Kölcsey Ferenc
Újabb kultúrkincseket tett szabadon elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kölcsey Ferenc prózai műveinek és hat, eddig ismeretlen verstöredékének, valamint Szendrey Júlia leveleinek és verseinek kéziratai, továbbá 19. századi fotográfiák, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé.
Kölcsey-relikviákat kapott a debreceni Déri Múzeum
A biedermeier szekretert és a tolltartót Kölcsey Ferenc a Himnusz megírásakor csekei dolgozószobájában használt.
A nemzet aranyaitól Varró Dánielig: ajánlónk a magyar kultúra napjára
Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Az ünnepre számos kulturális intézmény készül programokkal. Közülük ajánlunk néhányat.
„A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása” – így élt Deák Ferenc
Kétszázhúsz éve, 1803. október 17-én született a Zala vármegyei Söjtörön Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.
Augusztus 23-án történt
1572. augusztus 23-áról augusztus 24-ére virradó éjjelen, Szent Bertalan éjszakáján a békülési célzattal Párizsba gyűlt francia reformátusok nagy részét a király beleegyezésével lemészárolták. A képen az esemény ábrázolása François Dubois festményén.
1844. augusztus 10-én a Hajógyári-szigeten hangzott fel először a Himnusz
Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Első nyilvános előadásának évfordulóján bemutatjuk a történetét, akárcsak azt, hogy mely sajátosságai tették őseink számára annyira kedveltté: mindmáig imaként énekelt, közösségünket kifejező költeménnyé.
Csák János: ha ápoljuk kultúránkat, megőrizzük identitásunkat, cselekvőképesek leszünk
Ha ápoljuk kultúránkat, megőrizzük identitásunkat, cselekvőképesek leszünk – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Duna-nap megnyitóján szombaton Torockón.
Felavatták Kölcsey Ferenc szobrát a partiumi Nagykárolyban
Mi, magyarok határon innen és túl egymásra mindenkor számíthatunk – jelentette ki a köztársasági elnök Kölcsey Ferenc szobrának avatásán szerdán a partiumi Nagykárolyban.
Január 22-én történt
A népi bölcsesség szerint „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”, vagyis olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani.
Himnuszunk másképp: képkockáról képkockára
A Himnusz képregényét Farkas Lajos és Korognai Dávid álmodta és rajzolta meg.
Kölcsey-szobrok az országban
Nem könnyű műfaj az emlékműszobrászat. Ha az alak túl élethű, akkor nem elég allegorikus, ha nagyon elvont, akkor nem felismerhető, ha ikonikus, akkor nem elég eredeti, ha viszont ötletes, akkor méltatlanul játékos. Nem folytatom, mert Kölcsey Ferenc bármely szobrára ránézünk, hasonló gondolataink támadhatnak.
A Himnusz kalandos útja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti Himnuszunk kéziratát, amely kalandos úton került az Országos Széchényi Könyvtárba.
A magyar kultúra napja Békés megyében
Több Békés megyei intézmény kültéri tárlattal, portréműsor-sorozattal és a koronavírus miatt online műsorfolyammal emlékezik meg a magyar kultúra napjáról.
Dokumentumfilm készült a Himnusz regényes történetéről
A Himnusz regényes története címmel készült dokumentumfilm a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság együttműködésében. A 30 perces alkotás animációk, videóbejátszások segítségével mutatja be a Himnusz történetét.
Mi köze van a kanásztáncnak a Himnuszhoz?
Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Miért tartotta közepes versnek saját művét Kölcsey Ferenc? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát – a Himnusz és a himnuszok kalandos élete című könyve.