interjú
Hiánypótló együttműködés: írók és kutatók párbeszéde a természetről
2021 nyarán a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) együttműködésre lépett az Ökológiai Kutatóközponttal, melynek egyik intézménye a méltán népszerű és elismert Nemzeti Botanikus Kert. De vajon mi a közös a két intézményben, milyen területen tudnak együttműködni, és hogy született meg az idei első, közös rendezvény? Az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, Garamszegi László Zsolttal beszélgetett Cseri Anna Flóra.
„Kiszervezem a véleményemet termékenyebb dolgokká, mint a beszéd” – Vecsei H. Miklós a Poket-könyvekről
A költészet napját idén először egynapos összművészeti fesztivállal köszönti az Akvárium Klubban a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Poket – ez utóbbi frissen megjelenő negyedik versantológiájával ünnepli a negyedik születésnapját. Ennek kapcsán beszélgettünk Vecsei H. Miklós színésszel, a rendezvény egyik házigazdájával a Poket-könyvek hatásáról és a költészet énképformáló erejéről.
„Hatalmas szakadék tátong a roma valóság és a mi hiedelmeink között” – Kőszegi Edit és a KuglerArt
A Sütő utcai KuglerArt Szalon egészen egyedi minőséget képvisel a budapesti kulturális szcénában. A nagypolgári lakásban berendezett galéria telis-tele van képekkel; még a tulajdonosok sem tudják, pontosan mennyivel. Főként roma képzőművészek munkáit láthatjuk a falakon, de Kádár Béla- és Schönberger Armand-képek is tartoznak a kollekcióhoz. A lakás színházi előadásoknak, performanszoknak és szociális programoknak is helyet ad, miközben a tulajdonosok is ott élik hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető életüket.
Ushalin – Az első cigány képregény
Minden szuperhősnek megvan a maga mítosza, kultúrája vagy társadalmi üzenete – ám Ushalin mind közül kiemelkedik, és egészen különleges, mert talán egyetlen népnek sem volt még soha ennyire szüksége egy igazi hősre. Interjú Lakatos Richárd youtuberrel, az első cigány képregény írójával, akivel a nemzetközi roma nap alkalmából beszélgettünk.
„Eltakart a cselló. Kibújtam mögüle, hogy láttassam magam” – Kónya-Ütő Bencével színházról, zenéről
Kónya-Ütő Bence a művészetek minden területén otthonosan mozog. Roppant kreatív, de folyton elégedetlen, nyugtalan, mint akit űz a tehetség. Ugyanakkor krónikusan szarkasztikus önmagáról szólva. A 34 éves színész a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, emellett grafikus, csellista, zeneszerző, disc jockey és több együttes tagja. Délelőtti próba után beszélgettünk vele.
„Nem tudok úgy létezni, hogy ne írjak valamit” – Székelyhidi Zsolt írásról, fotózásról, zenélésről
Székelyhidi Zsolt költőként tekint magára, de nem ragad le a verseknél, hanem folyamatosan új önkifejezési formákat keres: az elmúlt évtizedekben több kitérőt is tett a prózába, zenekarokban játszott, művészeti lapok szerkesztőjeként is dolgozott. Az utóbbi időben a fotózás lett a szenvedélye, és egy hatalmas projektbe is belefogott: az ószövetségi Teremtés könyvét szeretné átírni.
Tamási Áron a mesében élt – Beszélgetés Berecz Andrással
Vajon hogyan kapcsolódik Tamási Áronhoz Berecz András, aki az Irodalmi Kavalkád Tamási-kiállítását nyitja meg vasárnap? Erről is beszélgetett vele Juhász Anna.
