Jeles napok

Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ígéret hava

Jeles napok

A Szent Jobb megtalálásának napja

„Ó, dicsőséges szent jobb kéz,…”
Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik. „Csodás” megtalálásának története is tartalmaz naptári érdekességet.
Amikor Szent László királyunk 1083. augusztus 20-án Szent István fehérvári sírját kibonttatta, a tetem jobb keze a királyi pecsétgyűrűvel már nem volt a sírban. Még István halálát követően választhatták le a holttestről, és kerülhetett ereklyeként a káptalani kincstárba. Mint később kiderült, innét „mentette át” a kincstartó, Merkúr, fehérvári prépost saját bihari, családi monostorába. Merkúr ereklyegyűjtő szenvedélyéről tudott László király, ezért, amikor a kezet sem a sírban, sem a kincstárban nem találták, azonnal ráterelődött a gyanú. A király a rákövetkező évben május 30-án meglátogatta Merkúrt Berettyó menti egyházában. Az egykori kincstartó mindent bevallott, de hogy a felelősségre vonást elkerülje, legendát kerített a tolvajlás köré. Eszerint a szent ereklyét egy angyal bízta volna rá azzal, hogy – az István halálát követő zavaros időkre való tekintettel – csak alkalmas időben fedje fel, minek jutott a birtokába. László jó politikus volt, elfogadta a magyarázkodást, s ezzel a legendát is hitelesítette. A helyszínen új kőmonostort építtetett, ez a Szent Jobb monostor, amely a köréje épült mezővárosnak is nevet adott. (Szentjobb – román Sîniob lett az ereklye középkori őrző helye.)
A Szent Jobb ellopásának és megtalálásának történetét sajátos színbe vonja, hogy a tolvaj szarka papot – mit ad Isten – épp Merkúrnak hívták, s éppen az Ikrek havában (a Merkúr bolygó „otthonában”) akadtak a birtokában lévő ellopott ereklyére, mely ráadásul éppen az a testrész, melyet a csillaghit a Merkúr védnöksége alá helyezett! Nem kétlem, hogy az esemény nagyjából így zajlott le, de a háromszoros egybeesés sem lehet véletlen. Feltevésem szerint a történet első lejegyzőinek valamelyike – talán királyi parancsra –, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon, kissé módosított a tényeken. Vagy a tolvaj prépost nevét, vagy az ereklye megtalálásának időpontját igazította át. E szimbólumokra érzékeny korban a fennmaradt leírás mégsem tűnt gyanúsnak, épp ellenkezőleg, a csodás egybeesések a súlyát, hitelét gyarapították.
Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapult. S hogy miért épp a jobbja? A jobbkezesek számbeli fölénye, e többség baljának sutasága szülte azt a képzetet, hogy a jobb kéztől származik minden jó, s a baltól minden rossz. Ez a nyelvben is tükröződik. Az angol right nemcsak „jobbot”, hanem „igazat” és „jogot” is jelent, a régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog szinonim kifejezés volt.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Fabinyi Rudolf születésnapja – 1849

FABINYI RUDOLF, (Jolsva, 1849. május 30. – Budapest, 1920. március 7.): kémikus, egyetemi tanár, a szerves kémiai kutatás egyik hazai úttörője. A budapesti tudományegyetemen nyert 1875-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Kétévi németországi tanulmányútjáról visszatérve a budapesti műegyetemen adjunktusként, 1878-ban a budapesti tudományegyetemen, majd ugyanettől az évtől a kolozsvári egyetem elméleti és gyakorlati kémiai tanszékén tanárként oktatott, egyben a kolozsvári állami vegykísérleti állomás igazgatója is volt. 1899–1900-ban az egyetem rektora volt. A Magyar Kémikusok Egyesületének első elnökévé választották.
Nagy jelentőségűek a molekulasúly újabb meghatározási módszereiről közölt tanulmányai. 1898-ban Ceracidin néven elsőként állított elő és szabadalmaztatott benzopirillium sót. E vegyületből származtathatók a növényi színanyagok. Ez utóbbiak vizsgálatáért Willstätter és Robinson Nobel-díjat kapott. Fontosabb értekezései az általa szerkesztett Vegytani Lapokban (1882–1889) és az Erdélyi Múzeum Egylet kiadványaiban jelentek meg.
 

