Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója – A magyar sajtó napja

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15. az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és Magyarország nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.
A forradalmat indító március 15. jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860-as évek – a Bach-rendszert (1850–1859) föváltó politikai enyhülés – óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.
1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ezt a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

1848 elején egyre inkább érzékelhetővé vált a Habsburg-birodalom külpolitikai helyzetének megrendülése, a Pozsonyban ülésező magyar rendi országgyűlés munkája ugyanakkor holtpontra jutott. Az európai forradalmi mozgolódások (Palermo, Nápoly, Milánó), majd a február 22–24-i párizsi forradalom híre mozdította ki a holtpontról magyar politikát. Kossuth Lajos1848. március 3-i felirati beszédében – a sorok közé rejtve – alkotmányos átalakítást követelt a birodalom egész területén. Kossuth német nyelvre azonnal lefordított és nyomtatásban terjesztett beszédének jelentős hatása volt Bécsben.

Március 13-án kitört a bécsi forradalom.

1848-ban Pest-Buda már az ország jelentős szellemi központjának számított. Itt tömörült a nemesi és polgári értelmiség elit. A fiatal értelmiség egyik jelentős, radikális csoportja, a „márciusi ifjak”, ahogy később nevezték őket, a Pilvax kávéházban tartotta összejöveteleit.

A máricusi ifjak március 19-ére, a József-napi országos vásár napján, francia mintára nagygyűlést és bankettet akartak szervezni a Rákos mezejére. Az Ellenzéki Kör vezetői gondosan előkészített országos akciót akartak. A bécsi forradalom hírére a Pilvax körének vezetői úgy döntöttek, hogy maguk cselekszenek. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidacs János, Sükey Károly, Bulyovszky Gyula, Vajda János, Jókai Mór elhatározták, hogy másnap érvényt szereznek a Tizenkét pont közül az elsőnek, a sajtószabadság követelésének, s cenzori engedély nélkül kinyomtatják a Tizenkét pontot és Petőfi lelkesítő költeményét, a Nemzeti dalt.

Másnap, március 15-én reggel Petőfi és társai a szemerkélő esőben elindultak a Pilvaxból az egyetemre. Az egyetemi ifjúság csatlakozása után mintegy ezren folytatták útjukat a Hatvani utcába, Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához. Itt Irinyi a nép nevében lefoglalta a sajtót, majd a nyomdászok kinyomtatták a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, és a tanács tagjait is rábírta arra, hogy csatlakozzanak a Tizenkét pont követeléseihez. Forradalmi választmány alakult, majd a tömeg elindult Budára, hogy a végrehajtó hatalom legfontosabb kormányszékével is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből a jobbágyfelszabadítás egyik szószólóját, Táncsics Mihályt. A Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, elfogadta a Tizenkét pontot, Táncsicsot szabadon bocsátotta, s eltörölte a cenzúrát.

Országgyűlési küldöttség utazott Bécsbe, melynek célja az volt, hogy az uralkodó nevezze ki teljhatalmú helytartóvá István nádort és miniszterelnökké gróf Batthyány Lajost, valamint tegyen ígéretet arra, hogy az országgyűlésen alkotott törvénycikkeket szentesíteni fogja. A március 17-én kiadott királyi leirat azonban csak István nádor kinevezését tartalmazta, és felszólította a nádort a felelős minisztérium hatásköréről szóló törvénycikk felterjesztésére. Kossuth és Batthyány azonban rávették a nádort, hogy teljhatalmával élve, nevezze ki Batthyányt miniszterelnökké, s István nádor még azt is elérte, hogy a király jóváhagyta ezt a lépést.

Fogyasztóvédelmi világnap

John F. Kennedy amerikai elnök 1962-ben ezen a napon hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot összefoglaló történelmi nyilatkozatot. Ennek köszönhetően ismerték el nemzetközi szinten a kormányok és az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik. Az évek folyamán nyolcra emelkedett ezeknek a jogoknak a száma, amelyek alapját képezik a Fogyasztóvédelmi Világszervezet, valamint az egyes országok fogyasztóvédelmi egyesületei munkájának. A nyilatkozat kihirdetésére emlékezve tartják március 15-én a FOGYASZTÓVÉDELMI VILÁGNAPot.

Dalmady Zoltán születésnapja – 1888

A gyógyfürdő-kultúra és a sportorvoslás jeles alakja, DALMADY ZOLTÁN (Budapest, 1888. március 15. – Budapest, 1934. november 17.) a Tátrában, majd a Margitszigeten volt fürdőorvos, fizikoterápiás gyógymódok sikeres alkalmazója. Kutatásokat végzett az ásványvizek, gyógyvizek emberi szervezetre gyakorolt hatásával, az orvosmeteorológiával és a biokémiával kapcsolatban. 1928-ban nevezték ki a balneológia magántanárává. Jelentős tudománynépszerűsítő tevékenységet is kifejtett. 1909-ben jelent meg Mendemondák a természettudomány köréből. A művelt közönség és a nép körében elterjedt természet- és orvostudományi tévhitek, előítéletek, hamis nézetek magyarázata és helyreigazítása című felvilágosító munkája. Hirdette a turisztika népegészségügyi jelentőségét, egészségmegőrző szerepét. Egyik kezdeményezője volt a visegrád-nagyvillámi turistaház létesítésének.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988)

A Telekzeti Kőnyomda megalapítása – 1868

Az 1867. évi kiegyezés egyik következményeként a kataszteri felmérési munkálatok irányítása Bécsből átkerült Budára, a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó Állami Földméréshez. A Bécstől való független működés érdekében vált szükségessé egy saját nyomdaüzem felállítása. A bécsi litográfiai intézet által átadott felszereléssel 1868. március 15-én megkezdte működését a Földmérés litográfiai intézete, későbbi nevén a Magyar Királyi Telekzeti Kőnyomda. Elhelyezésére a Fortuna utca és az akkori Brunnen Gasse – a mai Kard utca – sarkán álló házat választották. A nyomdának fotólaboratóriuma, akkori elnevezéssel heliográfiai műhelye is volt. 1870-ben a Kőnyomdát egyesítették az addig Temesváron üzemelő állami könyvnyomdával. A Budára szállított felszerelések már csak egy további épületben fértek el – abban, ami később is állami nyomdaként üzemelt a Várban. A nyomda három fő részre tagozódott: a könyvnyomdára, a térképészeti osztályra és a galvanizáló és réznyomó műhelyekre. A nyomtatási, sokszorosítási tevékenység mellett a nyomda térképészeti, földmérési, helyszínelési munkákat is vállalt. Fontos mozzanat volt továbbá a nyomda történetében, hogy itt készült az első magyar postabélyeg. A 2 krajcáros, sárga színű bélyeg ma már értékes ritkaság számba megy.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Raum Frigyes])