interjú
Rohonyi Barnabás: Figyelnem kell rá, milyen helyzetben mennyit mutatok magamból
„Ez életem első filmfőszerepe, és eléggé hasonlítok a karakterre. A tehetetlenség esetemben is dühvel párosul, és sokan jelezték vissza, hogy ilyenkor azt sem tudják, merről közelítsenek hozzám. Sokat dolgozom azon, hogy ez változzon ”– mondja az Ida regénye új filmfeldolgozásában a férfi főszerepet játszó Rohonyi Barnabás, aki fiatal kora ellenére már Rómeót és Don Giovannit is alakította. Interjú.
Mit hagyunk magunk után? – Interjú Bonczidai Évával, a Magyar Kultúra főszerkesztőjével
Egy éve jött ki a nyomdából a Magyar Kultúra magazin első száma. A lap főszerkesztőjével, Bonczidai Évával beszélgettünk a lap alakulásáról, az offline média előnyeiről, a jövőbeli olvasóról.
„Egy kiveszőben lévő világ utolsó jelentkezése” – Egressy Zoltánnal beszélgettünk
Még csak az év közepénél járunk, de Egressy Zoltánnak idén már három könyve is megjelent: a Piszke papa tengeres meséi, A virágot jelentő deszkák és a Jolka harangja. Óvodásoknak szóló mesekönyvéről, első ifjúsági regényéről és egy zalai öregasszonyról szóló kötetéről is kérdeztem a szerzőt.
Szavak és dallamok szolgálatában – Interjú Keleti Andrással, az Eleven Költők Társasága tagjával
Vegyünk néhány tehetséges, elhivatott alkotót, akik otthonosan és örömmel mozognak a zene és az irodalom világában. Adjunk hozzá pár jó ötletet és az egyik legfontosabb hozzávalót: egy célkitűzést, amely nem kevesebb annál, mint hogy minél több ember kóstoljon bele a kortárs költészetbe. A végeredmény magáért beszél: fülbemászó dallamok, dúdolható, énekelhető versek. Az Eleven Költők Társasága egyik tagjával, Keleti Andrással beszélgettünk.
„A zene kapaszkodó volt a biztonságba, a harmóniába és a szépségbe"
„Mindig lehetne ezer okot találni a panaszkodásra. Tőle sohasem hallottuk. Honnan ez a lendület?” – kérdezte laudációjában Fülei Balázs zongoraművész, amikor Botvay Károly csellóművész, Kossuth-díjas emeritus professor átvette az idei, 2022-es Weiner Leó-emlékdíjat. Kíséreljük meg kideríteni!
Pénteki kultúrrandi Tettamanti Ádám festővel
Mi kell ahhoz, hogy egy híres képzőművész fia is ceruzát és ecsetet ragadjon? Tettamanti Ádám, bár követi apját a művészeti pályán, mégis más utat jár be: a festészet mellett tanít, perzsa hangszereken és afrikai dobon játszik, nemrégiben pedig belekóstolt az acélszobrászatba is.
„A bartóki zenében benne van az egész univerzum” – Fried Péter Bartók–Pásztory-díjat vett át
Több mint egy Bartók–Pásztory-díj birtokosa. Furcsán hangzik, mégis igaz, mert korábban már 1992-ben a Magyar Állami Operaház magánénekesi társulata és énekkara részesült az elismerésben. Fried Péter akkor még csak öt esztendeje volt az Operaház magánénekese. Idén azonban személyesen a Liszt-díjas operaénekest jutalmazták, hiszen „kimagasló művészeti tevékenységével hozzájárult a hazai zenekultúra fejlődéséhez és a bartóki szellemi örökség továbbviteléhez”.
Nem a kéz ír, hanem az agy – A bűnügyi nyelvész munkájáról kérdeztük Ránki Sárát
Mivel foglalkozik a bűnügyi nyelvész? Mit láthat meg ő, ami esetleg más szakember figyelmét elkerüli? Hogyan segíti a nyomozást? Mi alapján mond szakértői véleményt? Ezekről kérdeztük Ránki Sára bűnügyi nyelvészt.
