kortárs képzőművészet
Indul a IV. Dél-Balatoni Kortárs Alkotóműhely
Az idén negyedik alkalommal megrendezett Dél-Balatoni Kortárs Alkotóműhelyben tíz kortárs fiatal művész augusztus 8-a és 15-e között zavartalan körülmények között valósíthatja meg ötleteit.
360°– Képzőművészet és színház Alsóörsön
Augusztus 13-án nyílik az első kortárs kiállítás, ezzel megkezdődik a 360°– Képzőművészet és színház Alsóörsön elnevezésű programsorozat.
Evangélium 21 – gyűjtemény szemnek, szívnek, gondolatnak
Ezredéveket visszatükröző, jelenkori bibliai útra hívó kiállítás nyílik a debreceni MODEM-ben augusztus 1-jén.
„Reprezentatív képet kell adnunk az erdélyi művészeti folyamatokról”
Bordás Beáta művészettörténész vette át a Sepsiszentgyörgyön működő Erdélyi Művészeti Központ, az EMűK irányítását, miután elődje, Vécsi Nagy Zoltán nyugdíjba vonult. Az új igazgató erdélyi és külföldi viszonylatban is jobban pozicionálná a művészeti központot.
Megszerezhető, hozzáférhető-e még az éden?
Jólesik a nyári kánikulában Bencs Dániel és Leitner Levente közös kiállítása a Nagyházi Galériában. Az Éden pillanatnyi feloldódást adhat a lét elviselhetetlen könnyűségében.
„A múltat elemezve alkotnak valami jövőbe mutatót”
A felvidéki Rovás alkotócsoport évtizedes értékteremtő tevékenységével számtalan képzőművésznek adott már bemutatkozási lehetőséget határokon innen és túl. Idén sincs ez másként: a héten Debrődön nyílt, Értékes barangolás határokon át című kiállításon felvidéki, magyarországi és erdélyi alkotók munkáit mutatják be. A kiállítás kurátorát, Kovács Ágnest kérdeztük.
Hermann Zsófi testmetaforái és Tétényi Gabi szexbabái
Hermann Zsófia Testmetaforák és Tétényi Gabriella Erotic Center című kiállítása a Godot Laborban egyaránt a női test tapasztalairól beszél egyéni és társadalmi szinten.
„Ha alkotok, csak magamból indulhatok el” – Interjú Martin Henrikkel
Az individuum éppolyan tág és éppen annyira feltárásra méltó, mint maga a világmindenség. Martin Henrik a festményeiben és a szobraiban fizikai és szellemi dimenziókat nyit meg, melyeken keresztül a dolgok mélyére láthatunk és megismerésre törekedhetünk. Dimenzióváltásokról, a matematika és a természet viszonyáról, valamint festészeti megoldások kikísérletezéséről beszélgettünk.
„Vajon milyen lehet az a kép, amely ezeknek a gyerekeknek tetszik?” – Beszélgetés Krizbai Sándorral
Különös békesziget Krizbai Sándor szentendrei műterme: zene és festészet lakja be, és sok-sok morfondírozás. Alex nemcsak a végállomást engedi megismerni, nemcsak a befejezett műveket, hanem az odavezető lépéseket is. A kérdései éppoly értékesek, mint a válaszai. A kérdések igazsága ugyanúgy lényegi felismerés, mint a festett tájelemekből épülő sajátos univerzum gazdagsága.
„A napfénnyel azonosítom magamban ezt a nevet” – beszélgetés Knyihár Amarilla festőművésszel
Víztükröződés című sorozata felkeltette Bärbel Jacks német filmrendezőnő figyelmét, így Knyihár Amarilla festőművész is szerepel abban a kétrészes német dokumentumfilmben, amelyet a Dunáról forgattak, és a forrástól a torkolatig bemutatták a folyó menti városok nevezetességeit, valamint elbeszélgettek olyan érdekes emberekkel, akik kötődnek a Dunához. A Szentendrén alkotó művész festményein ne Duna-idillt keressünk, hiszen az „amarillás képek” mindig a határokat láttatják, külső és belső nézőpontok találkozását, tükröződéseket. Amit a vásznon látunk, ismerős. Nemcsak látványként – érzésként, állapotként, vágyként, borzongásként találkoztunk már mindezzel.
Az absztrakció lehetőségei – beszélgetés Horváth Lóczi Judittal
Mielőtt Horváth Lóczi Judit a Szentendrei Régi Művésztelep műterembérlője lett, már több szálon kötődött a festők városához. Az absztrakció hagyományairól, lehetőségeiről, egyedi formanyelvéről, valamint az elmúlt év eredményeiről is beszélgettünk.
Jön az első pécsi képzőművészeti fesztivál
Kiállítások, szakmai beszélgetések, kreatív alkotóprogramok, művészeti piac és számos kísérőprogram várja a látogatókat július 15–18. között a belvárosban, az első pécsi képzőművészeti fesztiválon, a LOKARTon.
„A dolgok fonákja sokkal jobban érdekel, mint a színe” – Interjú Csáki Róberttel
Sanyi, hagyjál már békén, mondtam, hogy beszélhetsz vele, csak várd ki a sorodat! Persze, tudom, hogy izgatott vagy, hiszen ő festett meg, de attól még át kell gondolni, mit kérdezünk tőle, nem lehet csak úgy fejjel a falnak rohanni. Sanyi, jobb, ha én mutatlak be, még a végén összevissza beszélsz.
Inspirációk – beszélgetés Buhály Józseffel
Azt szokták mondani, meglepődnénk, ha látnánk, miféle indulatok munkálnak mások lelkében. Nos, anélkül, hogy valami csodás léleklátónak hazudnám magam, elmondom: én bizony gyakran megdöbbenek, mikor egy-egy akaratlan megjegyzés nyomán bele-belepillanthatok, milyen hajtóerők, félelmek, remények, szándékok mozgatják ismerőseimet. Művészemberek ihletforrásáról azonban semmit nem tudok. Így aztán kétszeresen is meglepődtem, amikor Buhály József azokról az inspirációkról mesélt, amelyek a festményei megszületéséhez sugallatot adnak.
„Gyerekként még nem tudtam eldönteni, hogy indián vagy festő legyek” – Interjú Bereznai Péterrel
A részletekben elveszni lenne jó. Ezzel a mondattal a zsebemben távoztam a Szentendrei Régi Művésztelepről, miután a Munkácsy Mihály-díjas Bereznai Péter festőművésszel beszélgettem. A festékes asztalnál ülve mesélt gyermekkoráról, a festészetről, a jövőről. Megrázó dolgok is szóba kerültek. Vajon elválasztható egymástól az érzelem és az intellektus? Hogyan reagáltak a kortársak az első, horogkereszteket ábrázoló festményekre?
A lélek kvantumállapota – Beszélgetés Bánföldi Zoltánnal
Véletlenül sem jutott volna eszembe, hogy egy festőművész képes lehet kvantumugrást előidézni, de lássuk be, ők mindenre képesek. Ha akarnak, elrepítenek bennünket az ókori Pompejibe vagy elmesélik, merre kalandozott Giovanni Risi, az ismeretlen 18. századi szerencselovag, de ha nagyon akarjuk, azt is megmutatják, milyen a kvantum-szuperpozíció. Minderről Bánföldi Zoltán műtermében győződhettem meg, aki a Szentendrei Régi Művésztelep megunhatatlan csodavilágában ringatózva alkotja különleges műveit, fűzi-szövi még különlegesebb gondolatait.