőgőzni tanult, de végül színházi rendező lett. Talán éppen kacskaringós szakmai útja miatt kedveli az összművészetet. Darabjaihoz szeret rendhagyó előadásmódot, helyszínt választani.
„A lázadás helyét át kell vennie a megértésnek” – A Petőfi Irodalmi Karaván Óbecsére érkezett
A Vajdasági Irodalmi Karaván második napjának úti célja Óbecse volt, ahol először Wirth Imre és Juhász Anna tartottak rendhagyó irodalomórát az Óbecsei Gimnázium tanulói számára a színház nagytermében.
A kín gyöngyei – A Petőfi múzeum Hajnóczy–Nádas-kiállításáról
A Petőfi Irodalmi Múzeum A létezés botránya – Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói világai című kiállítása bővelkedik drámai elemekben. Arra figyelmeztet, hogy írni éppúgy lehet vérre menő, vesztünket csupán regisztráló helyzetjelentés, mint a fegyelem erejével traumáink fölé kerekedő birkózás.
Így gyászoltak Lefkovicsék – beszélgetés Breier Ádám filmrendezővel
A Lefkovicsék gyászolnak, ez a „keserédes, pesti zsidó dramedy”, ahogy rendezője nevezte első nagyjátékfilmjét, egy nyugdíjas korú bokszedző és az időközben Izraelben ortodox zsidóvá vált fia évtizedes konfliktusát állítja középpontba, miközben identitáskérdéseket is feszeget, hitről, veszteségekről és elengedésről is mesél.
Ezek voltak a kedvenc kiállításaink idén
Rengeteg jó élményben volt részünk, szuper műveket láttunk. Most mutatjuk azt a tíz kiállítást, amik különösen nagy hatást gyakoroltak ránk.
Ezek voltak a kedvenc kiállításaink idén
Rengeteg jó élményben volt részünk, szuper műveket láttunk. Most mutatjuk azt a tíz kiállítást, amik különösen nagy hatást gyakoroltak ránk.
Február 14-én történt
A 15 éves Hunyadi Mátyást 1458-ban ezen a napon ültették trónra a budai Nagyboldogasszony-templomban. Koronázására azért nem kerülhetett sor, mert a Szent Korona III. Frigyes német-római császár birtokában volt: 1440-ben Kottaner Jánosné Wolfram Ilona ellopta Visegrádról, hogy azzal koronázhassák meg a csecsemő V. Lászlót.
Szent Jakab talpától a lencsibabáig
Mi köze Szent Jakab sajgó talpának a nemezkészítéshez? Hogy született a lencsibaba? Na és hogyan készítsünk otthon nemeztárgyakat?
Ezt a három színházi fesztivált biztosan nem hagyjuk ki novemberben
Közösségi és részvételi előadások, tánc és technológia találkozása, a gyerek helye a családban – a novemberi budapesti színházi fesztiválok a szcéna fontos területeire irányítják a figyelmet.
A veszprémi múzeum Emlékgépbe ülteti látogatóit
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Emlékgép című új, állandó kiállítása izgalmasan mutatja be a várostörténeti gyűjteményt.