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Ifj. Entz Géza születésnapja – 1875

A Balaton egyik első zoológus kutatója, IFJ. ENTZ GÉZA (Kolozsvár, 1875. május 30. – Budapest, 1943. február 21.) a budapesti műegyetemen kezdte pályáját, mint a Hidrobiológia és haltenyésztés című tantárgy tanára. 1920-29 között Hollandiában, Utrechtben élt és végzett kutatásokat. 1929-ben azért tért haza, hogy a tihanyi Biológiai Intézet osztályigazgatói állását elfoglalja. Később az intézmény igazgatója, majd a Nemzeti Múzeum állattárának vezetője lett. Sokoldalú tudós volt: tevékenysége magába foglalta az élettudomány és az általános állattan számos kérdését. Kutatásainak középpontjában a vízi élőlények, különösképpen az egysejtűek biológiájának vizsgálata állt. Ő volt a korszerű, számos tényező együttes figyelembe vételén alapuló Balaton-kutatás megteremtője.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)

A sclerosis multiplexben szenvedők világnapja

Az MS International Federation kezdeményezésére, 2009 óta minden év május 30-án ünnepelik A SCLEROSIS MULTIPLEXBEN SZENVEDŐK VILÁGNAPJÁT. A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer leggyakoribb krónikus, autoimmun eredetű gyulladásos megbetegedése. Sclerosis multiplex során az immunrendszer hibás működése miatt az idegrostokat szigetelő myelinhüvelyt támadja meg, így az ingerületvezetés akadályozottá válhat. A világ több mint 90 országában szerveznek figyelemfelhívó programokat nem pusztán erre az egyetlen napra, hanem május utolsó, és június első napjaira is. A rendezvények célja, hogy ráirányítsák a közvélemény figyelmét a sclerosis multiplexszel élők problémáira, és gondjaik enyhítésének lehetőségeire. A világnap arra ösztönzi a betegségben szenvedőket, hogy osszák meg történeteiket, hogy felhívják a figyelmet a betegségre. 
Európa szerte 600 ezer családot érint a fiatal felnőttek körében az egyik leggyakoribb, a központi idegrendszert megtámadó gyógyíthatatlan betegség, amely gyakran mozgáskorlátozottságot, kiszolgáltatottságot okoz, kiszámíthatatlan tünetei miatt pedig „ezerarcú” kórnak nevezik.
Magyarországon 7-8 ezerre tehető a sclerosis mulitplexben szenvedő betegek száma, akiknek a kétharmadával tart szorosabb kapcsolatot a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány (MSMBA). Közölük 3 ezer főnek van szüksége gyógyszeres kezelésre, a páciensek egy részének pedig a hatásos és biztonságos kezeléshez szükségük lenne a legkorszerűbb gyógyszeres terápiákra is. Egyúttal fontos az is, hogy a kiegészítő kezelések, illetve a rehabilitációs lehetőségek valamennyi régióban elérhetők legyenek.

Kocsis Zoltán születésnapja – 1952 – A magyar klasszikus zene napja

Május 30. A MAGYAR KLASSZIKUS ZENE NAPJA. 2021. május 30-án hagyományteremtő szándékkal, a néhai Kocsis Zoltán (1952. május 30.– 2016. november 6.) zongoraművész, karmester születésnapján indította útjára a magyar klasszikus zene napja elnevezésű programsorozatát a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok, bevonva az ország számos együttesét és oktatási intézményét. Kocsis Zoltán tiszteletreméltó szokása volt, hogy születésnapján, május 30-án minden évben jótékonysági hangversenyt adott. Ezt a hagyományt elevenítette fel egykori együttese, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és hajdani alma matere, a Zeneakadémia. A két intézmény törekvése, hogy országszerte minél több helyen: koncerttermekben, iskolákban, közösségi terekben szólaljon meg magyar klasszikus zene, és gyarapodjon a magyar zene értékeinek ismerete. A kezdeményezés hosszú távú célja, hogy új magyar klasszikus zenei művek szülessenek.

 (A leírás a Zeneakadémia honlapján olvasható tartalom felhasználásával készült.) 

Május 30-án történt

Bár mindene volt a minőség, Kocsis Zoltán mégis úgy vélte: „Teljesen elhibázott prekoncepció a tökéletesség megcélzása. Ha csak ezt tartjuk szem előtt, szép lassan meghal a darab a kezünk között, miközben az amúgy is elérhetetlent hajszoljuk.” A zongoraművész, karmester és zeneszerző évtizedekig meghatározta nem csupán a hazai, de egyebek mellett revelatív Bartók-interpretációi, a kortárs zene kiemelkedő személyiségeivel folytatott együttműködései révén a nemzetközi zenei életet is. Születésnapja a magyar klasszikus zene napja.

