Wolfgang, magyar megfelelője Farkas bencés, Regensburg püspöke, 971 táján misszionáriusként hazánkban is járt. Boldog Gizellát, Szent István feleségét ő nevelte. Kultusza főleg a XV. század folyamán a felső-ausztriai Sankt Wolfgang bencés apátságból ágazott ki, amely sírja révén búcsújáró hely is volt. Tisztelete az egész német–római birodalmat, de hazánkat is meghódította.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja. A történelemi protestáns felekezetek A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott prédikátorokról.

A polgári demokratikus forradalom előzménye az elhúzódó I. világháború miatt érzett elégedetlenség a munkások, a katonák, a radikális és liberális polgárság és az értelmiség jelentős csoportjaiban. 1918. október 25-én, amikor már a Monarchia széthullása küszöbön állt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Függetlenségi és 48-as Párt és a Polgári Radikális Párt megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. A Károlyi Mihály elnökletével létrejött testület 12 pontos kiáltványa követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demokratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül. A tüntetők azonosultak a Nemzeti Tanács céljaival, és Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését követelték. IV. Károly – ellentétben az általános várakozással – nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek: Megalakult a Hadik-kormány. Válaszként tüntetés kezdődött Budapesten, amely az éjszaka folyamán felkelésbe csapott át. A Nemzeti Tanácsot támogató felfegyverzett munkás- és katonatömegek elfoglalták a középületeket és elfogták a főváros katonai parancsnokát, követelték az önálló magyar köztársaság kikiáltását, megakadályozták egy menetszázad frontra indítását, kiszabadították a politikai foglyokat. 1918. október 31-én reggel győzött az „őszirózsás forradalom”, hatalmas tömeg ünnepelt az utcákon. A katonák a letépett K. U. K. sapkajelvények helyére, a civilek kabátjuk gomblyukába őszirózsát tűztek, így teremtették meg a forradalom szimbólumát.Az uralkodó és a homo régiusként Budapesten tartózkodó Habsburg József főherceg október 31-én Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnöknek. Károlyi a Nemzeti Tanács három pártjának képviselőiből megalakította kormányát. Ugyanezen a napon halt meg Tisza István, akit a felkelő katonák egy csoportja lőtt agyon otthonában. Károlyi kinevezésének hírére aznap és november első napjaiban a vidéki településeken is sorra alakultak meg a nemzeti tanácsok, amelyek támogatásukról biztosították a polgári demokratikus átalakulás és a nemzeti függetlenség kormányát. A polgári demokratikus forradalom eredményeképpen 1918. november 16-án a kormány proklamálta a köztársaságot.

JÁMBOR LAJOS (Pest, 1869. október 31. – Budapest, 1955. november 6.): építész, a magyar szecessziós építészet jeles alakja, Lechner Ödön építészeti formavilágának egyik továbbvivője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Eleinte Hauszmann Alajos irodájában működött, majd Alpár Ignác mellett a városligeti történelmi épületcsoportok művezetőjeként dolgozott. Később Lechner Ödön tervezőirodája alkalmazásába állt. 1897-ben Bálint Zoltánnal társulva építészeti irodát nyitott. Bálint Zoltánnal közösen alkotott főbb műveik: a párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, a volt Legfőbb Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium). Az 1902 tavaszán Lechner Ödön vezetésével megalakított Magyar Építőművészek Szövetségének 24 alapító tagja közé tartozik.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

A világ első villamos mozdonyát a berlini ipari kiállításon mutatták be 1879-ben, amely mindössze 3 lóerős volt. Az elektrotechnika akkori fejlettsége nem tette lehetővé, hogy a villamos vontatás a gőzmozdonyokkal felvegye a versenyt. Két nagy jelentőségű találmány nyitotta meg az utat a villanymozdonyok bevezetése előtt. Az egyik a Zipernowsky-Déri-Bláthy által 1885-ben feltalált transzformátor, a másik a Ferraris-motor. Ezek a találmányok szolgáltak alapul Kandó Kálmánnak a villamos vontatás terén végzett úttörő munkájához.

Kandó a Ganz gyárban kezdte kísérleteit, 1896-ban, egy egyméteres nyomtávú próbapályán. 30 éves korában, 1902-ben munkatársaival megoldotta a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítását az olasz Valtellina-vonalon. A pályát nagy emelkedők és számos alagút tette nehézzé, de a villamos mozdonyok könnyedén megbirkóztak a nehézségekkel. Sajnos, Magyarországon ekkor még nem ismerték fel a vasút villamosításában rejlő lehetőségeket, a Ganz gyár még az olasz sikerben rejlő lehetőségeket sem aknázta ki. Kandó viszont tovább folytatta kutatásait. A megoldandó probléma lényege az volt, hogy a vasút villamosítást olyan rendszerben kell végrehajtani, amelyben ugyanazt az áramot lehet felhasználni, amely az egyéb fogyasztás céljaira a közhasználatú erőművekben bárhol rendelkezésre áll.

Az 50-es periódusú, ipari váltakozó áram közvetlen felhasználását a Kandó által kidolgozott fázisváltós mozdony tette lehetővé. A rendszer lényege a mozdonyon elhelyezett forgó gép, amelyet az egyfázisú, 16 kV-os, munkavezetékről vett áram táplál és amely mint szellemesen egybeépített egyfázisú szinkron motor és háromfázisú generátor egyrészt a primér oldalon egységnyi teljesítmény tényezővel dolgozik, másrészt állandó maximális hatásfokkal háromfázisú áramot szolgáltat a hajtó indukciós motor számára.

A fázisváltós rendszer első, 2700 lóerős próbamozdonya 1923. október 31-én futott végig az e célra ideiglenes felszereléssel ellátott Budapest Nyugati pályaudvar és Alag közötti fővonalszakaszon. Az 1924. évi, Londonban tartott Első Energia Világkonferencián már a rendszer életképességét kétségtelenül igazoló eredményekről számolhatott be Verebély László, Kandó munkatársa. A szerény alagi próbaüzem egyszerre az érdeklődés középpontjába került. Szakértők, külföldi vasutak és gyárak képviselői keresték fel és tanulmányozták az új rendszert.

A próbamozdonyt további kísérletek alapján 1928-ban átalakították. Harminckét Kandó-féle fázisváltós mozdonnyal kezdték meg a menetrendszerű üzemet 1932 őszén az első magyar villamosított pályán: a Budapest-Hegyeshalom vonalon, 1934 októberében pedig a villamos vontatás vette át a hegyeshalmi vonal egész forgalmát. Ezen a téren Magyarország két évtizeddel előzte meg a hasonló külföldi törekvéseket.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Zrínyi, Budapest, 1958)