kortárs képzőművészet
„Ha alkotok, csak magamból indulhatok el” – Interjú Martin Henrikkel
Az individuum éppolyan tág és éppen annyira feltárásra méltó, mint maga a világmindenség. Martin Henrik a festményeiben és a szobraiban fizikai és szellemi dimenziókat nyit meg, melyeken keresztül a dolgok mélyére láthatunk és megismerésre törekedhetünk. Dimenzióváltásokról, a matematika és a természet viszonyáról, valamint festészeti megoldások kikísérletezéséről beszélgettünk.
„Vajon milyen lehet az a kép, amely ezeknek a gyerekeknek tetszik?” – Beszélgetés Krizbai Sándorral
Különös békesziget Krizbai Sándor szentendrei műterme: zene és festészet lakja be, és sok-sok morfondírozás. Alex nemcsak a végállomást engedi megismerni, nemcsak a befejezett műveket, hanem az odavezető lépéseket is. A kérdései éppoly értékesek, mint a válaszai. A kérdések igazsága ugyanúgy lényegi felismerés, mint a festett tájelemekből épülő sajátos univerzum gazdagsága.
„A napfénnyel azonosítom magamban ezt a nevet” – beszélgetés Knyihár Amarilla festőművésszel
Víztükröződés című sorozata felkeltette Bärbel Jacks német filmrendezőnő figyelmét, így Knyihár Amarilla festőművész is szerepel abban a kétrészes német dokumentumfilmben, amelyet a Dunáról forgattak, és a forrástól a torkolatig bemutatták a folyó menti városok nevezetességeit, valamint elbeszélgettek olyan érdekes emberekkel, akik kötődnek a Dunához. A Szentendrén alkotó művész festményein ne Duna-idillt keressünk, hiszen az „amarillás képek” mindig a határokat láttatják, külső és belső nézőpontok találkozását, tükröződéseket. Amit a vásznon látunk, ismerős. Nemcsak látványként – érzésként, állapotként, vágyként, borzongásként találkoztunk már mindezzel.
Az absztrakció lehetőségei – beszélgetés Horváth Lóczi Judittal
Mielőtt Horváth Lóczi Judit a Szentendrei Régi Művésztelep műterembérlője lett, már több szálon kötődött a festők városához. Az absztrakció hagyományairól, lehetőségeiről, egyedi formanyelvéről, valamint az elmúlt év eredményeiről is beszélgettünk.
Jön az első pécsi képzőművészeti fesztivál
Kiállítások, szakmai beszélgetések, kreatív alkotóprogramok, művészeti piac és számos kísérőprogram várja a látogatókat július 15–18. között a belvárosban, az első pécsi képzőművészeti fesztiválon, a LOKARTon.
„A dolgok fonákja sokkal jobban érdekel, mint a színe” – Interjú Csáki Róberttel
Sanyi, hagyjál már békén, mondtam, hogy beszélhetsz vele, csak várd ki a sorodat! Persze, tudom, hogy izgatott vagy, hiszen ő festett meg, de attól még át kell gondolni, mit kérdezünk tőle, nem lehet csak úgy fejjel a falnak rohanni. Sanyi, jobb, ha én mutatlak be, még a végén összevissza beszélsz.
Inspirációk – beszélgetés Buhály Józseffel
Azt szokták mondani, meglepődnénk, ha látnánk, miféle indulatok munkálnak mások lelkében. Nos, anélkül, hogy valami csodás léleklátónak hazudnám magam, elmondom: én bizony gyakran megdöbbenek, mikor egy-egy akaratlan megjegyzés nyomán bele-belepillanthatok, milyen hajtóerők, félelmek, remények, szándékok mozgatják ismerőseimet. Művészemberek ihletforrásáról azonban semmit nem tudok. Így aztán kétszeresen is meglepődtem, amikor Buhály József azokról az inspirációkról mesélt, amelyek a festményei megszületéséhez sugallatot adnak.
