interjú
„A költészet számomra csúcstámadás, a bukás megkísértése” – Beszélgetés Fehér Renátó költővel
„A kaparás, a kiradírozás fontos poétikai eszköze a kötetnek” – mondja Fehér Renátó a nemrégiben megjelent Torkolatcsönd című kötetéről. A költővel egyebek mellett arról is beszélgettünk, hogy az irodalmat miért tekinti idegen nyelvnek.
Fenn, a színes fellegekben – Interjú Barabás Zsófi festőművésszel
A kortárs festőművészek fiatal generációjához tartozó Barabás Zsófi valósággal berobbant a művészeti színtérbe nagyméretű absztrakt vásznaival. Festményei mellett sikeres könyvsorozat és több dizájn-együttműködés is fűződik a nevéhez. Jelzésszerű, hol sűrűsödő, hol ritkuló organikus alakzatokkal, geometrikus elemekkel készült kompozíciói bizonyítják, hogy imád „játszani”; nemcsak formákkal, hanem színekkel is. Új, A felhők súlya című kiállítása alkalmából beszélgettünk.
„Lehet velem számolni a zenés színházon kívül is” – Beszélgetés Borbély Richárd színművésszel
Kazinczy Lajos, az 1848–49-es forradalom mártírja, a bohémből a hazáért életét adó hadvezérré váló fiatalember. Kovács Karcsi, a látszólag unott, a csajok és némiképp a politika iránt érdeklődő 20. század végi matekzseni. Tiszta morál és mocskos idők. A tizenötödik és A besúgó. A musical és a sorozat metszetében pedig Borbély Richárd.
„Szeretnénk, ha Magyarországon is ismertté válna Csipike története”– Beszélgetés Murányi Sándor Olivér íróval
Az olykor zsémbes, de a hibáiból tanulni képes, erdőben élő kis törpét, az erdélyi gyermekek körében népszerű Csipikét mi is könnyedén szívünkbe zárhatjuk. Fodor Sándor nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező kis teremtménye szórakoztató és tanulságos kalandok sorát éli át, melyekből a Coopera szárnyai alatt most egy, minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül. A készülőben lévő mű kapcsán a librettó egyik szerzőjével, Murányi Sándor Olivér íróval beszélgettünk.
„Négyéves korom óta elbűvölt a hadtörténelem” – Betekintés Somogyi Győző világába
Az utolsó salföldi paraszt – így nevezte magát egyszer egy interjúban Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus- és festőművész. A fővárosból vidékre költözött, szintén képzőművész hitvesével együtt sajátos életformát alakított ki választott településén.
Pénteki kultúrrandi Erdélyi Dániel karmesterrel
Már kisgyerekként – képzeletben – a Toscát vezényelte a Pécsi Nemzeti Színház kakasülőjéről az édesapjától kapott gyerekpálcával, akadémiai évei óta pedig kiváló hazai és külföldi együttesek élén dirigál. Miközben a Magyar Állami Operaház munkatársa, kórust, zenekart vezet, elfoglaltságai miatt viszont a futballmérkőzések vezetését egy ideje szünetelteti.
„Megrázó élmény ezzel szembesülni” – Beszélgetés Egri Márta színművésszel
Mi kell ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen másokért feláldozni magát? Lehet-e egy idős ember élete kevésbé értékes egy fiatalénál? Erről is beszélgettünk Egri Márta színésznővel a Gyerekek című előadás kapcsán, amelyben Kiss Marival és Hegedűs D. Gézával játszik a Rózsavölgyi Szalonban.
Egymáshoz kapcsoljuk az értékeket – Beszélgetés a veszprémi Művészetek Háza igazgatójával
A Vass-gyűjtemény leghíresebb darabjait és a Vass-cipők történetét bemutató kiállítással, a Veszprém–Balaton régió kortárs építészetéről szóló workshoppal, digitális műhely építésével készül a veszprémi Művészetek Háza a 2023-ban esedékes Európa kulturális fővárosa programra. A helyi közösségépítést és a város határain jócskán túlnövő ismertséget egyszerre megcélzó tervekről az intézmény új vezetőjével, Grászli Bernadettel beszélgettünk.
