Jeles napok

Március – Böjtmás hava – Tavaszelő – Kikelet hava

Jeles napok

Arany János születésnapja – 1817

ARANY JÁNOS (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Bp., 1882. október 22.): költő, műfordító, szerkesztő. 1834-ben debreceni tanulmányait megszakítva Kisújszálláson ideiglenes tanítói állást vállalt. 1835 tavaszán ismét Debrecenben tanult, festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel kísérletezett, sőt színésznek szegődött. Anyját elvesztette, apja megvakult. 1839-ig segédtanító a nagyszalontai gimnáziumban, később községi segédjegyző, majd aljegyző. 1840 novemberében feleségül vette Ercsey Juliannát. 1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora. Az elveszett alkotmánnyal megnyerte a Kisfaludy Társaság vígeposzra kitűzött pályázatát, majd 1847 januárjában az ugyancsak pályázatra beküldött Toldit a Kisfaludy Társaság fölemelt pályadíjjal jutalmazta, Arany Jánost tagjává választotta (1848). 1847 februárjától fűzi  szoros barátság és szövetség pályatársához, Petőfi Sándorhoz. 1848-ban júniustól decemberig Vas Gereben mellett a Nép Barátja társszerkesztője; novemberben Aradon önkéntes nemzetőr; 1849-ben belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben, majd Pesten. A szabadságharc bukása után bujkálni kényszerült, pénzét, állását, jegyzői lakását elvesztette. 1851. májustól októberig Geszten Tisza Domokos nevelője, novembertől a nagykőrösi református gimnázium magyar és latin tanára. 1859-ben az Akadémia tagjai közé választotta. Szerkesztette a Szépirodalmi Figyelőt, majd a Koszorút. 1865-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója, 1865-ben az MTA titkára, 1870–1879 között főtitkára. 1882. október 10-én Petőfi szobrának leleplezésekor meghűlt, betegségéből már nem épült föl.

A Toldi sikere után 1847–48-ban elkészült a Toldi estéjének első változata, de 6 énekre kiegészítve csak 1854-ben jelent meg. A Toldi alapeszméjét tovább bonyolítva a nemzet és a haladás (polgárosodás) programjának egymásra utaltságát emelte ki. Elégikus humorral búcsúztatta Toldi patriarkális lovagi világát, mert a diadalmaskodó új korszak veszélyes belső ellentmondásait is látta. A forradalmi korszellem és Petőfi hatására lírai, részben hazafias, buzdító költeményeket is írt, bár levelezéséből és későbbi értekezéseiből kiderül, hogy alkatához és az irodalmi fejlődés követelményeihez képest inkább a verses epikát és a balladát érezte igazi területének. A Nemzetőr-dal típusú lelkesítő verseken kívül már a forradalom és szabadságharc idején olyan nem dalszerű verseket is írt, amelyek Széchenyi és Teleki szellemében a várható nemzeti tragédia balsejtelmeit jelzik (Álom-való, Válság idején), vagy az allegóriát meghaladó objektív költészet irányába mutatnak (A rab gólya); ide sorolhatók a korai balladák (Szőke Panni, A méh románca, Rákócziné) is.
Ötvenes évekbeli lírájának középponti motívumai a nemzeti szabadságküzdelem bukása miatti kiábrándulás, Petőfi elvesztése, a romantikus költőtípus és magatartás lehetetlenné válása, csalódás a polgárosodásban és a fejlődéselvű idealista világmagyarázatokban (A lantos, Letészem a lantot, Reményem, Kertben, Visszatekintés, Gondolatok a békekongresszus felől). Illúziótlanságát és az öröm nélküli élet fölfakadó panaszait (Mint egy alélt vándor, A lejtőn, Az örök zsidó) sztoikus fegyelem, a vállalt kötelesség teljesítésének erkölcsi pátosza ellenpontozza. Fő lírai műfaja az elégikoóda, de a műfaji spektrum az ódától a dalig, az életképtől a szatirikus tankölteményig, az allegóriától a paródiáig széles sávot fog át (Dante, Írószobám, A laci-konyha, Vojtina levelei öccséhez, A gyermek és a szivárvány, Lisznyai Kálmánnak).

