Kossuth Lajos

A magyar szabadságharc tábornokából lett török pasa

Kétszázharminc éve, 1794. március 14-én született Józef Zachariasz Bem, magyarul Bem József, avagy Bem apó, a lengyel és a magyar szabadságharc hőse, aki életét száműzetésben, török pasaként fejezte be.

Március 3-án történt

Maszák Hugó és Egyesy Géza parlamenti gyorsírók 1880. novemberében levelet írtak Tisza Kálmán miniszterelnöknek, amelyben „a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztését és szétküldését”, egy magyar távirati iroda felállítását indítványozták. Az engedélyt megkapták, azt Ferenc József is szentesítette. A Magyar Távirati Iroda (MTI) 1881. március 3-án, magánvállalatként kezdte meg működését.

Kossuth maga is hozzájárult kultuszának építéséhez

Ezt az Antikvárium.hu következő árverésének egyik tétele, egy névre szólóan dedikált fotó is bizonyítja.

Az első írói tulajdonjogi per áldozata

Kétszázhúsz éve, 1804. január 31-én született Bajza József költő, kritikus, szerkesztő, irodalomszervező. Már első kritikai írásai komoly vitákat váltottak ki. A haladást képviselte, az irodalom demokratizmusát, az írói függetlenség, az irodalmi lelkiismeretesség elvét hirdette.

A magyar Leonidász nemcsak a harcmezőn, de a vasúton is jelentőset alkotott

Kétszáz éve, 1824. január 13-án született Hollán Ernő hadmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának első elnöke, akinek tevékenysége nemcsak a harcászat, de a közlekedésfejlesztés területén is jelentős volt.

Január 2-án történt

1841-ben ezen a napon jelent meg a Pesti Hírlap első száma, az első modern magyar politikai újság. A Kossuth Lajos szerkesztette lap a magyar sajtótörténet legnagyobb hatású és az 1848-as forradalom előtti évtized liberális ellenzékének kiemelkedő orgánuma lett.

Hogyan vitatkozzunk jól?

„A vita azért van, hogy meghallgassunk egy embert, akinek nem az a véleménye, mint nekünk. És ez a legfontosabb kulcs egyrészt ahhoz, hogy a szólásszabadságot érvényesítsük, másrészt ahhoz, hogy gondolkodjunk. Ha mindig mindenki egyetértene, akkor nem lenne fejlődés” – fogalmazta meg az idei Kossuth-szónokverseny győztese.

Kossuth Amerikában írt levele bukkant fel egy árverésen

Az Antikvárium.hu vasárnapig tartó online könyvárverésén számos kuriózum és két irodalomtörténeti érdekesség is előkerült.

„A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása” – így élt Deák Ferenc

Kétszázhúsz éve, 1803. október 17-én született a Zala vármegyei Söjtörön Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.

Ausztria megvívott egy teljesen felesleges háborút – Hermann Róbert történész a szabadságharcról

Reménytelen vállalkozás volt a szabadságharc? Mekkora a történészek felelőssége egy-egy történelmi személy megítélésében? Ki volt az egyetlen magyar főúr, akit hazaárulás vádjával kivégeztek? Hermann Róbert történészt, a Magyar Történészi Társulás elnökét kérdeztük.

Szeptember 19-én történt

1988-ban ezen a napon született Balázs János Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője, egyetemi docens, érdemes művész. a világ neves koncerttermeinek állandó szereplője, akinek nemzetközi karrierje 16 évesen kezdődött.

Kossuth Lajos azt üzente...

Próféta vagy „pusztán” egy elveihez hűen ragaszkodó politikus volt Kossuth Lajos? Volt más út, mint a kiegyezés? Valóban áruló lett volna Görgei, vagy csupán Kossuth politikai számításának áldozata lett? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a Talpig magyar friss epizódja. Podcastajánló.

A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök

Alakját legendák övezik, amikhez romantikus és deheroizáló filmek szolgáltattak anyagot. Andrássy Gyula sármos jelenség volt, párizsi emigrációjában hölgyrajongói a „szép akasztottnak” emlegették. 1851-ben távollétében jelképesen kivégezték, ám 1867-ben ő tette a magyar koronát Ferenc József fejére.

Felavatták a monoki Kossuth-emlékház történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét

Kossuth Lajos születésének 220. évfordulója alkalmából pénteken felavatták a Kossuth-emlékház történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét Monokon.

„A fény tökéletes eszköz, hogy pozitív üzenetet közvetítsünk” – Bulgáriába érkezett a Kossuth-emlékévre készült installáció

Különleges installációval emlékezik Kossuth Lajos emigrációjára a Lighthouse Egyesület Szilágyi Csilla szobrász és Herczeg Tamás fényművész együttműködésében. A Transfuse Ursa Maior 2.0 nevű műalkotást először Debrecenben állították ki, ahonnan a bolgár Sumenbe, majd június 6-án Szófiába vándorol tovább. Bulgária fővárosában június 22-ig a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban lesz látható a beton, az üveg és a fény játékával operáló szobor.

Könyvkuriózum jelenik meg a Kossuth-évforduló napján

Művészetről és álművészetről mesél viccesen Baksa-Soós Attila Rockoperája.