KMI12
Tálcán heverő ötletek – Marcsák Gergely költővel beszélgettünk
Marcsák Gergely küldetésként tekint a kárpátaljai magyar irodalom népszerűsítésére, mert ismertségét tekintve szerinte kicsit háttérbe van szorulva. A Beregszászon élő költővel olvasókkal való találkozásról, a versírás módjáról és a visszajelzés fontosságáról is beszélgettünk.
Majoros Sándor: Az eperfa nyolcadik gyökere
Miként hatnak a történelmi sorsfordulók az egyén életére? Hogyan örökíthető át generációról generációra a félelem, a szorongás vagy akár az alkoholizmus? Mit okoznak az elfojtások, a rossz döntések, a ki nem beszélt családi történetek?
Portréfilm Majoros Sándor íróról
Majoros Sándorra magánemberként is jellemző a játékos, mágikus szemlélet: két netes irodalmi orgánum, „párhuzamos világ”: a Regénytár és az Irodalmi Élet megalkotója-gondozója, hiszi, hogy a tárgyaknak lelkük van, és a legnagyobb meggyőződéssel beszél arról, hogy ő a tulajdonosa Mikszáth hőse, Tóth Mari puderes szelencéjének. Nagy gyereknek tűnik, aki képes varázsolni, aki körül csakugyan minden tárgy életre kel.
„Egyelőre meglehetősen magányos Don Quijote vagyok” – Interjú Majoros Sándorral
A Bácska írójaként ismertük meg, de Majoros Sándor jóval több ennél: korát meghaladó – vagy éppen megelőző – módon kalandozik az online térben, virtuális világot teremt, az irodalmat multimédiás eszközökkel viszi közelebb a közönségéhez. De klasszikus írói feladatait sem hanyagolja el: még nyomdaszagú, pár hete megjelent novelláskötete után novemberre új regénye végére is kikerül az utolsó pont. A hét szerzőjét kérdeztük.
Portréfilm Iancu Laura költőről
A portréfilmet nézve újra meg újra elcsodálkozunk, hogyan lehet valaki ennyire áttetsző, gyermeki, védtelen. Hogy Iancu Laura szellemi rokonai közé sorolja Hervay Gizellát és Pilinszkyt, az ennek alapján már teljesen érthető.
„Boldogan tolvajkodtam” – Iancu Laura írásról és olvasásról
A hét szerzője rovat e heti vendége a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága KMI 12 programjának 12 alkotója közül a József Attila-díjas költő, író, néprajzkutató Iancu Laura.
Bene Zoltán két elbeszélése hangoskönyvben
Bene Zoltán Szeptember című elbeszélése Hegyi Barbara előadásában, Bezerédi Zoltán és Reviczky Gábor közreműködésével, Búza tér, 1956 című novellája pedig Fesztbaum Béla előadásában hallgatható meg.
Portréfilm Bene Zoltánról
Mindene Szeged, azon belül is Alsóváros, ahol évről évre háromnapos „összművészeti minifesztivál” szervezője a ferencesekkel. A történelem és a történetek iránti szenvedély jellemzi; úgy véli, a szövegirodalomnak leáldozott. Magyar nemzeti mitológia megteremtését tartja szükségesnek, amihez például Rózsa Sándor-regénnyel járult hozzá. A jövő titka, a „civilizációs végvidékek” is nagyon érdeklik, és minden ábrázolt korszakban az örök emberit keresi.
A hét szerzője: Portréfilm Nagy Lea költőről
Azt mondja, úgy ír verset, mintha mondjuk enni ülne le, mert megéhezett. Húszéves, de már négy éve is születtek versei, és a balettban meg képzőművészként is kipróbálta már magát, sőt csellózott és énekelt is. A festészet mindmáig megmaradt. „Van úgy, hogy megírok egy verset, és lefestem valamilyen formában, vagy megfestek egy festményt, és megírom versben” – mondja erről.
Eleven Költők Társasága – Nagy Lea: Örökre
„Örvény az összes versem: örvénylenek valami felé, én magam sem tudom, hogy hova.”
Öt programmal vesz részt a Csíkszeredai Könyvvásáron a Petőfi Kulturális Ügynökség
Változatos irodalmi és zenei programokkal képviselteti magát a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) a négynapos csíkszeredai könyvünnepen. A hatodik alkalommal megszervezett vásár csütörtökön kezdődik az Erőss Zsolt Sportarénában.
Jólesett a lecsöndesedés – Interjú Nagy Leával
A hét szerzője rovatunk e heti vendége a Magyar Írószövetség Debüt-díjával kitüntetett junior költő, Nagy Lea.
Eleven Költők Társasága – Kürti László: Panoráma
A vers és a dallam ringása ébrenlét és álom határán mintha egyfajta lebegés, orientálatlanság állapotát írnák le. „A szív kihűlt, üres lakás, de jobbat érdemel”, írja Kürti, és mindvégig ez az eldöntetlenség: a változás, az intenzívebb élet vágya, de a rá való képtelenség kettőssége határozza meg a mintegy korábbi élete emlékképeinek tengerén ringatódzó beszélőt. Ideális vers ez őszre: hazatértünk a tengerpartról, de nehéz elhinni, hogy a felfoghatatlanul gazdag nyár elmúlt. Melankolikusan búcsúzunk.
„Az idei nyár hozta be a lemaradásokat” – Interjú Kürti Lászlóval
A KMI 12 programja a Kárpát-medence magyar nyelvű kortárs irodalmának népszerűsítését segíti évente egy tucat alkotó kiemelésével. A hét szerzője rovat e tizenkét szerzőt és munkásságát helyezi a középpontba, ezen a héten Kürti László Balassi-emlékkarddal kitüntetett költőt.
Portréfilm Száraz Miklós Györgyről
Miniportré, amely mégis teljességre törekszik, és mintha a Száraz Miklós Györgyre jellemző mozaikosságot választaná fő stílusjegyéül. Sok-sok kis kockából rakosgatja ki az író portréját, és talán Raymond Chandler nyomozóinak munkamódszere sem áll tőle távol, akit Száraz szerint „tök mindegy, hol csapok fel, úgysem értem általában a magyarázatait, viszont elképesztő erős a miliője: (...) a szövete fontosabb, mint az úgynevezett végeredmény”.
„Valamit mindig írok” – Interjú Száraz Miklós Györggyel
A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága KMI 12 programja a Kárpát-medence magyar nyelvű kortárs irodalmának terjesztését, ismertebbé tételét segíti évente tizenkét alkotó kiemelésével. A hét szerzője rovat e tizenkét alkotót kívánja reflektorfénybe helyezni, egy-egy szerzőt és munkásságát állítva a központba. A rovat első szereplője Száraz Miklós György Babérkoszorú-díjas író.