magazin
Álomvilág a színpadon – Interjú Дevával
Takács Dorina, művésznevén Дeva az a fiatal énekesnő, aki jelenleg második a magyar könnyűzenei exportot jegyző listán. A hazánkban egyelőre még nem igazán ismert folktronica műfajban alkot, ami a népzene és az elektronika nászából született. A húszéves énekesnő dalain a produceri munkát is ő maga végzi, így alkotja meg sajátos, álomszerű, pszichedelikus zenei világát. Csillag című albuma a napokban jelent meg.
„Tarkaságában mégiscsak szórakoztató élet” – Bálint Tiborra emlékezünk
„A szülőföld édes és érces harangszó, amely az aranyló galuskákat ringatja a vasárnapi húslevesben” – írta az Egyszer én is harangoztam című vallomásában Bálint Tibor, aki idén lenne kilencvenéves.
Szempontok egy műfajhoz – H. Nagy Péter a sci-fi útjairól
„A sci-fi legjava szerintem igenis jelentékeny irodalmi forma, noha egyes irodalomtudósok sznob módon lebecsülik” – idézi Richard Dawkinst H. Nagy Péter. Az Érsekújváron élő, Komáromban oktató egyetemi tanárral, szerkesztővel, kritikussal, irodalomtörténésszel a science-fiction útjairól beszélgettünk.
A beszélő alteregó esete az interjúval – Ámmer Gergő és az antik szobrok energiája
Na, harapj már bele abba a hamburgerbe, noszogat, és az arcomba nyomja. Eltolom a gipszkezét, ingatom a fejem, ez nekem nem megy, mondom. Mindig elfelejtem, hogy te ember vagy, ez a hamburger meg gipszből készült, feleli, és jóízűen falatozni kezd.
A nagy tanú – Interjú Tolcsvay Bélával
Igazi nagy legendáink közül egyre kevesebben vannak már velünk. Tolcsvay Béla viszont – mint az elmúlt hatvan év magyar zenei életének nagy koronatanúja – a mai napig lelkesen dolgozik. Nélküle, a történetei, de különösen a munkássága nélkül szegényesebb lenne az említett néhány évtized zenei arculata, nem feledkezve meg a Kossuth-díjas mester énekmondó karrierjéről sem, hisz dalnokként több színház előadásaiban és számos rendezvényen találkozhatunk vele. Meghatározó személyisége több hazai zenei sikertörténet sorsát is befolyásolta, barátai és tisztelői a mai napig felkeresik, és tanácsokat kérnek tőle.
Ahol szépség születik
Ha jól van megírva a történet, akkor az egyszerűen vezeti a kezemet – mondja Szegedi Katalin grafikusművész, akinél Ágoston Szász Katalin járt látogatóban.
„Sztár voltam, csak nem tudtam róla” – Beszélgetés Hűvösvölgyi Ildikó színművésszel
Hűvösvölgyi Ildikó a konzervatórium után nehezen élte meg a színművészetit, mint fogalmazott: még gyerek volt, és a színpadot idilli, gyönyörű világként képzelte el. A Kossuth-díjas színművésznő 1976 óta a Madách Színház tagja, tizennyolc éve pedig a Turay Ida Színházban is játszik. A Macskákban nyolcszáz alkalommal szerepelt; büszke arra, hogy ma már lánya is játszik a darabban. Férjével, Kisfaludy Andrással 1974 óta alkotnak boldog párt, s mint mondja, házasságuk mozgatórugója gyakran a humor.
„Iróniámat anyámtól örököltem, ő pedig az apjától, Molnár Ferenctől” – Sárközi Mátyással beszélgettünk
A Kossuth-díjas író a Budapesten és Dél-Franciaországban töltött nyár után ősztől hampsteadi otthonában tartózkodik. Most is alkot, az előző század legnagyobb íróinak sorsa foglalkoztatja. Sárközi Mátyással, a nyugati magyar emigráció egyik utolsó mohikánjával az emigránssorsról, valamint prózaírói, kritikai, publicisztikai életművéről beszélgettünk.
Az újjáteremtés esélye – Beszélgetés Rofusz Ferenc rajzfilmrendezővel
Rofusz Ferenccel néhány éve találkoztam először, amikor – véletlen szerencse folytán – egy szűk társaságban a Pannónia Filmstúdió egyik vetítőjében nézhettem meg az akkor frissen elkészült alkotását, Az utolsó vacsorát. Lenyűgözött a film aprólékosan átgondolt képi világa, a gyönyörűen kidolgozott animációk, amelyek életet leheltek a művészettörténet-könyvek lapjain agyonkoptatott képbe.
Ahol a vizsolyi Biblia született
A hely, ahol a Szentírást nyomtatták és karácsonyi ostyát sütnek.
„Az őszinte ünnep nem rendezhető és nem rendelhető” – Interjú Zágoni Balázzsal
„Mit akarunk a karácsonytól? Egy tökéletesen megkoreografált ünnepet, aminek mi vagyunk a rendezői? Vagy hajlandók vagyunk kiengedni a kezünkből az irányítást? A meghittség, az őszinte ünnep tapasztalatom szerint nem rendezhető és nem rendelhető. Az inkább meglepi az embert, ha nyitott rá” – vallja Zágoni Balázs író, akivel Karácsonyi kitérő című kötete kapcsán beszélgettünk.
„Minden virágzó kultúra megtanította ünnepelni a fiatalokat” – Interjú Bajzáth Mária mesepedagógussal
A mesepedagógia módszerének megalkotója és a Népmesekincstár-könyvsorozat szerzője, Bajzáth Mária évtizedek óta a népmesékből, mondókákból, találós kérdésekből megszerzett tudását adja át gyerekeknek és felnőtteknek. Az íróval az ünnep lényegéről beszélgettünk.
Könyvek a fa alá – Írók, költők ajánlják
Írókat, költőket kértünk fel, hogy ajánljanak könyveket a karácsonyfa alá. Arra voltunk kíváncsiak, nekik miért értékes és fontos az általuk választott könyv, illetve mit gondolnak, milyen embernek volna érdemes ezt odaajándékozni.
Ünnepre és minden egyéb napra – Csukás István Diótörőcskéje
Csukás István Diótörőcske című mesejátéka a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére született 2017-ben. „Csukás István műve nem kortárs átirat, nem is csupán karácsonyi történet, hanem egy varázslatos utazás az eltűnt gyermekkorba. Szereplői gyermekek, életre kelt játékok és képzeletbeli lények” – írja róla a kötet szerkesztői utószavában Perczel Enikő, aki egyébként az előadás dramaturgja is.
Ha valaki fél évszázadot élt idegenben, akkor az egész országot szereti – Ferdinandy György múltról, jelenről
Ferdinandy György mintegy harminc évig volt úgynevezett nyugati magyar író, aki emigrációjából a nyolcvanas évek végéig nem térhetett vissza Magyarországra, mégis mindig hazahúzta a szíve. 2000 óta Budapest és Miami között ingázik, már amikor a járványhelyzet ezt megengedi. Az idén 86. életévét betöltő író magyarul írt műveinek bemutatására életműsorozat indul.
„A kedvenc történeteimet szeretném megosztani” – Interjú Zalka Csenge Virággal
Zalka Csenge Virág mesemondóval képzeletbeli vándorlásról, történetek okozta ujjongásról és mesemondó-egyetemről is beszélgetett Ágoston Szász Katalin.