Mi, Magyarok
Móricz Zsigmond esete a Komor lóval a Hortobágyon
Az első Móricz-film egyben az első Hortobágy-film is – de különös körülmények közt született. Móricz írta ugyan – de előbb voltak meg az első filmfelvételek, mint maga a novella. És a rendező sem magyar volt, hanem osztrák. Hogyan találtak egymásra, és hogyan indult el Móricz, a legtöbbet megfilmesített magyar író a filmek világába? Ma van Móricz Zsigmond 146. születésnapja.
Fenntarthatóvá tennénk az életünket? Novák Péternek akad néhány jó tanácsa!
Amikor eldöntjük, hogy fenntartható életvitelre cseréljük le a korábbi pazarló hétköznapjainkat, sokan a fejünket vakarhatjuk: hogyan is kellene megvalósítani az ökológiai gondolkodást? Novák Péter A falu bolondja című sorozata jó támpontokkal szolgálhat ahhoz, hogy belevágjunk az életmódváltásba.
Amit letáncoltam, az le volt táncolva, édesapám!
Egy olyan kiváló, élő hagyományainkat őrző férfi áll a filmsorozat ötödik epizódjának fókuszában, aki nemcsak zenei, hanem táncosi tudása révén is ott van a magyar néptáncmozgalom nagy figurái között. A zenekarával a világot bejárt szászcsávási brácsás, Mezei Ferenc Csángáló ez az ember.
Az éjszaka, amikor minden mese életre kelt
A Mesék Éjszakája különkiadásában a Csíki család vendégei voltunk a Vanyarci Pajta varázslatos világában. Történetek, hangulatok, nevetések és meghitt pillanatok – kameráinkkal megörökítettük azt, amit máskor csak szívvel lehet látni.
Parajd: A bányászok hallgatnak
Majdnem egy hónappal a parajdi bányakasztrófa után alig lehet embereket látni település utcáin, a mentési munkálatokon dolgozók autóin kívül csak az átmenő forgalom zaja szüremkedik át a szinte tapintható szomorúságon.
Mit adhatnak nekünk az apák, ha nem éppen a szigort?
Nevet, mintát, sokszor szakmát is adtak egykor az atyák – de ez javarészt a múlt; a modern szerepük jóval összetettebb.
Mi terem a mesefán?
A mesefa nem tárgy, nem szimbólum, hanem személy. A legjobb mesemondó, aki még a legelszántabb kiskamasz kezéből is képes kimesélni a mobiltelefont.
A moldvai csángók, a kettős és a serény magyaros
A csángók különleges világa és jellegzetes táncaik a Nagy figurák 4. részében!
A magyar közvetlenség jobban esik, mint az angol udvariasság
Bernáth Zoltán terapeuta két országban is otthon van, és jól el is tudja magyarázni, melyek ennek a nemzetközi azonosságnak a legfőbb ismertetőjegyei.
Szelmenc: egy nemzet, két falu, három állampolgárság
Egy magyar falu, amelynek egyik fele jelenleg Szlovákiához, a másik Ukrajnához tartozik. Hogyan történt mindez?
A Kárpátok őrét nem tudta eltiporni a történelem
Kolozsváron az első világháború idején különleges műalkotást avattak fel: egy kalotaszegi cifraszűrbe öltözött magyar honvéd szobrát. Ez volt a Kárpátok őre, egyike a nemzeti áldozatkészség szobrainak.
Berecz András: Feredj a fényben, s meggyógyulsz
Berecz András, akinek a Szívverés a magasban című fotókiállítása, amely Kárpát-medencei körútjának végén, épp a nemzeti összetartozás napján jutott el Csíkszeredára, egy videóban is mesél arról, hogyan látta meg a harangok lelkét, és miért akarja mindenkinek megmutatni azt.
A hazát egyedül részvéttel szabad szeretni
Összeállításunkban határon túli művészekkel készült interjúinkból és ottani riportjainkból válogattunk, hogy érzékeltessük, mennyi-mennyi tehetség alkot az utódállamokban.
Zarándok a toronyban – Csíkszeredára ért Berecz András fotókiállítása
A nemzeti összetartozás napján jut el Csíkszeredára Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása, amely Kárpát-medencei körútján valóban az időn és határokon túli összetartozást hirdeti.
Befalazták a szemetüket a komáromi várba az óvatos oroszok
A Duna túlsó oldalán, Révkomárom belvárosában, a Klapka tértől néhány perc sétatávolságra találjuk azt az erődítményt, amely máig Klapka György vitézségét hirdeti, és harminchat éve még orosz katonák savanyították benne a káposztájukat.
Szönni, fonni nem tudok, de táncolni jól tudok
Nagy Figurák 3.: Gyimes – Blága Károly „Kicsi Kóta”