„Isten szegénykéje”
A ferences, más néven minorita szerzetesrend alapítója, Assisi Szent Ferenc (1182 körül–1226., névünnepe október 4.) a kereszténységben a Giovanni nevet kapta. A Francesco („Francia”) ragadványnevet annak köszönhette, hogy édesanyja francia volt. E tiszta szívű szent megújította az egyház szellemét, eszméi új lendületet adtak a középkor misztikus romantikájának. Személye a földi javakról való lemondás, az egyszerűség és a szeretet jelképe lett. Képmásain az általa alapított rend barna vagy szürke, csuklyás csuháját viseli, amit a derekán csomózott kötél fog össze. A kötél 3 csomója a szegénységet, szüzességet és engedelmességet, a franciskánusok kötelmeit jelenti. E három szerzetesi erény gyakran feltűnik a ferences allegóriákban (pl. Szent Ferenc eljegyzi magát a Szegénység úrnőjével). Könnyen felismerhető a kezén, lábán és oldalán látható stigmákról, Krisztusnak szögek és lándzsa ütötte öt sebéről. A legenda szerint egy hatszárnyú, kitárt karú, szeráfi Krisztus jelent meg előtte, és a látomás sebeiből tűző sugarak jelölték meg életre szólóan a testét. Attribútumai: feszület (a stigmák miatt), liliom (a szűzi tisztaság jelképeként) és koponya, mely a földi lét hiábavalóságát jelenti.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJÁt október 4-én ünnepeljük 1991 óta. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének a halála napja. A világnap kezdeményezése nyilvánvaló összefüggésben áll a Ferenc-legenda két ismert részletével, a gubbioi farkas megszelídítésének történetével és a jelenettel, amely szerint Szent Ferenc a madaraknak is prédikált. Október 4-én sok helyütt a világban számos rendezvénnyel hívják fel a figyelmet az állatok, a természeti környezet védelmére, az együttélés szabályaira, a katolikus templomokban pedig az október negyedikéhez legközelebb eső vasárnapon megáldják az állatokat.

Református nemesi család fia. 1593–97-ben a Collegio Romano teológusnövendéke. 1597–1600-ban Grazban filozófiát tanított, 5 latin nyelvű disszertációs tézisfüzetet állított össze. 1600. október 15-én Vágsellyére, 1601 februárjában Kassára küldték magyar gyóntatónak. 1602 nyarán Magyari Istvánnak Az országokban való sok romlásoknak okairól című könyvére írt Feleletével (Nagyszombat, 1603) megnyitotta hitvitáinak sorát. Grazban tanított, itt írta Imádságos könyvét (1606). Népszerűségét mutatja, hogy a szerző életében további három kiadása jelent meg. Teológiai doktor lett, majd 1607 novemberében végleg visszatért Magyarországra, s Forgách Ferenc érsek mellett a kibontakozó ellenreformáció irányítója lett. 1608-ban a pozsonyi országgyűlésen tiltakozott a jezsuiták száműzetését kimondó határozat ellen. Hitvitáinak tanulságait leszűrve Pázmány Péter összeállította fő művét, a katolikus hitvédelem hatalmas szintézisét, az Isteni igazságra vezérlő Kalauzt (Pozsony, 1613). Ezt követő polemikus írásai a Kalauz tételeit védik. Rómában tisztázta magát állítólagos szabados életmódjának és protestáns kapcsolatainak vádja alól. A pápa föloldotta jezsuita fogadalma alól, s turóci préposttá, 1616-ban esztergomi érsekké nevezték ki. Ezzel az ország főkancellárjává is vált, s a királyi tanácsban jelentős szerephez jutott. II. Ferdinánd magyar királlyá választása mellett érvelt, s 1618. július 1-jén ő koronázta meg. 1623-ban Bécsben magyar papnevelő szemináriumot alapított (Pázmáneum). Lefordította Kempis Tamás Imitatio Christi című művét (Kempis Tamásnak Krisztus követésérül négy könyvei, Bécs, 1624). 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapított, egyelőre csak teológiai karral, vezetését jezsuitákra bízta. Megjelent kb. száz prédikációját tartalmazó gyűjteménye (Pozsony, 1636), 40 évi hitszónoki tevékenységének eredménye. Végakarata szerint Pozsonyban a Szent Márton székesegyház kriptájába temették el.

Írói munkásságát elsősorban gyakorlati célok irányították. Vitairatait erős logika, tömörség, a bonyolult jelenségek áttekinthetővé, az elvont fogalmak szemléletessé tétele, a különféle hangnemek alkalmazása jellemzi a pátosztól az iróniáig, a nyersességtől a líraiságig. Kalauza a felekezeti polémiák valamennyi vitás kérdésére igyekszik választ adni.

Irodalmi szempontból prédikációgyűjteménye a legjelentékenyebb. Mind beszédei, mind egyházszervezői és egyházpolitikai tevékenysége segítették a rekatolizációt. Művei a magyar nyelv végleges diadalát jelentik az egyházi prózában; számos elvont fogalmat ő fejezett ki először magyarul.

