interjú
Tradíció, innováció és szabadság a Bartók-konziban
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium, közismert nevén a Bartók-konzi, amelynek igazgatóját, dr. Benkő Szabolcsot kérdeztük a kezdeményezés hátteréről, céljáról és az intézményi innovációról.
„Mi a polgárban bízunk” – Rudolf Péter a Vígszínház idei évadáról
A Vígszínház nyolc bemutatóval készül idei évadára. Az üvegcipő, a Pinokkió, az Ármány és szerelem a nagyszínpadon, a Krum, az Amadeus és A hazug a Pesti Színházban, a Magyar Elektra és a Csoda pedig a Házi Színpadon debütál. Rudolf Péter igazgatót kérdeztük a következő időszakról.
„Gyűjteni fogok szerte Indiában” – beszélgetés Rozs Tamás zenésszel
Rozs Tamás évtizedek óta színesíti neves színházak előadásait csellójátékával, énekével és szerzeményeivel; megzenésített verseit számtalan irodalmi esten hallhattuk már. Jellegzetes stílusa, karizmatikus figurája zenei életünk utánozhatatlan színfoltja.
A zene és a tanítás itt maradt velünk – interjú Póka Vanessával
A legfontosabb, amit édesapjától tanult, az az, hogy: „magadért csinálod” – árulta el Póka Vanessa, aki Póka Egon örökségéről, a Kőbányai Zenei Stúdióról és a rövidesen induló könnyűzenei felsőoktatási képzésről is beszélt.
Pénteki kultúrrandi Parázs Bianka grafikus-kerámiaművésszel
„Valójában mindig keramikus fiúkba voltam szerelmes, de valahogy ezt a mintát nem sikerült felismernem mindaddig, amíg össze nem fújt a szél Ádámmal” – meséli Parázs Bianka, aki a grafikától az illusztráción át az animációig sok mindenben kipróbálta magát, jelenleg pedig a kerámiázás a legfőbb szenvedélye. Szó szerinti „szerelemprojektje” a Parbiart Studio, melyet párja alföldi szülőfalujában hívtak életre.
„Gyermekkorom óta a kertben érzem magam a legjobban” – Beh Mariann kertészmérnökkel beszélgettünk
Beh Mariannt már kisgyermekként lenyűgözte a természet, a kert. A ma saját vállalkozását vezető, gyógy- és fűszernövényeket, valamint ehető virágokat termesztő kertészmérnököt gyermekkorról, tihanyi emlékekről és a növények sokoldalú felhasználásáról is kérdeztük.
„Ha egy darab működik a saját világában, akkor a jég hátán is megél” – Vajda Gergely A zenegénről
„Az ember kerek évfordulóknál nyilván átgondolja, csinált-e valami értelmeset, s ha igen, abból mi érvényes még. De az én szakmám nagyon előre tekintő.” Épp ezért a nemrégiben 50. születésnapját ünneplő karmester-zeneszerzővel a közelmúlt eseményei helyett leginkább a közeljövőt érintettük.
„Lélektani utazás” – Kámán Albert az online zaklatásról írja legújabb forgatókönyvét
A 24 díjat besöpört Hazug után a Magány is elindult világhódító útján. Kámán Albert új, önerőből készült párkapcsolati kisfilmje sorra kapja az elismeréseket, Stockholmban például a legjobb dráma díját. A közönség a CineFesten láthatta a bezártság különféle aspektusait megvilágító sztorit.
Módszer és lélek – beszélgetés Méhes Károllyal
Méhes Károly költő, író, irodalomszervező rendkívül termékeny szerző, idáig harminc önálló kötettel büszkélkedhet. Írásait kilenc nyelvre fordították le. Legutóbb A fikusz téliesítésének napja című verseskötetéről írtunk, most sok minden másról is kérdeztük.
Innen csak felfele van – beszélgetés Imre Éva színművésszel
Imre Évával eddigi pályájáról, az elmúlt években játszott fontosabb szerepeiről, nehéz próbafolyamatokról, (verseny)sportról és önvédelmi határokról beszélgettünk.
Pénteki kultúrrandi Radisz Afrodité énekessel
Radisz Afrodité görög–magyar énekes számára fontos, hogy mindkét kultúrát képviselje. Több országban is megmutathatta magát, ebben az évben elnyerte a Görög Fiatal Tehetségekért díjat, és készül első lemeze, amelyen autentikus magyar zene szólal majd meg.
„Halott szívű vándor” – Bartók csodálatos meséje Duda Éva és Fischer Iván közös előadásában
Bartók „csodálatosan szépnek” titulálta a gazdag kínai férfi és a fiatal lány különös szerelmi történetét, zeneműve az egyik kedvence lett. Ezzel nem maradt egyedül, tekintve a számtalan táncjátékot, melyek ezekre a dallamokra láttak napvilágot, közülük a legújabb: Duda Éva koreográfustól.
Márpedig a könyvek nem mennek ki a divatból
A tipikus olvasó fiatal, diplomás, jó anyagi körülmények között élő városi nő, míg a skála másik végén az idősebb, kevésbé iskolázott, rosszabb anyagi körülmények között, kisebb településen élő férfiak állnak – derül ki egy átfogó kutatásból. A magyarok több mint fele pedig semmit sem olvas.
„Biciklivel bármit el lehet érni” – A balassagyarmati kerékpármúzeumban jártunk
Négy évvel ezelőtt a Tour de Hongrie mezőnye Balassagyarmaton kezdte meg a második etapot. Akkor a város központjában három gyűjtő állított ki néhány régi kerékpárt. E pillanattól is számíthatjuk az 1. Kerékpármúzeum történetét.
„A tanáraimnak bizonyos szempontból már a kollégája is vagyok” – Magyar Valentin a hivatás érlelődéséről
Bár nagyon szerény, feltűnő, hogy mennyire rutinosan és öntudattal áll oda a fotós elé, támaszkodik – úgy tűnik, lazán – egy oszlopnak. Ugyanilyen akkor is, amikor beszél: feltűnően határozott, de a kétségeit sem hallgatja el.
Könyvtár a magasban – szétszóratott kincsek
Hunyadi Mátyás (1443–1490) legendás könyvtárának kötetei külföldön is híresek. De vajon hogy bizonyítható be egy régi, kézzel írott könyvről, hogy a királyi könyvtárba tartozott? És miért vásárol valaki méregdrága könyveket olyan nyelven, amelyen olvasni sem tud?