„Őszbe csavarodott a természet feje…”
A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz.) Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél. A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt. A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze nálunk is.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Koré mártírkoronával
Szűz hava az első szűz mártír halálának emléknapjával zárul. Szent Tekla (szeptember 23.) volt a hagyomány szerint az első nő, aki keresztény hitéért vértanúhalált halt. Történetét az apokrif Pál cselekedetei című írás meséli el. Eszerint a phrűgiai Iconiumban élt, s az odalátogató apostol hatására elhagyta vőlegényét, hogy Jézus szűz jegyese legyen. A cserbenhagyott férfiú bosszúból mindkettőjüket följelentette a kormányzónál. Pált elűzték a városból, Teklát pedig, miután nem volt hajlandó megtagadni hitét, máglyára küldték, de a lángok nem ártottak neki. Ekkor oroszlánok elé vetették, de azok szelíden a szűz lába elé kuporodtak. Végül elengedték. Szeleukia mellett egy barlangba húzódott vissza, ahol a környék betegeit gyógyítgatva magas kort élt meg. A megújuló üldözések idején egy csapat katona jött érte, hogy foglyul ejtse, ekkor Tekla fohászára megnyílt a szikla és befogadta őt. Attribútumai a mártírok pálmaágán kívül láng nyaldosta oszlop (máglyacölöp?) és lábainál heverő oroszlánok.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

MÁNDY ANDOR (Budapest, 1891. szeptember 23. – Budapest, 1972. augusztus 24.), Kandó Kálmán életművének folytatója, a vasút villamosításának tökéletesítésében kimagasló eredményeket elérő mérnök-feltaláló.
Gépészmérnöki oklevelét a charlottenburgi műegyetemen szerezte, majd 1920-ban a Weiss Manfréd-gyár szerkesztő mérnöke lett, 1921-1959 között pedig a Ganz Villamossági Gyárban működött. 1950-től a Budapesti Műszaki Egyetem előadója, később címzetes egyetemi tanára volt. Műegyetemi előadásaihoz készült a Nagy villamosgépek című jegyzete. A Kossuth-díjat 1957-ben kapta meg, 1958-ban szerezte a műszaki tudományok doktora címet, a szakma pedig Zipernowsky Károly-emlékéremmel tüntette ki.
Tevékenysége úgyszólván a villamosgép-gyártás egész területére kiterjedt. Több új gépsorozatot fejlesztett ki (FH típusú középteljesítményű motorok, hengeres forgórészű szinkron generátorok, szinkronozott aszinkron motorok stb.). Szakmai szempontból a legnagyobb eredményeként tartják számon, hogy Kandó Kálmán munkásságát folytatva továbbfejlesztette a fázisváltós mozdonyt. Ehhez kapcsolódik az a szabadalma, amelynek alapján csúszógyűrűs vontató motorokkal és fázisváltóval kapcsolt (külön hajtómotor nélküli) periódusváltóval készültek a Magyar Államvasutak villanymozdonyai. 1946-ban jegyezték be egy másik jelentős szabadalmát, amely a turbógenerátorok kereszttekercses forgórészére irányult. Ezzel a találmányával az addigi teljesítmény határát több mint háromszorosára, azonos méreteknél a gép kihasználását 25-40%-kal növelte. Az Egyesült Villamosgépgyárban a nagyobb, zárt motorok melegedésének mérésére új módszert dolgozott ki.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a hajózás és a vasút történetében; Magyar életrajzi lexikon; Évfordulóink 1991. MTESZ)

RAFFELSBERGER FERENC (Modor, 1793. szeptember 23. – Bécs, 1861, július 14.) térképmetsző, kartográfus 1820-ban lépett a bécsi postahivatal szolgálatába. Postatisztként végigutazta egész Európát, postatérképeket készített. Új technológiát talált fel a térképek sokszorosításához: a tipometriát, amelynek lényege, hogy a hegyek, vizek, utak jeleit kisebb darabokból, elemekből állítják össze a szedésnél. Eljárását szabadalmaztatta és Bécsben külön intézet alakult az új módszer alkalmazására. Jelentős munkái: Európa, Kisázsia és Észak-Afrika általános térképe, valamint a Monarchia hatkötetes általános földrajzi lexikona. Tucatnyi magyar vonatkozású térképet is készített.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993, Magyar Életrajzi Lexikon, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)

RICHTER GEDEON (Ecséd, 1872. szeptember 23. – Budapest, 1944. december 30.) gyógyszerész, az első magyar gyógyszergyár megalapítója 1893-ban a kolozsvári egyetemen gyógyszerész gyakornoki, 1895-ben a budapesti orvosi egyetemen gyógyszerészi diplomát szerzett kiváló eredménnyel. Több vidéki városban, majd külföldön, német, olasz, francia és angol gyógyszertárakban illetve gyógyszergyárakban dolgozott, hogy megfelelő gyakorlatot szerezzen az önálló munkához. Hazatérése után megvásárolta Budapesten az Üllői út 105. alatti, ma is működő patikát, ahol a gyógyszerek árusítása mellett preparatív laboratóriumot létesített és 1901-ben megkezdte a különböző organoterápiás készítmények előállítását. Megalapította az első magyar gyógyszergyárat Kőbányán, amely 1907-ben kezdte meg működését a Cserkész utcában és amelyet személyesen irányított. A Hormogland-Richter gyűjtőnéven közismertté vált organoterápiás készítményekben a legkülönbözőbb állati szervek szárított porát illetőleg kivonatát hozták forgalomba. Emellett előállítottak standardizált növényi készítményeket valamint megjelentek az első szintetikus termékek – ezek közül a szilárd halmazállapotú Hyperol fertőtlenítőszer és a Kalmopyrin lázcsillapító ma is forgalomban van. A kutatás eredményességére jellemző, hogy 1914-ben már 24 szabadalom volt a vállalat birtokában; magát Richter Gedeont is számos sikeres szabadalom alkotójaként tartotta számon a szakma. A húszas években létrejött a gyáron belül az első hazai ipari biológiai laboratórium. A harmincas években elkezdték a korábban természetből izolált szteroid hormonok félszintetikus előállítását. 1941-ben a nemzetközi kutatással egyidőben oldották meg az első szintetikus ösztrogén hormon (stilbestrol) előállítását.
Richter Gedeon nem csak sikeres kutató, hanem kiváló szervező, vállalatvezető is volt. Tervszerűen építette ki nemzetközi kapcsolatait, exportstratégiáját. Öt kontinenst átfogó ügynöki hálózatot hozott létre, tíz külföldi fiókvállalatot alapított.
A második világháború, a zsidóüldözések kerékbe törték a vállalat fejlődését és megpecsételték Richter Gedeon sorsát. Megfosztották vezérigazgatói pozíciójától, majd a gyárból is kitiltották. Nem élt a lehetőséggel, amikor Svájcba emigrálhatott volna. 1944-ben a nyilasok meggyilkolták.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)