1900. november 30-án Budapesten megalakult a Magyar Automobil Club, amely a vezetői vizsgákat is szervezte. 1901-ben három kocsinak adtak rendszámot és 49 vezetőnek igazolványt. Magyarországon akkoriban 60 gépkocsi üzemelhetett. 1911-től Királyi Magyar Automobil Club néven működött a szervezet. Fő célkitűzése az autózás népszerűsítése, a nemzetközi kapcsolatok ápolása volt. Ennek érdekében rendeztek versenyeket, kiállításokat. A közutakon jelzőtáblákat, benzintöltő állomásokat helyeztek el. 1920-tól motorkerékpár szakosztálya is működött. A mai Magyar Autóklub elődjének tekinthető.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Budapest Lexikon)

BALLÓ MÁTYÁS (Liptószentmiklós, 1844. november 30. – Budapest, 1930. szeptember 27.): kémikus, a legelső magyar középiskolai kémiai tankönyv szerzője. Tanulmányait a bécsi és zürichi műegyetemen végezte, 1868 őszétől Nendtvich Károly mellett tanársegéd és ugyanettől 1901-ig a budapesti belvárosi főreáliskola tanára. 1873-tól a fővárosi vegyészeti hivatal, 1901-től 1910-ig a székesfővárosi vegyészeti és tápszervizsgáló intézet igazgatója. A levegő széndioxidtartalmának meghatározásával, ásványvízelemzéssel, ivóvízkezeléssel, a naftalin és származékaival, a kámforsav és amidjainak dehidratálásával stb. foglalkozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

VÁLYI K. ANDRÁS (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.): földrajztudós, egyetemi tanár, a francia enciklopédista módszertan magyar alkalmazója a földrajztudományban. 1789-től a kassai tankerület tanfelügyelője, 1791-től haláláig a pesti egyetemen az akkor létesített magyar nyelv és irodalom tanszék tanára volt. Magyarországról készített leírásában – Magyarországnak leírása, (mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyu és orvosló vizek, fördőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyóvizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbeli tulajdonságaik, a betüknek rengyek szerént feltállaltatnak; I – III., Buda, 1796 – 99 –;  betűrendben ismerteti az ország városait és falvait földrajzi, gazdasági, nemzetiségi stb. vonatkozásban. Magyarország térképét is kiadta (1798). Élete utolsó éveiben beutazta az országot, meglátogatta a városokat, várakat és azokról rajzokat készített munkája számára.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

HEIM PÁL (Budapest, 1876. november 30. – Budapest, 1929. október 23.) gyermekorvos, a korszerű csecsemőgondozás és –táplálás meghonosítója orvosi tanulmányait Lausanne-ban és Budapesten végezte. A pozsonyi, majd a pécsi, végül a budapesti orvosegyetem tanára volt. Klinikusként, kutatóként és oktatóként is jelentős tevékenységet folytatott. Felismerte, hogy a csecsemő fiziológiájának és patológiájának különös jelentősége van a gyermekgyógyászatban. Érdeklődése olyan, ma is időszerű kérdésekre terjedt ki, mint az anyag- és folyadékháztartás zavarai, a fehérvérsejtek tulajdonságai, a tuberculin-allergia, a csecsemőtáplálás alapelvei, a szoptatás fontossága. Hangsúlyozta a megelőzés, felvilágosítás, nevelés jelentőségét. Megalapította a gyermekápolónői iskolát. Nevét ma gyermekkórház viseli Budapesten.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

HŐGYES ENDRE (Hajdúszoboszló, 1847. november 30. – Budapest, 1906. szeptember 8.) orvos, bakteriológus, a magyarországi Pasteur Intézet alapítója, a veszettség elleni védőoltás elterjesztője. Korának nemzetközileg is elismert szaktekintélye volt.

Magyar Tudománytörténeti Intézet

Szkíták térítője
Nem tudni, a legendát szülte-e névünnepe, vagy legendája miatt lett a hónap apostola, mindenesetre senki sem illik a tizenkettőből nála jobban Nyilas havának első dekádjába. Eleink a hónapot is róla nevezték el.András (november 30.), a halász Péter apostol fivére, maga is halász volt. Elsőként követte Krisztust. Életrajzát az apokrif András cselekedetei (III. sz.) tartalmazza, és az Arany legenda szerzője költi újra. Eszerint térítő útján eljut a sztyepplakó szkíták közé is, ezért hagyományosan őt tekintik a „szkíták térítőjének”. A „szittyák” – bármilyen népcsoportot is fedjen e név – már az ókorban hírhedt nyilazó nép voltak, magukat a „Szarvas népének” nevezték, és legfőbb istennőjüket, aki nagy vadász hírében állott, a görögök Artemisszel azonosították, ősanyjuknak pedig egy görög rege szerint kígyófarka volt (a Kígyófarok a Nyilas csillagkép felett látható).

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)