interjú
„Nem célunk sok ezer jegy eladása, így van terünk kísérletezni" − Interjú az Ubikeklektik szervezőjével
Ha az Ubikeklektikre mész, felejts el mindent, amit a fesztiválokról gondoltál − nem üvöltik hirdetőtáblák az arcodba a programot, nem lesz többezres tömeg és nem lépsz eldobált üvegszilánkba. A szervezők az „együttállás" érdekében szakítottak a hagyományokkal, és újradefiniálták a közösségépítés és a fesztiválszervezés fogalmait. Görög Miklóssal, az Ubik egyik alapító-szervezőjével beszélgettünk.
Interjú Kövesd Zsuzsával és Gerlóczi Judittal, a Delta Produkció vezetőivel
Mi a közös egy orvosigazgatóban és az ország vezető művészszínházának színházi titkárában? A Happy Ending, a Kétely, az Operabeavató, a Loveshake és a Mi történt Baby Jane-nel? előadások. Kövesd Zsuzsa és Gerlóczi Judit anya és lánya, szenvedélyes színházrajongók és a Delta Produkció vezetői. A 6szín interjúja.
Rozsdából holnapot – Vitézy Dávid nyilatkozott lapunknak
Volt egyszer egy Északi… A történet folytatódik címmel július 16-án nyitották meg a Közlekedési Múzeum időszaki kiállítását. A rendezvényt megelőzően Vitézy Dáviddal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatójával az újjáéledő rozsdaövezetekről, egymásba fonódó történetekről, lehetőségekről és zsákutcákról, múltról és jövőről beszélgettünk.
„Eleinte bizonyára könnyű lesz gólokat rúgni” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel
A karmester több mint húsz éve dolgozta ki a magyar régizenei központ alapításának tervét. Idén megalakult a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, amely az együttesek és művészek támogatásán túl zenetudományi kutatásokkal foglalkozik majd. A könyvtárak mélyén rejlő elfeledett kincsekről, üres kapukról és arról is beszélgettünk, hogy a jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként tevékenykedő karnagy milyen feladatokat vállal az évi másfél milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodó központ működésében.
„Csak a szövegre fókuszálunk, pedig a közös nyelv a zene” – Interjú Odett-tel
Bármennyire hihetetlen, a zeneszerzés is egy idő után monotonná tud válni. Ahhoz, hogy a magam érdeklődését is fenntartsam, szükségem van arra, hogy a szerzői portfólióimat más és más emberek bevonásával színesítsem – mondja Odett, akivel égő rózsáról, frontemberségről és utcazenélésről is beszélgettünk.
„Akinek születésnapja van, az ad a másiknak húsz forintot” – Beszélgetés a Gryllus fivérekkel
Egy csendes budai utcába érkezünk a Gryllus fivérekhez beszélgetni. A kaputelefon névtábláin Gryllusok és családtagjaik nevei sorakoznak – hiába tudtam, hogy ugyanazon a telken él szinte a teljes família, mégis meglepő így együtt látni ezt.
„Nem kényszerből, hanem késztetésből zenélünk” – Interjú Bagossy Norberttel és Lászlóval
„Ugye, milyen más most a világ? Én behunyt szemmel járok” – énekli Bagossy Norbert új lemezük, a Fordul a világ első dalában. A srácok le sem tagadhatnák, hogy az album a karantén időszakában született, amit – a helyzethez mérten – a lehető legproduktívabban szerettek volna eltölteni, és panaszkodás helyett inkább reményteli dalokkal tartani közönségükben a lelket. Az elmúlt évekről, vallásról és kétlakiságról is mesélt a Bagossy Brothers Company testvérpárosa.
Könyvmisszionárius a közösség szolgálatában
Czakó Rékával, a Neveljünk olvasókat! csoport alapítójával Parti Judit beszélgetett a MeseCentrum oldalán.