Szirén, bohóc és Szívkirálynő egy időtlen nő személyében – Beszélgetés Szabó Veronikával
Elképesztően érdekes karakter Szabó Veronika! Egyszerre gyermeki, nőies, a természet tündére és jó boszorkánya. Színész, bohóc, rendező. Legújabb munkája Szirének címmel ma este debütál a PLACCC Dance fiatal magyar koreográfusok táncelőadásainak sorában a Kamaraerdőn. A rituális erdei bolyongás során sok meglepetés vár ránk, de leginkább arra a rejtélyre derül fény, kiből mit hoz ki a vadon.
„A jazz igazságos műfaj: ha nem játszol jól, megbuksz” – Interjú Sárik Péterrel
Felrázza a hétköznapok monotonitásába fásult alvajárót, lemossa a lélekre tapadt egykedvűséget, felkavarja, kisimítja az elmét, mint tó vizét a vihar utáni csend – ezt teszi közönségével a Sárik Péter Trió. A világjárvány miatt az erdélyi jazzrajongók táborának három évet kellett várnia a Bartók Béla műveinek feldolgozásaiból készült, X Bartók című lemez bemutatójára. A trió június elejétől söpört végig Erdélyen: Marosvásárhelytől Gyergyóalfaluig, Szatmárnémetitől Apácáig 12 településen koncertezett. A turné csíkszeredai állomásán, egy hosszúlépés mellett beszélgettem Sárik Péterrel.
„Előadás után 32 gyerek kért segítséget”
Fesztivál a fesztiválban mottóval zajlott a Magyar Táncfesztivál, amelynek idén 17. alkalommal nyújtott otthont Győr. Velekei László, a Győri Balett igazgatója egy különleges darab kulisszái mögé invitált, és elárulta, miért foglalkoztatja őt ilyen mélységben a gyermekbántalmazás témája.
„Mire a saját utamat végigjárom, már senki máséhoz nem fog hasonlítani”
Nincs olyan dolog a világunkban, ami ne keletkezne és ne múlna el. Minden változik, alakul, épül és bomlik, de ez a folyamat mégsem kaotikus összevisszaság, hanem formába rendeződő változás, amiben apró kis csomópontok, létesüléskvantumok, történések találhatók, amikből mi magunk is állunk. Melkovics Tamás művészete a legplasztikusabb megjelenése ennek a filozófiának – fogalmazott Karsai Gábor, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora Melkovics Tamás Panta rhei című kiállításának megnyitóján. A fiatal művésszel a tárlat apropóján beszélgettünk.
„Mindenki ártatlan tekintettel nézett a kamerába” – Exkluzív interjú Nicolás Muller világhírű fotós lányával
A világhírű fotós Nicolás Muller lánya, Ana Muller egy szekrény alján talált háromezer archív felvételt édesapja halála után közel húsz évvel. A képeket korábban senki sem látta. Maga Ana is meglepetten csodálta a korai munkákat, amelyek között valódi kincsekre lelt. A magyar származású fotós spanyol lányával beszélgettünk Nicolás Mullernek a Capa Központban nyílt kiállításán.
Cserna-Szabó András: Nekem ez kőkemény meló
Cserna-Szabó Andrást bátran nevezhetjük a magyar irodalom fenegyerekének. Minden újabb könyve feltűnést kelt. Az idei könyvhétre megjelent Zerkó, Attila törpéje című regény alighanem az ez évi regénytermés egyik legszenzációsabb darabja. Írói munkájáról, életkörülményeiről, terveiről faggattuk.
Sodró történet gyerekasszonyokról, világjárványról és egy szabálytalan szerelemről
Mörk Leonóra legújabb regénye, az Asszonyom, édes úrnőm egyszerre rendhagyó szerelmi történet és kalandos utazás a 17. századba. Olyan témaköröket jár körbe az 1600-es évek Nyugat-Európájában, amelyek ma is tabunak számítanak, ezért kapta azt a szlogent: modern problémák barokk köntösben.
Videó: Vissza a suliba – Lázár Domokossal
Sokan tudják, hogy Lázár Dodi Mezőtúrra járt középiskolába, és az Esti Kornélt a Teleki Blanka Gimnázium diákjaiként alapították. De arról talán kevesebben hallhattak, hogy milyen volt ő gimis srácként, csajozott-e vagy volt-e az igazgatói irodában megrováson. Visszatértünk vele régi gimnáziumába, hogy ezekről is kifaggassuk.