1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntik a színészeket.

RÁKÓCZI FERENC, II (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó [Törökország], 1735. április 8.): író, államférfi, hadvezér. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. Mostohaapja, Thököly Imre mellett korán megismerte a tábori életet. 1694-ben nagykorúsították; júniusban beiktatták Sáros megye örökös főispáni tisztébe. 1701. április 18-án összeesküvés vádjával letartóztatták, Bécsújhelyre vitték. A vérpad elől megszökött és lengyel földre menekült. A tiszaháti fölkelők küldötteinek hívására, az 1703. május 6-án kibocsátott brezáni kiáltvány és a „Cum Deo pro patria et libertate” jelszóval ékesített zászló hazaküldése után június közepén átlépte a határt. 1703-1711 között vezette a magyar nemzet szabadságharcát a Habsburg-uralom ellen. 1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés „a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé” emelte. 1707-ben Magyarország és Erdély uniójának létrehozásával az ónodi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc indítványára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A nemesség és a nép benne látta a jövendő királyt, hatalmas államszervező munkát végzett; önálló nemzetközi diplomáciát épített ki. 1711. február 21-én segítségért Lengyelországba indult, a jóváhagyása nélkül megkötött szatmári béke után emigrációba kényszerült. 1712-ben Franciaországba hajózott; rangrejtve élt XIV. Lajos udvarában. A király halála után visszavonult Grosbois-ba, s a kamalduli szerzetesek klastromában élt. 1715-ben III. Károly fő- és jószágvesztésre ítélte. 1717. szeptember 15-én a szultán meghívására Törökországba hajózott. A pozsareváci béke (1718. július 21.) után a Porta Rodostóba telepítette, itt töltötte élete utolsó éveit. Mikes Kelemen II. Rákóczi Ferenc holttestét a galatai Szent Benedek kápolnában nyugvó édesanyja sírjába temettette, szívét s kéziratait, végakaratához híven, Grosbois-ba küldte. Hamvait 1906-ban a kassai dómban helyezték el.
Irodalmi munkásságának első szakaszában hatalmas politikai, publicisztikai tevékenységet fejtett ki; hazai és nemzetközi levelezést folytatott; imádságaival, szónoklataival, kiáltványaival harcra buzdított. Legjelentősebb műveit az emigráció hosszú éveiben készítette. Az Emlékiratok című könyvében a szabadságharc eseményeit írta le, kronológiai sorrendben, évek szerinti csoportosításban. Rákóczi írásai többnyire kézirat formájában maradtak fenn.

A számítógéptudomány magyarországi meghonosítója, KALMÁR LÁSZLÓ (Edde-Alsóbugátpuszta. 1905. március 27. – Mátraháza, 1976. augusztus 2.) 1927-ben Budapesten szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet és doktori címet; ettől kezdve a szegedi egyetem tanára volt. Eleinte főként a matematikai logika területén végzett kutatásokat. Kiterjedt munkát végzett más, neves matematikusok – például Godel, Gentzen – tételeinek elemzésében, érvényességi körének kiterjesztésében és bizonyításuknak minél egyszerűbb megfogalmazásában. Pályája későbbi szakaszában a számítástechnika kérdéseivel foglalkozott. Tanulmányokat írt a matematikai formulanyelv és a számítógépek belső nyelve egymáshoz való közelítéséről, a matematikai nyelvészet körébe tartozó problémákról. Sokat tett a számítástechnikai kultúra elterjesztéséért, a számítógépes módszerek elfogadtatásáért a matematikusok körében. Szívügye volt a számítógépek építése, alkalmazási területeinek kiterjesztése. Munkatársával, Muszka Dániellel 1958-60-ban megépítette az úgynevezett szegedi vagy Kalmár-féle logikai gépet, amelyet egy háromvezetékes huzalrendszerrel lehetett programozni. Írt a matematikai logika illetve a kibernetika alapvető kérdéseiről, a matematika és a filozófia határterületén mozgó problémákról. Egyetemi oktatói tevékenysége a matematikai analízis, a halmazelmélet és a matematikai logika területéhez kötődött: ezekről a tárgykörökről tartott előadásokat illetve írt egyetemi jegyzeteket.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)