Az aradi vértanúk emléknapja – gróf Batthyány Lajos kivégzésének napja – nemzeti gyásznap
1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly) és egy főtisztje (Lázár Vilmos ezredes) szenvedett vértanúhalált Aradon. Gróf Batthyány Lajost 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. AZ ARADI VÉRTANÚK KIVÉGZÉSÉNEK NAPJÁt 2001-ben a 237/2001.(XII.10.) kormányrendelet alapján NEMZETI GYÁSZNAPpá nyilvánították.
Szent Brúnó
A lélek mérlegén Szent Brúnónak (1030 körül – 1101. október 6.), a német származású paptanárnak, a karthauzi rend alapítójának itt következő legendája érdemes a figyelmünkre. Még reimsi tanár korában történt, hogy egyik híres tanártársa elhalálozott, és Brúnó ott volt azok között, akik a háromnapos halotti zsolozsmát énekelték. Amikor első ízben felhangzott e sor: Responde mihi – „Válaszolj nekem”, a halott felült a ravatalon, és rémülten felüvöltött: „Hívnak az igazságos bíró, Isten elé!” – majd élettelenül visszahanyatlott. A másnapi zsolozsmázásnál a mondott sornál megismétlődött a jelenet. A halott felült, s azt üvöltötte kétségbeesetten: „Elítéltek Isten igazságos bíróságán!” A harmadik nap a történtek újfent megismétlődtek: „Kárhozatra ítéltek Isten bíróságán!” – ordította a hulla a halálra vált sokaság fülébe a túlvilági figyelmeztetést. Brúnó állítólag ennek az élménynek a hatása alatt választotta az életre szóló magányt. Bizonyosra vehetjük viszont, hogy névünnepének dátuma okán kapcsolódott éppen őhozzá ez a kegyes célzatú rémtörténet: Brúnó napja, október 6-a még éppen bévül esik a holtakon ítélkező Mihály nyolcadán.
Ábrahám napja, középkori misekönyveinkben Ábrahám, Izsák és Jákob pátriárkák ünnepe.
Ábrahám zsidóul „népek atyja”, egyházi tanítás szerint a Messiás ősatyja, áldozata pedig Jézus kereszthalálának előképe.
Legkorábban a gyulafehérvári székesegyház egyik XIII. századbeli gyámkövén bukkan föl, de gótikus festészetünk is ábrázolja: Esztergom, Kassa, továbbá Höltövény (Helsdorf, Halchiu), Tóbiásfalu (Dupuşul). Freskóképét őrzi Podolin (Pudlein, Podolinec, XV. század).
Az összefüggést legvilágosabban az egri jezsuita, majd cisztercita templom főoltárának barokk szimbolikája fejezi ki. „Az oromzaton – írja Létrai Lajos – stukkófelhők között szárnyas kerub tartja a Keresztet. Két oldalán előképei: Ábrahám áldozata és Mózes a rézkígyóval. Alább Melkizedek és Áron hatalmas alakja áll a kompozíció közepe felé forduló gesztussal, melyben Borgia Szent Ferenc mesterien egyénített alakja térdel az Oltáriszentség imádásába mélyedve.
Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (VIA) 1998-ban nyilvánította október 6-át AZ ÉPÍTÉSZEK VILÁGNAPJÁvá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre.
Szécsi Zsigmond születésnapja – 1841
SZÉCSI ZSIGMOND, Nickel (Kisgaram, 1841. október 6. – Selmecbánya, 1895. október 8.): erdőmérnök. Az erdészeti szakkifejezések magyarításának tevékeny kezdeményezője. Tanulmányait Selmecbányán 1862-ben végezte, majd ugyanitt segédtanárként, tanárként dolgozott. Az erdőhasználattant, köz-, víz- és útépítést adta elő. Neves erdészeti és vadászati szakíró, Az erdőhasználattan kézikönyve (Bp., 1884) című tankönyve a tantárgy oktatásának fontos segédeszköze volt hosszú időn keresztül. Részt vett Selmecbányán az új erdészeti akadémia épületének tervezésében és kivitelezésében.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Október 6-án történt
1849-ben Aradon kivégezték a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Rájuk és a sok névtelen hősre emlékezünk ma, a nemzeti gyásznapon.
Thorma János Aradi vértanúk (1893–96) című festménye a Thorma János Múzeumban látható Kiskunhalason. Reprodukció: MTI
Nemzeti gyásznap – Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá a magyar kormány.
Gyaloglóvilágnap – 1992 óta rendezik meg október első vasárnapján.
Szent Brúnó ünnepe – német áldozópap, a karthauzi rend alapítója. További részletek róla az OSZK honlapján.
Október 6-án történt
1395 IX. Bonifác pápa bullát adott ki az óbudai egyetem alapításáról, amely a 15. század elején megszűnt.
1844 A magyar ipar támogatása érdekében megalakult a Védegylet.
1848 Bécsben az év során másodszor tört ki forradalom, a császári udvar Olmützbe menekült.
1849 Aradon kivégezték a levert magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét, s Pesten Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
1889 Párizsban megnyílt a Moulin Rouge nevű táncos revüszínház.
1926 Felavatták Budapesten a Batthyány-örökmécsest.
1944 A Marót-partizáncsoport felrobbantotta Gömbös Gyula volt miniszterelnök 1942-ben emelt budapesti szobrát.
1946 Létrejött a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO).
1951 A Szabad Európa Rádió megkezdte rendszeres magyar nyelvű adását.
1956 Budapesten ünnepélyesen eltemették a koncepciós per során kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András hamvait.
