építészet
Ahol a fehér galamb találkozott a fekete kutyával – A miskolci Weidlich-palota
Weisz Teréz gőzmosó, ruhafestő és vegytisztító gyárának felvételi boltja, a Fehér galamb divatáruüzlet, az Apolló mozi, Gondos Sándor úri- és hölgyfodrász üzlete, Pick Jakab, a neves bútorgyáros bemutatóterme, valamint a Fekete kutya fűszerkereskedés egykor mind a miskolciak számára legendás épületben, a Weidlich-palotában működtek.
A magyaros szecesszió gyöngyszeme: Nagykőrös
A szecessziós építészeti stílus kedvelőinek kötelező célpontja Nagykőrös. Bár hazánk turisztikai térképén nem szerepel a legfontosabb úti célok között, páratlan szecessziós építészeti öröksége miatt mindenképpen megér egy látogatást.
Virtuálisan is bejárható a Hild-villa
Hild József Budakeszi út 38. szám alatti egykori villáját eddig csak rendezvények alkalmával láthattuk belülről, mostantól azonban virtuálisan is bejárhatjuk.
A már nem titkos városépítészeti csoda: Salgótarján
Kedves László Könyvműhelyének kiadványai segítettek át a Covid legnyomasztóbb napjain. A kis alakú könyvekkel a kezemben fedeztem fel Budapest szecessziós, art deco és modern épületeit, illetve templomait. De nem ez volt az egyetlen oka annak, hogy a nemrég megjelent Salgótarján modern építészete 1945–1990 felkeltette az érdeklődésemet.
Debreceni cívisházak és lakóik nyomában
Megjelent a Debreceni cívisházak és lakóik nyomában című könyv.
Átadták a Molnár Péter-díjat
A terveik összetett egyszerűségével is jellemezhető Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál kapta idén a Molnár Péterről elnevezett építészeti díjat.
Jövőre a 150 éves budapesti házakat köszöntik
A Kortárs Építészeti Központ 2023-ban is megrendezi a Budapest 100-at, ezúttal visszatérve a születésnapi tematikához: a százévesek helyett a 150 éves házakat köszöntik májusban, a konferencia- és sétanappal bővített nyitott házak hétvégéjén.
A Vizafogó park és pavilonépület nyerte Budapest építészeti nívódíját
A Budapest építészeti nívódíjával kitüntetett, XIII. kerületi Vizafogó park és pavilonépület tervezői, Nagy Csaba és Pólus Károly, valamint Hómann János és Pécsi Máté tájépítész egy eredetileg beépítésre szánt telekből olyan közparkot hozott létre, amely jelentősen javítja a környék lakosságának életminőségét.
Ferencz István egyházi építészetét mutatja be az MMA új kötete
A Ferencz István építész által a rendszerváltás idején tervezett miskolci avasi egyházi és oktatási épületegyüttest ismertető kötetet mutat be a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hétfőn.
A Váncza Művek épülete és Rátgéber László terve nyerte idén a Média Építészeti Díját
Tizennyolcadik alkalommal ismerték el az év legkiemelkedőbb alkotásait a Média Építészeti Díja gálán az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
„Gyönyörű barokk délibáb az alföldi tenger pusztaságon” – A szegedi városháza
Juhász Gyula magasztalta a fenti szavakkal a szegedi városháza épületét, amely karcsú, magas tornyával, tarka tetőcserepeivel, elegáns épülettömbjével kiemelkedik a környezetéből. Kinek a kedvéért épült meg a nevezetes szegedi Sóhajok hídja? Miért mászott fel a városháza tornyába Haynau? Milyen felirat került még a kéményeire is? A szegedi városházán jártunk.
A neogótika és a beton virtuóza – Nyolc középület, amelyet Pecz Samunak köszönhetünk
Rózsaablakok és vasbeton falak, kőcsipkék és óriási boltívek: a magyar építészet kiemelkedő alakja virtuóz módon egyesítette a középkori és a modern építészet jellemzőit. A száz évvel ezelőtt elhunyt Pecz Samunak számos, a budapesti városképet máig meghatározó épületet köszönhetünk: a Vámház körúti Vásárcsarnok, a Gólyavár, a Fasori Evangélikus Gimnázium és a Magyar Országos Levéltár tervezését is.
Városi lélektan járókelők számára
Akár idegen, akár ismerős egy város számunkra, jellegzetes épületek, tornyok, utcák, terek segítenek a tájékozódásban. De nem csupán az eligazodásunkat, hanem a hangulatunkat, az érzéseinket és akár a döntéseinket is képesek befolyásolni. Észrevétlenül hatnak ránk a városi utcák eltérő téri helyzetei, különleges térkapcsolatai. A város lélektanát analizáltuk.
A főváros eltűnt kupolái elevenednek meg egy kisfilmben
A főváros eltűnt épített öröksége tovább él az Animatiqua Stúdió legújabb rövidfilmjében.
A zsinagógától a Vasalóházig – Baumhorn Lipót épületei Szegeden
Szeged egyik legjelentősebb műemléke a Baumhorn Lipót által tervezett Új zsinagóga, a világ negyedik legnagyobbja. Tervezőjét dicséri, hogy a benne keveredő sokfajta stílus és óriási mérete ellenére is harmonikus, bensőséges. De Baumhorn világi épületei is a város díszei.
Cifra paloták Szegeden
Az 1879-es szegedi árvíz szinte a teljes belvárost lerombolta. Az újjáépítés Ferenc József ígéretéhez hűen valósult meg: „Szeged szebb lesz, mint volt!” A város Tisza Lajos királyi biztos és Lechner Lajos irányításával új arculatot kapott. Az akkor divatos szecessziós stílusban számtalan palotája épült.