A fiatal Kocsis Zoltán. Fotó: Szalay Zoltán / FORTEPAN
A fiatal Kocsis Zoltán. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

Május 30-án történt

1381 Angliában kezdetét vette a Wat Tyler vezette parasztfelkelés.
1431 Az angolok Rouen városában máglyán megégették a százéves háború francia nemzeti hősnőjét, Jeanne d'Arcot, az orléans-i szüzet.
1631 Megjelent az első francia újság, a Gazette de France első száma.
1814 Aláírták a párizsi békét, amely véget vetett a negyedszázada tartó forradalmi és napóleoni háborúknak Európában, visszaállította Franciaország 1792-es határait, visszaállította a Bourbon-monarchiát, a trónjáról lemondott Napóleont Elba szigetére száműzték.
1849 I. Ferenc József báró Julius von Haynau táborszernagyot, „a bresciai hiénát” nevezte ki a szabadságharcban a magyarországi császári hadak főparancsnokává.
1866 Prágában bemutatták Bedřich Smetana Az eladott menyasszony című vígoperáját.
1911 Az amerikai Indianapolisban megrendezték az első 500 mérföldes – ma Indy 500-ként emlegetett – autóversenyt.
1913 Londonban aláírták az első balkáni háborúnak véget vető békeszerződést.
1922 Washingtonban felavatták a Lincoln-emlékművet.
1942 A második világháborúban Köln éjjeli bombázásával kezdetét vették a náci Németország elleni angolszász légitámadások.
1954 Balatonfüred kikötőjében felborult és elsüllyedt a Pajtás gőzös, Magyarország legnagyobb, de sokáig elhallgatott vízi tömegszerencsétlenségében 23-an haltak meg.
1972 A szélsőbaloldali Japán Vörös Hadsereg három tagja egy palesztin terrorszervezettel együttműködve 26 embert mészárolt le a tel-avivi repülőtéren.
1974 Szolgálatba állt az európai repülőgépgyártó konzorcium, az Airbus első utasszállító gépe, az A300.
1995 Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági stabilizációt célzó, súlyos megszorításokat tartalmazó úgynevezett Bokros-csomagot.
2004 Megkezdte adását a Magyar Katolikus Rádió.
2006 A budapesti Müpa nyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d'Excellence díjat.
2016 Emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Hissène Habré volt csádi elnök-diktátort az úgynevezett Különleges Afrikai Törvényszék.

Május 30-án született

1786 Fáy András író, politikus, akadémikus, a haza mindenese
1814 Mihail Alekszandrovics Bakunyin orosz forradalmár, az anarchizmus teoretikusa
1846 Peter Carl Fabergé orosz ékszerész, a híres Fabergé-tojások készítője
1849 Fabinyi Rudolf kémikus, akadémikus, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke
1884 Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, 1942–43-ban honvédelmi miniszter, az izraeli Világ Igaza kitüntetés elismertje
1899 Irving Thalberg amerikai rendező és producer, nevét viseli az amerikai filmakadémia egyik különdíja
1908 Hannes Olof Gösta Alfvén Nobel-díjas svéd fizikus
1909 Benny Goodman amerikai klarinétos, zenekarvezető, a szving királya
1923 Jeney László kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
1928 Agnès Varda francia filmrendező
1934 Alekszej Leonov szovjet űrhajós, az első ember, aki űrsétát tett
1943 Mezey Katalin József Attila-díjas költő, műfordító
1949 Seres Géza Balogh Rudolf-díjas fotóművész
1952 Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, karmester, a Corvin-lánc kitüntetettje
1958 Marie Fredriksson svéd popénekesnő, a Roxette duó tagja
1980 Steven Gerrard Bajnokok Ligája-győztes angol labdarúgó
1988 Tóth Júlia Éva író
1991 Zoltán Áron színész

Május 30-án halt meg

1574 IX. Károly francia király
1593 Christopher Marlowe angol költő, drámaíró, Shakespeare kor- és vetélytársa
1594 Balassi Bálint, az első európai rangú magyar költő
1640 Peter Paul Rubens flamand barokk festő
1744 Alexander Pope angol költő
1778 Voltaire francia író, történetíró és filozófus, a felvilágosodás legnagyobb hatású alakja
1892 Keleti Károly statisztikus, akadémikus
1892 Lebstück Mária, a szabadságharc alatt a honvédseregben férfinéven szolgáló huszár főhadnagy
1901 Victor D’Hondt belga ügyvéd, jogász, matematikus, a kompenzációs listás mandátumok kiosztásakor Magyarországon is használt szavazatszámítási módszer kidolgozója
1918 Georgij Valentyinovics Plehanov orosz filozófus, esztéta
1960 Borisz Paszternak Nobel-díjas szovjet-orosz költő, író, a Doktor Zsivágó szerzője
1964 Szilárd Leó magyar-amerikai fizikus, atomtudós
1969 Benedek Marcell Kossuth-díjas író, esztéta, irodalomtörténész
1976 Mándy György posztumusz Széchenyi-díjas agrobotanikus, biológus, ökológus
1984 Deme Gábor Balázs Béla-díjas dramaturg
1989 Giuseppe Patané olasz karmester
1994 Ezra Taft Benson, a mormon egyház 13. elnöke
2008 Mezei András József Attila-díjas író, költő
2012 Andrew Fielding Huxley Nobel-díjas brit fiziológus, az izom-összehúzódás kutatója

#eztörténtma