Az ősz hangja – Beszélgetés Vörös Niki jazzénekesnővel
16 éves a zenekara, a Vörös Niki Quartet; testvérével öt éve jazzklubot alapított Esztergomban; tartott már zenebölcsit, zenetábort, és jelenleg is tanít; folyton azon ötletel, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a jazzt. A búcsúzáskor kezembe nyomta Left Alone című lemezét. Ezt hallgatva amerikai jazzklubban éreztem magam, vagy talán inkább mintha olyan filmbe csöppentem volna, amelyben különleges nőt alakítok… Számomra érthetetlen, miért rétegzene még mindig a jazz.
Határ menti identitások
A debreceni Modem Határeset című kiállítása a közép-európai régió identitásainak jellegzetességeit mutatja be kortárs műalkotásokon keresztül. Don Tamás kurátorral azokról a közös jegyekről beszélgettünk, amelyek – leginkább történelmi események nyomán – a kiállító fiatal művészekre hatottak.
„A költészet nem feldolgozhatóvá, hanem elbeszélhetővé teszi a traumákat” – Izsó Zita költővel beszélgettünk
Izsó Zita számára minden antológia befejezetlen könyv, ami többfele folytatódhat, hiszen akinek tetszik, az biztos kezébe vesz majd más hasonló antológiákat. A POKET sorozatban megjelent, a költészet napja előestéjén általa is bemutatandó új versantológia ürügyén kérdeztük őt.
Királynők küzdelme – Donizetti-bemutató Szegeden
Donizetti Stuart Máriáról írt operáján mintha átok ülne. Az ősbemutatón a milánói Scalában két énekesnőnek a zeneszerző kegyeiért folytatott versengése színpadi hajtépésbe torkollt, a nápolyi királyné – Stuart Mária leszármazottja – pedig elájult a kivégzésjelentnél, így a király betiltotta a darabot. Itthon most először mutatják be Szegeden két lenyűgöző énekesnővel, Boross Csillával és Kolonits Klárával. Dinyés Dánielt, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatóját, az előadás karmesterét és Boross Csillát kértük, meséljenek az április 8-án és 10-én hallható előadásról.
„Nemzetközi jogászéból Picasso bőrébe bújok” – Gáspár Sándor a Trianon és a Tragédia 2.0 című előadásokról
Az egyik legfoglalkoztatottabb színész jelenleg is izgalmas előadások főszereplője. Szereti, hogy sokféle embert formálhat meg, és különös helyszíneken forgathat. Még az sem zavarja, hogy fogalma sincs arról, mi vár rá a következő hónapban. Majdnem tíz éve a székesfehérvári színház tagja, ahova ma is ugyanolyan szeretettel jár be.
„Mindent szívhangra kell eldönteni” – Vági Bence a hit kereséséről
A Recirquel legújabb produkciója közös imára hívja a publikumot. Vági Bence olyan teret és mozgásvilágot álmodott a Müpa Sátorba, ami a nézőt is „az univerzumba repíti”. A milliónyi fényponttal megvilágított táncos-artista szóló egyedülálló produkciónak számít, és világszerte máris nagy érdeklődést váltott ki.
A vizuális ősnyelv erdélyi dialektusa – Beszélgetés Péter Alpár képzőművésszel
Milyen viszonyban áll a kortárs művészet a természeti térrel és a lokális kultúrákkal? Létezik-e vizuális ősnyelv? Hogyan játszhat szerepet a művészet egy közösség azonosságtudatának formálásában? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a sepsiszentgyörgyi Péter Alpár, aki alkotói munkája mellett a Pécsi Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett művészeti karának oktatója. A háromszéki Bikfalván, a műtermében találkoztunk.
A darabjaim határmezsgyéken mozognak – Beszélgetés Mészáros Máté táncművésszel
Mészáros Máté Win Vandekeybus asszisztenseként és az Ultima Vez táncosaként komoly hírnevet szerzett magának. Világhírű koreográfusokkal dolgozott, és lassan két évtizede ingázik a nemzetközi és a magyar táncszcénák között. Nemcsak táncol, koreografál, hanem saját módszerét is tanítja. Nemrég bemutatott különleges, „fényes” előadása előtt Brémában értük utol telefonon.