interjú
Nem a kéz ír, hanem az agy – A bűnügyi nyelvész munkájáról kérdeztük Ránki Sárát
Mivel foglalkozik a bűnügyi nyelvész? Mit láthat meg ő, ami esetleg más szakember figyelmét elkerüli? Hogyan segíti a nyomozást? Mi alapján mond szakértői véleményt? Ezekről kérdeztük Ránki Sára bűnügyi nyelvészt.
Szirén, bohóc és Szívkirálynő egy időtlen nő személyében – Beszélgetés Szabó Veronikával
Elképesztően érdekes karakter Szabó Veronika! Egyszerre gyermeki, nőies, a természet tündére és jó boszorkánya. Színész, bohóc, rendező. Legújabb munkája Szirének címmel ma este debütál a PLACCC Dance fiatal magyar koreográfusok táncelőadásainak sorában a Kamaraerdőn. A rituális erdei bolyongás során sok meglepetés vár ránk, de leginkább arra a rejtélyre derül fény, kiből mit hoz ki a vadon.
„A jazz igazságos műfaj: ha nem játszol jól, megbuksz” – Interjú Sárik Péterrel
Felrázza a hétköznapok monotonitásába fásult alvajárót, lemossa a lélekre tapadt egykedvűséget, felkavarja, kisimítja az elmét, mint tó vizét a vihar utáni csend – ezt teszi közönségével a Sárik Péter Trió. A világjárvány miatt az erdélyi jazzrajongók táborának három évet kellett várnia a Bartók Béla műveinek feldolgozásaiból készült, X Bartók című lemez bemutatójára. A trió június elejétől söpört végig Erdélyen: Marosvásárhelytől Gyergyóalfaluig, Szatmárnémetitől Apácáig 12 településen koncertezett. A turné csíkszeredai állomásán, egy hosszúlépés mellett beszélgettem Sárik Péterrel.
„Előadás után 32 gyerek kért segítséget”
Fesztivál a fesztiválban mottóval zajlott a Magyar Táncfesztivál, amelynek idén 17. alkalommal nyújtott otthont Győr. Velekei László, a Győri Balett igazgatója egy különleges darab kulisszái mögé invitált, és elárulta, miért foglalkoztatja őt ilyen mélységben a gyermekbántalmazás témája.
„Mire a saját utamat végigjárom, már senki máséhoz nem fog hasonlítani”
Nincs olyan dolog a világunkban, ami ne keletkezne és ne múlna el. Minden változik, alakul, épül és bomlik, de ez a folyamat mégsem kaotikus összevisszaság, hanem formába rendeződő változás, amiben apró kis csomópontok, létesüléskvantumok, történések találhatók, amikből mi magunk is állunk. Melkovics Tamás művészete a legplasztikusabb megjelenése ennek a filozófiának – fogalmazott Karsai Gábor, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora Melkovics Tamás Panta rhei című kiállításának megnyitóján. A fiatal művésszel a tárlat apropóján beszélgettünk.
„Mindenki ártatlan tekintettel nézett a kamerába” – Exkluzív interjú Nicolás Muller világhírű fotós lányával
A világhírű fotós Nicolás Muller lánya, Ana Muller egy szekrény alján talált háromezer archív felvételt édesapja halála után közel húsz évvel. A képeket korábban senki sem látta. Maga Ana is meglepetten csodálta a korai munkákat, amelyek között valódi kincsekre lelt. A magyar származású fotós spanyol lányával beszélgettünk Nicolás Mullernek a Capa Központban nyílt kiállításán.
Cserna-Szabó András: Nekem ez kőkemény meló
Cserna-Szabó Andrást bátran nevezhetjük a magyar irodalom fenegyerekének. Minden újabb könyve feltűnést kelt. Az idei könyvhétre megjelent Zerkó, Attila törpéje című regény alighanem az ez évi regénytermés egyik legszenzációsabb darabja. Írói munkájáról, életkörülményeiről, terveiről faggattuk.