Válságkorszakként is emlegetik pályáján az ötvenes évek elejét. A válságból való kibontakozást az 1852-ben kezdődő nagykőrösi balladakorszak hozta meg. A történeti balladák témáját a nemzeti, költői és az általános emberi helytállás igazolt példái közül merítette, a zsarnok bűnhődésébe, az igaz ügy győzelmébe vetett bizakodás erősítésére (V. László, Mátyás anyja, Szondi két apródja, A walesi bárdok). Más balladáiban a bűn és bűnhődés lélektani és erkölcsi kérdései kerültek középpontba (A hamis tanú, Ágnes asszony), esetenként kísérteties hangulatfestéssel, zaklatott előadásmóddal, „balladai homállyal” utalva a megírás korával való közérzetbeli analógiákra (Bor vitéz). 1859–61-ben a Habsburg önkényuralom elleni küzdelmek sikerébe vetett hit nagy nemzeti ódák megírására ihlette (Reményinek, Széchenyi emlékezete); Vörösmarty és a nemzeti romantika hitvallását idézik föl a Rendületlenül, a Magányban sorai. Amikor az országgyűlés föloszlatásával visszatért a nyílt erőszak, a lírikus Arany elhallgatott: 1877 nyaráig legföljebb „alkalmi szesszenéseket”, „mondacsokat”, emlékkönyvbejegyzéseket, „akadémiai papírszeleteket”, sírverseket írt.
A Buda halála (1863) a Csaba-trilógiának nevezett és a hun–magyar rokonság hagyományát elfogadó honfoglalási eposzterv szerint a tragikus előtörténet szerepét töltötte volna be. A Keveháza (1852) Etele elődeinek korában játszódik, a hunok pannóniai térfoglalását ábrázolja az epikus tárgy balladai tömörítésével.

A Gyulai Páltól 1856-ban kapott, kulccsal zárható „kapcsos könyv” Új folyam című részébe írta az Őszikék verseit. A legismertebbek a goethei értelemben vett alkalmi líra remeklései (A lepke, Vásárban, Plevna), amelyekben a pillanatnyi érzékelés vagy politikai értesülés tárgya hívta elő a versbe kívánkozó gondolatmenetet és asszociációsort. Életének mérlegét vonta meg az Epilógus, A tölgyek alatt című és a velük rokon versekben, a halálra fölkészült ember beletörődő humorával. A kései balladák közt a népi tárgyú vagy középkorban játszódó, lélektani érdekű típus van túlsúlyban (Tengeri-hántás, Az ünneprontók, Népdal, Vörös Rébék, Tetemre hívás, A kép-mutogató), gyakori bennük a keretes szerkezet, ahol az életkép szereplőinek nézőpontjából, netán parodizálva vagy túlstilizált költőiséggel adja elő a tragikus, tragikomikus és didaktikus történeteket. A lélektaniság és a korrajz elevensége dolgában a Toldi szerelme (1879) a világirodalom nagy eposzaihoz mérhető enciklopédikus mű.
Műfordításai remekművek: legnagyobb vállalkozásai közül a három Shakespeare-darab (Szentivánéji álom, János király, Hamlet) a hatvanas években, Arisztophanész összes vígjátéka a hetvenes évek első felében készült el.

Értekező prózájának legfontosabb témakörei a magyar verstan (Valami az asszonáncról, 1852; A magyar nemzeti versidomról, 1856), a műfajelmélet (Bánk bán tanulmányok, 1858; Zrínyi és Tasso, 1859; Naiv eposzunk, 1860), valamint a korabeli magyar irodalom helyzete, föladata (Irányok, 1861–62).
Arany János fedezte föl Az ember tragédiája kivételes jelentőségét; a Szegény gazdagok ismertetésében hallgatólag, de határozottan szembefordult Gyulainak Jókai-ellenes értetlen kritikájával; fontos érveket sorolt föl Tompa Mihály költészetének elismertetéséért.
Levelezése irodalomtörténeti és emberi dokumentumként is értékes, egyben elsőrangú olvasmány, naplószerűen folyamatos vallomás életéről, gondolkodásáról.