„Gyerekként még nem tudtam eldönteni, hogy indián vagy festő legyek” – Interjú Bereznai Péterrel
A részletekben elveszni lenne jó. Ezzel a mondattal a zsebemben távoztam a Szentendrei Régi Művésztelepről, miután a Munkácsy Mihály-díjas Bereznai Péter festőművésszel beszélgettem. A festékes asztalnál ülve mesélt gyermekkoráról, a festészetről, a jövőről. Megrázó dolgok is szóba kerültek. Vajon elválasztható egymástól az érzelem és az intellektus? Hogyan reagáltak a kortársak az első, horogkereszteket ábrázoló festményekre?
A lélek kvantumállapota – Beszélgetés Bánföldi Zoltánnal
Véletlenül sem jutott volna eszembe, hogy egy festőművész képes lehet kvantumugrást előidézni, de lássuk be, ők mindenre képesek. Ha akarnak, elrepítenek bennünket az ókori Pompejibe vagy elmesélik, merre kalandozott Giovanni Risi, az ismeretlen 18. századi szerencselovag, de ha nagyon akarjuk, azt is megmutatják, milyen a kvantum-szuperpozíció. Minderről Bánföldi Zoltán műtermében győződhettem meg, aki a Szentendrei Régi Művésztelep megunhatatlan csodavilágában ringatózva alkotja különleges műveit, fűzi-szövi még különlegesebb gondolatait.
A zseniális kompozíció él és üt – Interjú Baksai József festőművésszel
„Szülővárosomban, Budapesten olyan helyen laktunk, amelynek közelében működött a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Szakkör. Ma már a Liget Galéria található helyén. A pikánsabb, aktmodellekről készített rajzok miatt csak szülői engedéllyel járhattak oda a gyerekek, de engem már akkor is nagyon vonzott az, hogy összekenhessek mindent festékekkel” – meséli Baksai József Munkácsy Mihály-díjas festőművész. A művészeti szakma világáról és a különleges alkotói attitűdjéről is beszélgettünk.
„Ha valaki erősen hisz valamiben, azt érezni az alkotásain” – Interjú Aknay Jánossal
Aknay János ötven éve állította ki először a munkáit egy betiltott szentendrei tárlaton, ám már sokkal korábban tudta: festőművész lesz. Bár rögös volt az út, a nehézségek nem tántorították el. „Tudtuk, hogy mit akarunk, és abból nem engedtünk” – mondja a Vajda Lajos Stúdió közösségét említve. A Kossuth-díjas festőművésszel – a rajzból kapott hármas osztályzattól kezdve – gondolatban sorra vettük az út örömeit, küzdelmeit, amelyekről ma már a képeket szemlélő is bizton érzi: megérte.
Maurer Dóra tanítványai is bemutatkoznak a londoni közönségnek
Angliai kiállítássorozat nyílt a legendás magyar művész diákjairól.
„Marosvásárhely nehezen tudta megtartani az embereit”
A fekete március eseményei máig érezhető cezúrát hagytak Marosvásárhely kulturális életében, és a város az elmúlt évtizedekben nem becsülte meg a képzőművészeit, akik így el is mentek onnan. Így látja Bartha József vizuális művész, kurátor, UNITER-díjas díszlettervező, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára, aki ennek ellenére vagy éppen ezért több mint húsz éve működteti az ARTeast Alapítványt, 2007 óta pedig a B5 Stúdiót a városban. Zsizsmann Erika interjúja.
Mérés – Pólya Zsombor kiállítása
Július 16-ig látogatható Pólya Zsombor képzőművész tárlata a Szikra Képzőművészeti Bemutatóteremben.
Hasson ránk! – újra a hazai kortárs képzőművészetet ünnepeljük
„A kortárs művészet engem fejez ki” – ez az galériák hétvégéjének idei mottója. De milyen műveken keresztül fedezhetjük fel magunkat? A részt vevő galériák kínálatából szemezgettünk.
Személyesen – Nagy Kriszta x-T intermédia-művész
Nagy Kriszta x-T számára az alkotás gyakran önmegmentő terápia, amelynek segítségével szívszakadós állapotaiból gyógyul ki.