„A kódexek lapjain látni lehet a tökéletességet” – Interjú Csűrös Réka kalligráfussal
Kutatók vizsgálják, mi történik az emberiséggel, ha győznek a billentyűk, és eltűnik a kézírás, eközben viszont egyre többen érdeklődnek a szépírás művészete, a kalligráfia iránt. Csűrös Réka kolozsvári kalligráfus szerint reneszánszát éli a szépírás. A teatrológust több mint három évtizede ejtették foglyul a corvinák, de csak pár éve vette a kezébe a mártogatós tollat.
„Előbb lettem fanatikus focista, mint hogy írni megtanultam volna” – Interjú Regős Mátyással
Regős Mátyás 2015 óta publikál. Abban az évben alapított keresztény futballklubot és vették fel magyar–hittan tanári képzésre. Azóta két kötete is megjelent. Fociról, hitről, írásról és zenéről kérdeztük.
Belemerülni a nagybetűs játékba – Interjú Radnay Csillával
Pályáját meseszerűen szerencsés fordulatok jellemzik, és Radnay Csilla élete mostanában is sok szempontból átalakulóban van. A vágyai is változnak, mert – mint mondja – olyan korba lép, amikor életében először nála fiatalabbak diszponálnak fölötte, amit rettentően élvez. Számos filmben szerepelt már, de e téren még fogadóképes. A színházi naptára viszont tele van.
„Nem azért állunk színpadra, hogy kiderüljön, elég jók vagyunk-e”− Interjú a Csaknekedkislány tagjaival
Furcsa belegondolni, hogy hat-hét éve még a régi Gólyába mentünk CSNK-ra, ma meg már több mint 12 ezer ember zengi együtt, hogy „senki, senki nem azzal van, akivel szeretne lenni". Hihetetlen, de kedvenc tánczenekarunk, a „krákenek" szövetsége idén 10. születésnapját ünnepli. Többek között a „hobbizenekarság" ambivalenciáiról, a készülő lemez dalairól és a MOME-s lányok elengedéséről mesélt nekünk Csepella Olivér és a zenekar új dobosa, Francuz Ádám.
„A múltat elemezve alkotnak valami jövőbe mutatót”
A felvidéki Rovás alkotócsoport évtizedes értékteremtő tevékenységével számtalan képzőművésznek adott már bemutatkozási lehetőséget határokon innen és túl. Idén sincs ez másként: a héten Debrődön nyílt, Értékes barangolás határokon át című kiállításon felvidéki, magyarországi és erdélyi alkotók munkáit mutatják be. A kiállítás kurátorát, Kovács Ágnest kérdeztük.
Kosztolányi regényalakjai: valóság és fikció
Kosztolányi valóban létező személyeket „írt szét” a regényeiben, különféle fiktív szereplőknek kölcsönözve egy-egy jellemző gesztusukat, szófordulatukat vagy külsejüket.
Lélek és humánum – Beszélgetés Szakács Györgyi jelmeztervezővel
Az édesanyja Váci utcai divatszalonjának miliője ragadta magával gyermekként, ám nem a divatot választotta, hanem a színházi tervezői munkát. Vagy a színház választotta őt. Dolgozott a miskolci és a kaposvári színház legendássá lett időszakának előadásain, harminc éve a Katona József Színház tagja, és mivel filmekben is rendszeresen dolgozik, Ralph Fiennes gardróbjában is lógnak ruhái. A Színházi Kritikusok Céhe idén életműdíjjal ismerte el a munkáját.
Pénteki kultúrrandi Bék Timur költővel
Bár lassúnak tartja magát, első, debütáló verseskötetével, az Aszteriónnal mégis nagyot ment, hiszen három szakmai díjjal is elismerték. Bék Timur mégsem esett bele a mind többet és többet csapdájába, és továbbra is sokkal inkább a minőség, mint a mennyiség érdekli. Inkább kevés dologgal foglalkozik, de azokra jobban és mélyebben odafigyel.