(Csűrös Miklós szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

Szent Szimplicius pápa

Szimplicius szent pápa (468–483) napjához kalendáriumi ihletésű regula fűződik: a baranyai Máriakéménd német gazdái jelképesen most metszik meg (Simplschneiden) a szőlejük négy sarkában lévő tőkéket, hogy majd bőséges szüretjük legyen. A szokás tudomásunk szerint hazánkban ezen a napon máshol nem ismeretes.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Gállik István Dömötör születésnapja – 1866

GÁLLIK ISTVÁN DÖMÖTÖR (Budapest, 1866. március 2. – Budapest, 1945. április 16.): mérnök, a nagy szilárdságú acélok alkalmazásának elméleti kutatója, számos magyarországi híd építésének résztvevője. 1888-ban szerzett oklevelet a budapesti műegyetemen. 1888–1890 közt tanársegéd Kherndl Antal mellett, majd a földművelésügyi minisztériumban a vízrajzi osztály mérnöke. 1892 után a kereskedelemügyi minisztérium hídépítési osztályának munkatársa, majd 1918-tól 1925-ig vezetője volt. Mint kereskedelemügyi helyettes államtitkár vonult nyugalomba. Részt vett a budapesti Duna-hidak szerkezeti részének tervezésében, ezek építésében, valamint a Tisza-hidak és a Széchenyi–Lánchíd (1913–1916) újjáépítésében. Szakirodalmi munkásságában a hídépítéstan kérdései mellett elsősorban vas- és acélszerkezeti anyagok szilárdsági vizsgálatának kérdéseivel foglalkozott. Kutatómunkái elősegítették a nagy szilárdságú acélok alkalmazását.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Palugyay József születésnapja – 1846

PALUGYAY JÓZSEF (Pozsony, 1846. március 2. – Pozsony, 1915. május 3.): bornagykereskedő, a Palugyay-féle pozsonyi pezsgőgyártás és a magyar borászat egyik nemzetközi megismertetője. A modern borkezelés ismereteit Franciaországban sajátította el. Hazatérve atyja, Palugyay Jakab üzemében dolgozott. Az 1873-as bécsi kiállításon kedvező eredményekkel vett részt. Borkereskedelme elsősorban Ausztria, Németország, Svájc, majd a tengerentúli államok felé irányult. Jelentős szerepe volt az ún. édesborok, és később nehéz boraink (tokaji, karlócai, villányi) külföldi megkedveltetésében.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Id. Faller Gusztáv születésnapja – 1816

ID. FALLER GUSZTÁV (Gölnicbánya, 1816. március 2. – Jászó, 1881. január 20.): bányamérnök, a selmecbányai akadémia nemzetközi hírű professzora. Tanulmányait Bécsben, Selmecbányán végezte, ahol 1881-ben szerzett oklevelet. Horvátországi gyakornoki évei és külföldi tanulmányút után 1844-ben a selmecbányai akadémián a bányaműveléstani tanszék tanársegéde, majd 1849-től 1851-ig helyettes tanára, majd 1855–1870-ig tanára lett. Közben átmenetileg bányatiszt, majd bányamérnök volt Selmecbányán, ill. Hallban (Tirol).
Irodalmi munkássága számottevő: több éven át volt a Berg und Hüttenmännisches Jahrbuch der Schemnitzer Bergakademie szerkesztője volt.
Számos szakmai tárgyú könyve jelent meg: Der Schemnitzer Metall Bergbau (Schemnitz, 1865); Beschreibung einiger wichtigerer Metall-bergbaue der Comitate Zips, Gömör und Abauj (Schemnitz, 1868); A selmeczi magyar királyi Bányász- és erdészakadémia évszázados fennállásának emlékkönyve (Selmeczbánya, 1871).