 
(Bitskey István szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

A világ egyik legszebb konzolos hídját, a Ferenc József (ma: Szabadság) hidat, amely a Fővám és a Gellért teret köti össze, 1896 október 4-én nyitották meg névadója, a király jelenlétében. A híd építését – az Erzsébet hídéval együtt – egy 1893-ban hozott törvény rendelte el. A két híd terveire nemzetközi pályázatot írtak ki, melyet a II. díjas Feketeházy János nyert meg. Neve manapság kevéssé ismert, pedig a szakma őt tartja hazánk legnagyobb hídtervező mérnökének. Jelentős munkái közé tartozik a fiumei első hazai forgóhíd, a szolnoki vasúti Tisza-híd, a komáromi Duna-híd és a szegedi közúti Tisza-híd. A Ferenc József híd élete főművének tekinthető, bár megvalósítása tervezőjének nem kevés keserűséget és bonyodalmat okozott; ugyanis terveit az ő bevonása nélkül átdolgozták, a kivitelező és a tervező között éles viták zajlottak. Végül a híd szépsége általános elismerést aratott itthon és a nemzetközi szaksajtóban is. Legöregebb budapesti Duna-hidunk; ma már a Világörökség része. Egyben Budapest legrövidebb hídja is: hossza 333,6 m. Háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű; építésének idején vadonatúj megoldás volt a Gerber-tartó, azaz a kéttámaszú befüggesztett tartóelemek bravúros alkalmazása. Jellegzetessége a Nagy Virgil által tervezett kapuzatokat díszítő történelmi magyar címer, illetve a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A hagyomány szerint a legutolsó szöget maga Ferenc József verte be. A hídfőknél négy vámszedőház épült; ezek közül a budai oldaliak már nincsenek meg. A hidat 1945 január 16-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották; a háború után elsőként épült újjá és Szabadság híd néven nyitották meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Palotás - Medved - Nemeskéri – Kiss – Traeger: Hidak, Budapest Lexikon)

POSNER KÁROLY, Lajos (Pest, 1822. október 4. – Budapest, 1887. december 7.): könyvkötészeti műhely- és nyomdatulajdonos, a grafikai és papírfeldolgozó ipar magyarországi úttörője.
Párizsban könyvkötészetet tanult. Pesten 1852-ben könyvnyomdászati és litográfiai műintézetet alapított. Üzletkörébe felvette a papírkereskedelem, a könyvnyomdászat és könyvkötészet minden ágát. Trefort Ágoston miniszter ösztönzésére térképkészítéssel is foglalkozott.
A grafikai ipar és általában a papírkereskedelem sokat köszönhet fáradhatatlan munkálkodásának. Mint kiállítási biztos szerepelt az 1871-es londoni, 1873-es bécsi és az 1882-es trieszti kiállításon, és az 1885-ös országos kiállítás munkálataiban is részt vett. Számos királyi és császári rendjellel tüntették ki, 1873-ban családját lovagi rangra emelték, 1885-ben királyi tanácsosi kinevezést kapott. Műintézetét még életében egyetlen fiának, Alfrédnak adta át, aki számos más neves korabeli grafikai alkotás mellett a Pallas Nagylexikon mellékleteit műhelyével elkészíttette.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; Pallas Nagylexikon; MEK)

ZUBER FERENC, (Adony, 1874. október 4. – Budapest, 1937. március 8.): sportszervező, az 1900-as évekkel megerősödő magyar sportmozgalom két évtizeden át egyik legjellegzetesebb alakja.
1901-ben lépett be a Magyar Atletikai Clubba (MAC). 1912-től a Magyar Atlétikai Szövetség tanácstagjaként, 1920–24 között ügyvezető alelnökeként működött. 1914-től kezdve részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság munkájában. 1921-ben az Országos Testnevelési Tanács főtitkárává nevezték ki. A Nemzeti Sport munkatársaként is dolgozott és több atlétikai évkönyvet szerkesztett.
Műszaki szakemberként 1896-ban lépett állami szolgálatba és 1903-ig a budapesti folyammérnöki hivatalnál, 1903-tól a debreceni kultúrmérnöki hivatalnál, 1907-től pedig a földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztályán teljesített szolgálatot.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Az ENSZ 2000 óta ünnepli A VILÁGŰR HETÉt október 4. és 10. között. Azért esett a választás erre a két napra, mert mindkettő az űrkutatás történetének két mérföldkövére utal: 1957. október 4-én indult útjára az első ember készítette szatelit, a Szputnyik I., 1967. október 10-én pedig hatályba lépett az a megállapodás, amely az űrkutatás békés felhasználásáról nyilatkozott. Ezen a héten a világon mindenütt ismeretterjesztő programokat szerveznek, a nemzetközi összefogás szükségességét hangsúlyozva.