Sodró történet gyerekasszonyokról, világjárványról és egy szabálytalan szerelemről
Mörk Leonóra legújabb regénye, az Asszonyom, édes úrnőm egyszerre rendhagyó szerelmi történet és kalandos utazás a 17. századba. Olyan témaköröket jár körbe az 1600-es évek Nyugat-Európájában, amelyek ma is tabunak számítanak, ezért kapta azt a szlogent: modern problémák barokk köntösben.
Videó: Vissza a suliba – Lázár Domokossal
Sokan tudják, hogy Lázár Dodi Mezőtúrra járt középiskolába, és az Esti Kornélt a Teleki Blanka Gimnázium diákjaiként alapították. De arról talán kevesebben hallhattak, hogy milyen volt ő gimis srácként, csajozott-e vagy volt-e az igazgatói irodában megrováson. Visszatértünk vele régi gimnáziumába, hogy ezekről is kifaggassuk.
Pénteki kultúrrandi Tompa Ábel karmesterrel
Egy zenekari próbán harsonásként viccből megkérdezte a karmestert, nem vezényelhetne-e ő is. Felállt a karmesteri pulpitusra, és annyira megtetszett neki az érzés, hogy elhatározta: karmester lesz. Művészcsaládban nőtt fel, így már gyerekként találkozott a társművészetekkel is, talán ez tette színessé karmesteri világát: fontosnak tartja, hogy minél több műfajban bemutatkozhasson.
„A mindenség működik tovább” – Fekete Vince költővel beszélgettünk
Fekete Vince Halálgyakorlatok című kötetében több gyásztörténet és figura van, akik a demencia más-más fázisában vannak. A szerző meg akarta élni őket, a sorsukat, a lényüket. Hogy ilyen módon szembesülhessen mindazzal, amivel ők szembesülnek. „A halál egyik legsunyibb formája, a felejtés ellen kellett tennem – értük – valamit.” Interjú.
„Arra tettem fel az életem, hogy művész maradjak" – Beszélgetés Jagicza Patrícia képzőművésszel
Jagicza Patrícia érzékeny figuratív festményei a művész önmagához való viszonyát kutatják, munkái az önmegismerés aktuális fázisait dokumentálják.
„Máshogy használom a fülemet” – Vonnák Diána íróval beszélgettünk
„Ez a könyv legalább annyira szól a szeretetről és a figyelni akarásról is, mint az idegenségről. A történetek talán felében nincs otthon a narrátor. Az utazás ilyenkor azért fontos, mert szinte mindig számvetésről, kontrasztokról szól, szembesüléshez vezet” – mondja Vonnák Diána a Látlak című novelláskötetéről, amely bekerült a Libri Irodalmi díj idei jelöltjei közé. A szerzővel a kisgyerek görcsös jövőbe kapaszkodásáról és az idős ember kesernyés számvetéséről is beszélgettünk.
„Nincsen két egyforma fűszál, mégis harmóniában vannak egymással” – Interjú Tóth Viktor szaxofonművésszel
Tóth Viktor játékáról mindig a nagy szaxofonosok jutnak eszembe, azzal az energiával fúj ő is, gátak és kompromisszumok nélkül. Több együttest is alapított, a Művészetek Völgyében az Arura Trióval lép fel, és hangszeréről, műfajáról is mesél. Vidéken értük el, Zoomon beszélgettünk vele.
A politikai csatákat ugyanúgy megvívják az irodalom „harcmezején” is
„Az irodalom segít jobb emberré válnunk” – ezt vallja Pankhuri Sinha, az indai származású író és költőnő, aki nemrég a Magyar Írórezidencia pécsi vendége volt. Méhes Károly beszélgetett vele az 1749.hu oldalán.
Egy színház, amely a valóság sokszínűségét mutatja – Beszélgetés Szikora Jánossal, a Vörösmarty Színház igazgatójával
Hogyan állt össze a 2022/23-as műsorterv? Milyen felelősséget jelent a színház 150 éves története? Többek között ezekről is beszélgettünk Szikora Jánossal az évadbejelentő sajtótájékoztatót követően.