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Március 2-án történt

1951-ben ezen a napon született Balázs Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, billentyűs, dalszerző. Pályáját 1967-ben a Neoton együttesben kezdte, majd az első magyar hard rock zenekarban, a Taurusban játszott. 1978 és 1986 között a Korál együttest vezette, ezután szólókarrierbe kezdett. A 2020-ban elhunyt zenész nevéhez olyan feledhetetlen dalok fűződnek, mint az Anyám, vigasztalj engem, A kőfalak leomlanak, a Homok a szélben, A csönd éve és az Évszakok.

Televízió - M2 Petőfi TV - Akusztik koncert az A38 hajón

Budapest, 2020. november 2.

Balázs Fecó (Balázs Ferenc) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, zenész, zeneszerző koncertjén az M2 Petőfi TV Akusztik című adásában, az A38 koncerthajó színpadán.

Készítette: Zih Zsolt
Személyek: BALÁZS Ferenc
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: TCZIHZ202011020002
Balázs Fecó (Balázs Ferenc) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, zenész, zeneszerző koncertjén az M2 Petőfi TV Akusztik című adásában, az A38 koncerthajó színpadán

Március 2-án történt

1657 Egy tűzvész a japán főváros, Edo – a mai Tokió – kétharmad részét porig égette, és becslések szerint csaknem százötvenezer emberéletet követelt.
1864 II. Sándor cár kihirdette a lengyel parasztság felszabadítását, igyekezve többet nyújtani, mint a lengyel nemzeti kormány.
1870 A budai Várhegy Duna felőli oldalán üzembe helyezték a Budai Hegypályát, amely 1944-ig működött, majd 1986-tól Budavári Sikló néven indult el újra.
1886 Először rendeztek Budapesten Operabált.
1972 Útnak indult az amerikai Pioneer–10 űrszonda, amely 1997. március 31-én fejezte be küldetését.
1973 A budapesti Vígszínház bemutatta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt.
1978 Elindult az űrbe Vladimir Remek, az első csehszlovák űrhajós, aki elsőként nem egy „űrnagyhatalom” állampolgára volt.
1998 Bécsben elrabolták Natascha Kampusch osztrák kislányt, aki 2006. augusztus 23-án megszökött fogságából.
2004 Elindult a Rosetta európai űrszonda a Földről a 67/P Csurjumov–Geraszimenko üstökös felé.
2014 A 86. Oscar-gálán a brit Steve McQueen lett az első fekete bőrű rendező, akinek filmje (12 év rabszolgaság) megkapta a legjobb filmnek járó kitüntetést.

Március 2-án született

480 Szent Skolasztika itáliai keresztény szűz. A Benedek-rendi zárdák és apácáik védőszentje, vihar idején fohászkodnak hozzá. Ünnepe: február 10.
1316 II. Róbert skót király, az első Stuart-házból származó uralkodó
1459 VI. Adorján, a 218. római pápa, felvilágosult reformok kezdeményezője
1800 Jevgenyij Abramovics Baratinszkij orosz költő, az orosz romantika második nemzedékének jelentős képviselője
1810 XIII. Leó, a 256. római pápa, az első modern pápa
1816 Id. Faller Gusztáv bányamérnök. Bővebben is olvashatunk róla erre a linkre kattintva. 
1817 Arany János költő, műfordító. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk bővebben.
1824 Bedřich Smetana cseh zeneszerző, a romantikus cseh nemzeti zeneművészet első nagy képviselője
1833 Habsburg-Lotaringiai József Károly Habsburg királyi herceg, József főherceg nádor fia, a honvédség főparancsnoka
1846 Palugyai József bornagykereskedő. Többet is megtudhatunk róla erre a linkre kattintva.
1859 Sólem Aléchem jiddis nyelven alkotó orosz író, költő, humorista, akinek a Tóbiás, a tejesember című könyvéből készült musicalváltozat, a Hegedűs a háztetőn
1866 Gállik István Dömötör mérnök, a nagy szilárdságú acélok alkalmazásának elméleti kutatója.