Mindenáron mesélni – Interjú Szelestey Bianka rendezővel
Első ELTE-s alkotásként jutott be Szelestey Bianka Hajszálrepedés című rövidfilmje a 75. cannes-i fesztivál filmes egyetemek legjobbjait felvonultató, La Cinef elnevezésű programjába. Na és hogyan jutott a fiatal rendező a vonaton való meséléstől idáig? Többek között erről is beszélt nekünk.
„Szenvedélyesen szeretek prózát írni” – Beszélgetés Jánoki-Kis Viktóriával
A Móricz-ösztöndíjas Jánoki-Kis Viktória Átlépsz velem a víz fölött című novelláskötetében a mai kor emberével ismerkedhetünk. A gondosan felépített történetek megírását alapos felkészülés előzi meg.
„A gondolkodás irányát változtatnám meg” – Beszélgetés Barda Beátával, a Trafó vezetőjével
Barda Beáta szeptember 1-től újabb öt évig vezeti a Trafót. Emiatt találkoztunk, de beszélgetésünk a jelenbeli helyzet miatt ilyen jövőbeli távlatokba nem vezethetett.
„A művészet az, amellyel a mulandóságot meg lehet haladni” – Marton Szabolcs zene és vizualitás kapcsolatáról
Marton Szabolcs szeret kísérletezni, és filozófiai tartalmúak az alkotásai. A változás pillanatáról szóló, Kvark című műve egyedülálló zenei kísérlet audiovizuális installációval. A Torula Művésztérben mutatják be május 21-én.
„Judit rock and roll arc” – Szőke Abigél színészi és emberi útkeresésről
Szőke Abigél a való életben is rock and roll arc. Olyan, mint egy klassz csaj a szomszédból, akivel esténként a gangon szívesen beszélgetsz. Lenyűgözően természetes. 19 évesen robbant be a filmvilágba, és A martfűi rém vagy az Akik maradtak áldozataként éppúgy beragyogta a vásznat, mint most az új magyar kedvenc sorozat, A besúgó lázadó tinijeként a képernyőt. Jelenleg Németországban tanul.
„A művészet a tudat játéka” – Weiner Sennyey Tiborral beszélgettünk
„A szeretet mellett a művészet az életünk egyik értelme, az egyetlen lehetőségünk, hogy ne süllyedjünk el a tudatlanság bűnös mocsarában, az egyetlen lehetőségünk, hogy felébredjünk, és emberként éljünk” – vallja Weiner Sennyey Tibor író, aki Kun László című drámájával második helyezést ért el a Méhes György drámaíró pályázaton.
Pénteki kultúrrandi Dányi Krisztina énekes-dalszerzővel
Hétévesen már zenei válogatásokat készített, 11 évesen saját dalokat írt. Mindig az érdekelte, hogy mitől lesz zene a zene, mitől válik egy véletlenszerűnek tűnő hangzás zenévé. A héten a morningdeer és a Gloria énekes-dalszerzőjével randiztunk.
„Kisgyerekkoromban az esti mesék rólunk szóltak”
A Fodor Sándor által megalkotott mesefigurát, Csipikét, az olykor morgolódó, gyakran fontoskodó és hatalomra vágyó, de mindig segítőkész és igazságot kereső kis törpét már sokan szívükbe zárták. Kalandjaiból született egyebek mellett bábjáték, rádiójáték, sőt zenés színházi előadás is. Ezúttal a Coopera szárnyai alatt Szüts Apor zenéjével, Bereczki Ágota és Murányi Sándor Olivér szövegeivel családi opera formájában kel új életre. A készülő előadás kapcsán a szerző lányával, Fodor Eszterrel nemcsak édesapja emlékét idéztük fel, de többek között arról is beszélgettünk, miért fontos már gyerekkorban megszerettetni a különböző művészeteket a felnövekvő generációkkal.