Művészet
Renderelt művészet – Kovács Ivó
Kovács Ivó ma leginkább 3D-s videomapping-munkái miatt ismert, most épp a veszprémi fxr-ben lesz látható kiállítása. Mégis következetesen festőként hivatkozik magára. „Még most is azt gondolom, hogy festő vagyok inkább, mint hogy bármi más.” Láthattuk már munkáját a pécsi székesegyház vagy a Művészetek Palotájának homlokzatain is, ugyanakkor Dubajtól Melbourne-ig a világ számos pontján szerepeltek a művei.
Hírmozaik – április 22.
Koronczi Endre kiállítása a Velencei Biennálén, megvannak az idei Friss Csillagok, Pekingben debütált a Für Anikó és Vilmányi Benett főszereplésével készült film – hírösszefoglalónk.
A tánc olyan komplex örömérzetet tud adni, mint semmi más
Közeleg a Nagy Táncválasztó, és jönnek az Országos Táncművészeti Fesztivál döntői – a tánc felemelő, gyógyító hatásáról beszélgettünk Török Jolán táncpedagógus-táncművésszel és Földi Bélával, a Táncpedagógusok Országos Szövetségének elnökével.
Ralph Fiennes és Viggo Mortensen játsszák a főszerepet Szabó István Márai-adaptációjában
A gyertyák csonkig égnek filmváltozatát itthon forgatják, producere Robert Lantos. Szabó Istvánnak 2020 óta ez lesz az első filmje.
Öt meghatározó film a hangosfilmek hajnaláról a Meseautótól Hyppolitig
A Meseautó című film óta tudjuk, hogy a szerelemhez néha egy jó autó is kell. Egy jó filmhez pedig a harmincas évek elejétől hangra is szükség volt. 95 éve, 1931-ben kezdődött a magyar hangosfilmgyártás.
Gyöngéd barbárok a Rákóczi úton, avagy Bohumiltól Vinnetouig
Hogyan kapcsolódhat össze az irodalom, a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás? Erre keresi a választ új sorozatunkban vendéglőket és kultikus kocsmákat járva Cserna-Szabó András, aki elsőként a Hrabalba látogatott el.
Vajon milyen nyomok maradnának egy ember utáni tájban?
Csatlós Asztrid és Metzing Eszter Archive of Contact című közös kiállítása arra kérdez rá, hogyan gondolkodhatunk jelenlétről és nyomhagyásról egy olyan világban, ahol az ember már nem középpont, hanem sebezhető, változó, a környezetével folyamatos kapcsolatban álló létező.
Hírmozaik – április 21.
Európai Örökség díj az Operának, válogatás a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből, Chopin-koncertet ad Bogányi Gergely, a Déryné Társulat új bemutatója, Brahmstól Filoménáig, újjáéled a filmklub.
111 éve születet a „nemzet kishúga”
111 éve, 1915. április 20-án született a magyar hangosfilm történetének talán legnépszerűbb naivája, Szeleczky Zita.
Vastapssal ért véget az első Hamlet-talkshow
Gálffi László, László Zsolt, Balázs Zoltán, ifj. Vidnyánszky Attila, Vecsei H. Miklós és Gloviczki Bernát beszélgetett Zoltán Áronnal a POKET Zsebkönyvek kiadásában megjelent Gábor Miklós: Hamlet naplója című könyv bemutatóján a Pesti Színházban.
Hírmozaik – április 20.
Reviczky Gábor és Novák Emil életműdíja, Erkel Extra Season Show, divattervező pályázatot hirdet a Móra Ferenc Múzeum, Kaláka: Kupaktanács, az Építészet Ünnepe és Éjszakája.
Hírmozaik – április 19.
Nemzetközi Monotánc Fesztivál, BeporZOO a Fővárosi Állat- és Növénykertben, világszerte több mint száz helyszínen az Orgonák éjszakája, Éder Enikő Poór Lili-díjas.
Az eozin fénye olyan titokzatos, mint Zsolnay szabadkőművessége
Amíg valaki nem látta az eozint, nem tudja elképzelni, ám miután látta, míg él, nem felejti el – mondta az 1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a keramikus, aki ezt a fényt nem csak a pécsi Zsolnay porcelángyárba vitte el, dísztárgyai szerte a világon népszerűek voltak.
Vágy, hiány, láthatatlanság és mindennapi rutinok: az anyaság műtárgyakon
Közeledik az anyák napja, ennek apropóján pedig olyan kortárs műveket mutatunk, amelyek az anyaságról nem a megszokott, idealizált toposzokon keresztül beszélnek.
Hírmozaik – április 18.
Országszerte kínálnak programokat április 25–26-án a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Napján, az Így írtunk mi – 130 év vígszínházi levelei című produkcióval ünnepel a Vígszínház, Virágh Marcell Leon nyerte a legjobb rövidfilm díját az amerikai fesztiválon, idén is várják az írásokat az Álljunk meg egy novellára! pályázaton.
A karikatúrák mindent elmondtak az ország állapotáról
Dallos Jenő grafikus, karikaturista egyik rajzán egy bakót és a bakó bárdját élesítő elítéltet látunk. Dallos nem volt bakó, még csak elítélt sem, ő a közélet visszásságaira mondott ítéletet. A magyar karikatúra történetéről mesélünk, melynek kezdete egészen az 1848-as szabadságharcig nyúlik vissza.