Budapesten született, 1888-ban szerzett oklevelet a budapesti műegyetemen. 1888–1890 közt tanársegéd Kherndl Antal mellett, majd a földművelésügyi minisztériumban a vízrajzi osztály mérnöke. 1892 után a kereskedelemügyi minisztérium hídépítési osztályának munkatársa, majd 1918-tól 1925-ig vezetője volt. Mint kereskedelemügyi helyettes államtitkár vonult nyugalomba. Részt vett a budapesti Duna-hidak szerkezeti részének tervezésében, ezek építésében, valamint a Tisza-hidak és a Széchenyi lánchíd (1913–1916) újjáépítésében. Szakirodalmi munkásságában a hídépítéstan kérdései mellett elsősorban vas- és acélszerkezeti anyagok szilárdsági vizsgálatának kérdéseivel foglalkozott. Kutatómunkái elősegítették a nagy szilárdságú acélok alkalmazását. Budapesten halt meg 1945. április 16-án. Forrás: OSZK.

1875 Jászi Oszkár újságíró, politikus, a magyarországi radikalizmus vezető alakja és teoretikusa
1876 XII. Piusz, a 260. római pápa
1889 Bor Pál festő, grafikus, szobrász, művészeti író
1906 Fodor János Kossuth-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész
1919 Jennifer Jones Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
1923 Pásztor György jégkorongozó, a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) Hírességek Csarnokának első magyar tagja
1930 Tom Wolfe amerikai író, újságíró
1931 Mihail Gorbacsov Nobel-békedíjas szovjet kommunista politikus, pártfőtitkár, a Szovjetunió első és utolsó elnöke
1945 Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás
1948 Horváth Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő
1948 Mohos Nagy Éva Liszt Ferenc-díjas operaénekes
1951 Balázs Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas rockzenész, billentyűs, énekes, zeneszerző, a Korál tagja
1962 Jon Bon Jovi amerikai rockzenész, énekes
1966 Csernus Imre pszichiáter, író
1967 Hatházi András Jászai Mari-díjas romániai magyar színész, író, drámaíró
1968 Daniel Craig angol színész
1969 Ittzés Gergely Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész
1970 Oláh Kálmán Erkel Ferenc- és Liszt Ferenc-díjas jazz-zongoraművész, zeneszerző, zongoratanár
1976 Erdei Sándor humorista, előadóművész
1983 Zombola Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, művészeti koordinátor
1996 Gyulai-Zékány István színész

Március 2-án halt meg

1769 Bod Péter református lelkész, egyházi író, irodalomtörténész
1791 John Wesley angol teológus, a metodista egyház alapítója
1835 I. Ferenc magyar és cseh király, osztrák és német-római császár, a ferenci abszolutizmus kiépítője
1855 I. Miklós orosz cár, a Romanov-uralkodóház tagja
1858 Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus. További érdekességeket is találunk róka az OSZK honlapján.
1889 Ferenc Schwartzer ideg- és elmegyógyász, a magyar tudományos elmekórtan megalapozója
1937 Dollinger Gyula sebészorvos, rákkutató, születésnapján tartják a nemzeti rákellenes napot
1939 Howard Carter brit régész, Tutanhamon fáraó sírjának feltárója
1939 Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató. Részletesebben is olvashatunk róla erre a linkre kattintva.
1945 Bauer Mihály matematikus. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1954 Károlyi Bernát ferences szerzetes, embermentő, vértanú
1978 Jánossy Lajos Kossuth-díjas fizikus, asztrofizikus, matematikus, akadémikus
1978 Zsigmondi Boris Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész
1988 Endrődi István grafikus, karikaturista
1993 Entz Géza Herder-díjas művészettörténész
1999 Dusty Springfield ír származású brit popénekesnő
2001 Kopácsi Sándor rendőr altábornagy, 1956-ban a Nemzetőrség főparancsnok-helyettese
2004 Mercedes McCambridge Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
2019 Koós János táncdalénekes, előadóművész
2020 Domonkos Béla szobrászművész
2020 Zana József színész
2023 Wayne Shorter többszörös Grammy-díjas amerikai jazz-zenész, szaxofonos

#eztörténtma