Az UNESCO 2001-ben felhívást intézett a tagállamokhoz és a civil szervezetekhez, hogy lehetőleg minél többek bevonásával és közreműködésével legyen ünnep A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÉS SOKSZÍNŰSÉG NAPJA. Ez a nap alkalom arra, hogy jobban megértsük a kulturális sokszínűségben rejlő értékeket, és ebből adódóan könnyebben tudjanak együtt élni a különböző kultúrák.

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a  Görgey Artur vezette honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJÁt.

RAKUSZ GYULA, (Máriahuta, 1896. május 21. – Budapest, 1932. január 3.): geológus, Magyarország részletes földtani feltérképezésének egyik kezdeményezője, a Villányi-hegység monográfiájának elkészítője. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1921-ben a műegyetem ásvány-és földtani tanszékén lett tanársegéd. 1923-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1928-tól korai haláliig a Földtani Intézet geológusa. Munkássága sokirányú; jelentős tudományos eredményeket ért el a hazai karbonfaunák feldolgozásával.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Jelentős gyógyszerkémiai eljárások és mérési módszerek alkotója, WINKLER LAJOS (Arad, 1863. május 21. – Budapest, 1939. április 14.) a budapesti tudományegyetemen szerzett gyógyszerészi oklevelet és egy ideig Than Károllyal dolgozott együtt. Mestere halála után ő lett az I. számú Kémiai Intézet vezetője. Tudományos munkásságát a hagyományos analitikai kémia területén fejtette ki, új elemzési módszerek kidolgozásával. Elsősorban precíziós gravimetriával, gázanalízissel, víz- és gyógyszervizsgálatokkal foglalkozott. Hírnevét az 1888-ban A vízben feloldott oxigén meghatározása című doktori értekezésében leírt módszere alapozta meg; ez Winkler-féle jodometriás meghatározás néven világszerte elterjedt és manapság is használatos. Winkler további kutatásai során összefüggést állapított meg a gázok oldhatósága és belső súrlódása között. A gravimetriában új alapokra fektette a súlyanalitikai mérőmódszereket. Legfontosabb saját eljárásait az Ausgewahlte Untersuchungsverfahren für das chemische Laboratorium (Stuttgart, 1931, 1936) című kétkötetes munkájában foglalta össze.
Winkler Lajosnak jelentős érdemei vannak a gyógyszerészképzésben; hallgatói számára több fontos jegyzetet, feladatgyűjteményt állított össze.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988)

A magyar népi építészet jelentős szakértője, PADÁNYI-GULYÁS Jenő (Técső, 1900. május 21. – Billings, Montana, USA, 1982. november 8.) a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Tervezői gyakorlata mellett egész élete során foglalkozott írással, folyóirat szerkesztéssel. Több fontos műve jelent meg a magyar népi építészetről: A Fertő vidék népének építészete (1937), Magyar falusi építészet (1939), A népépítészet jelentősége (1942). Magyarországon számos magánlakóház mellett az angyalföldi református templom, a Lónyay utcai református gimnázium (Tóth Imrével), a Hunnia Filmstúdió és a kelenföldi autóbuszgarázs tervezése fűződik a nevéhez. 1945-ben az Egyesült Államokba emigrált; itt szintén sokat publikált tervezői gyakorlata mellett. 1958-ban létrehozta a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségét, melynek első elnöke lett. 1963-ban megalapította a Studies for a New Central Europe című folyóiratot.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)

A Bauhaus kiemelkedő képviselője, Breuer Marcell (Pécs, 1902. május 21. – New York, 1981. július 1.) iskoláit Pécsett végezte, először szobrásznak készült. Rövid ideig Bécsben tanult, majd Weimarba ment, a Bauhaus megalakulásának helyszínére. Már korai terveivel feltűnést keltett; az ő nevéhez fűződik az első csővázas szék megalkotása 1926-ban. Formatervezéssel, grafikával és építészettel is foglalkozott. A tömeggyártást és a művészi igényességet, korszerűséget szerette volna egyesíteni. Mesterével, Gropius-szal 1928-ban Berlinbe költöztek, és 1931-ig együtt dolgoztak. Breuer 1934-ben jött haza Magyarországra, de a mérnöki kamara nem vette fel tagjai sorába, a Bauhaus-iskola elvégzését nem tartották az építészmérnöki oklevéllel egyenértékűnek. Ezért Breuer ismét távozásra kényszerült, néhány évig Londonban, majd New Yorkban élt és a világ számos helyén vállalt tervezői munkát. Épületei sikert arattak, befutott építész lett, egyre jelentősebb megbízásokat kapott. Leghíresebb művei: a párizsi UNESCO székház, az IBM franciaországi kutatóközpontja, a New York-i Whitney Museum és a franciaországi Bayonne-hoz tartozó, 15 000 lakosnak otthont adó „bolygó város” terve. Breuert századunk azon 13 építésze között tartják számon, akiknek munkája a legtöbbel járult hozzá korunk építészetének kialakulásához.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források:  Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

A magyar fémkohászat egyik úttörője, Faller Károly (Selmecbánya, 1857. május 21. – Budapest, 1913. május 30.) mérnök dinasztia sarja volt. A híres selmeci akadémián fémkohászati szakon tett államvizsgát. 1882-től a selmecbányai ezüstkohónál dolgozik, de ezzel egyidőben a leendő mérnököket is oktatja. Tanulmányútjai során szinte egész Európa fémkohászati üzemeivel megismerkedik. Négykötetes fémkohászati kézikönyve az első magyar nyelven megjelent ilyen jellegű mű volt, amely fél évszázadon át ennek a szakterületnek tan- és szakkönyveként szolgált. A fenti alapművön túlmenően további 14 fontos közleménye jelent meg, közöttük olyan nagy jelentőségű, úttörő művek, mint a színesfémek metallográfiájával foglalkozó vagy az alumínium jelentőségét elsőként felvető tanulmány. Faller nagyon jelentős tanáregyéniség is volt; az elméleti oktatáson kívül súlyt helyezett a rendszeres üzemi gyakorlatokra is.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)