1973 Elkezdődött a jóm-kippuri háború, amelyet Izrael vívott az Egyiptom és Szíria vezette arab államok koalíciója ellen. A negyedik arab–izraeli háború október 25-én ért véget.
1976 Pekingben letartóztatták a „négyek bandáját”, azaz Mao Ce-tung özvegyét, Csiang Csinget és három társát, akiket államellenes összeesküvéssel vádoltak.
1981 Egyiptomban merénylet áldozata lett Anvar Szadat államfő.
2004 Magyarországi születésű izraeli tudós, Avram Hershko (Herskó Ferenc) kapta – megosztva – a kémiai Nobel-díjat.
2010 Elindult az Instagram fénykép- és videómegosztó közösségi alkalmazás.
2016 Hivatalosan is megkezdte működését az EU közös határ- és parti őrsége (Frontex), amely az EU külső határainak igazgatását és biztonságát hivatott megerősíteni.
Október 6-án született
1289 Vencel király magyar és cseh király
1773 I. Lajos Fülöp, az utolsó francia király és az utolsó előtti francia uralkodó, „a Polgárkirály”
1808 VII. Frigyes dán király
1841 Szécsi Zsigmond erdőmérnök, az erdészeti szakkifejezések magyarításának tevékeny kezdeményezője. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1863 Ivánfi Jenő színész, rendező, műfordító
1873 Rózsahegyi Kálmán színész, kiváló művész
1887 Le Corbusier svájci születésű francia építész
1903 Ernest Walton Nobel-díjas ír atomtudós, fizikus
1906 Janet Gaynor, az első Oscar-díjas amerikai filmszínésznő
1914 Thor Heyerdahl norvég utazó, felfedező
1931 Riccardo Giacconi Nobel-díjas olasz–amerikai asztrofizikus, a röntgencsillagászat atyja
1935 Tőzsér Árpád Kossuth-díjas szlovákiai magyar költő, műfordító, a nemzet művésze
1937 Mario Capecchi Nobel-díjas olasz születésű amerikai genetikus, molekuláris biológus
1947 Hetényi Antal Gábor cselgáncsozó, a sportág első magyar olimpiai pontszerzője
1956 Salamon András Balázs Béla-díjas filmrendező
1958 Bocsárdi László Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató
1975 Steinmetz Barnabás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
1978 Liu Jang, az első kínai űrhajósnő (tajkonauta)
Október 6-án halt meg
1214 VIII. Alfonz kasztíliai király
1849 Batthyány Lajos földbirtokos, 1848-ban az első magyar miniszterelnök
1912 Auguste Beernaert Nobel-békedíjas belga politikus, 1884–94 között miniszterelnök
1933 Zaharij Paliasvili szovjet-grúz zeneszerző és etnográfus
1941 Kabos Gyula színész, komikus
1948 Bíró Mihály grafikus, festő, szobrász, a magyar politikai plakátművészet megteremtője
1948 Wagner János zoológus, muzeológus
1951 Otto Fritz Meyerhof Nobel-díjas német származású amerikai biokémikus
1963 Zimmermann Ágoston Kossuth-díjas biológus, akadémikus. Részletesebben itt olvashatunk róla.
1973 Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó
1977 Bárány Nándor Kossuth-díjas gépészmérnök, akadémikus. Ezen a linken részletesen olvashat életútjáról.
1977 Kormos István költő, műfordító
1923. október 28-án született Mosonszentmiklóson. Hat gimnáziumi osztályt végzett Győrben, majd volt kifutó és tisztviselő. 1943 októberében jelentek meg először versei. Az Egyetemi Nyomdában, majd a Szikra Könyvkiadóban dolgozott. 1948-ban az Országos Könyvhivatal lektora, 1949-ben a Mafilm dramaturgja. 1951-től haláláig az Ifjúsági Kiadó – 1957-től Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó – munkatársa. 1963–65-ben Párizsban élt, a Seuil és a Gallimard kiadók munkatársa volt. Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is. Ő indította útjára és szerkesztette a művelődéstörténeti jelentőségű népszerű A magyar irodalom gyöngyszemei és A világirodalom gyöngyszemei című lírai antológiasorozatokat; a hetvenes években a pályakezdő költők köteteit is gondozta. Sokat tett a fiatal költőnemzedék útra bocsátásáért. 1955-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1977-ben Radnóti-díjat kapott, ez utóbbit már nem tudta átvenni. Első könyve, Az égigérő fa (1946) verses meséket tartalmazott, első verseskönyve, a Dülöngélünk 1947-ben jelent meg. Népszerűek gyermekversei és verses meséi, mindenekelőtt Vackorról, a piszén pisze kölyökmackóról írt történetei. Forrás: OSZK
1989 Bette Davis kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő
1995 Mándy Iván Kossuth-díjas író
1997 Hanák Péter Széchenyi-díjas történész, akadémikus
2015 Göncz Árpád József Attila-díjas író, politikus, 1990–2000-között Magyarország rendszerváltozás utáni első államfője
2017 Nepp József Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere
2018 Montserrat Caballé Grammy-díjas spanyol operaénekesnő, szoprán
2019 Ginger Baker angol dobos, a Cream és a Blind Faith tagja
2020 Eddie Van Halen holland származású amerikai gitáros, a Van Halen zenekar alapítója
2021 Csomafáy Ferenc erdélyi magyar fényképész, újságíró
