Magyar Kultúra magazin
A kvantummechanika esetében cserbenhagy a fantázia
Oszthatatlanból lett előbb puding-, majd naprendszermodellé, aztán jöttek a protonok és neutronok, míg végül kiderült, hogy kezdetben volt a kvark. A fizika 20. századi forradalma azonban ennél sokkal több furcsaságot kínál, olyanokat, amelyeket nemcsak nem lehet elképzelni, de nem is érdemes. Antianyag, tömeget kölcsönző részecskék, ólommá bomló anyagok, atommáglyák és fúziós erőmű – az atomról kérdeztük Varga Dezső fizikust, a CERN-nek, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek detektorokat építő HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont nagyenergiás fizikai osztálya vezetőjét.
Lehet-e viccelni a lövészárokban?
A humor nem egyéb, mint fantázia a vidámsághoz, ami ott bujkál mindenhol az ellentétekben, a fonák helyzetekben, a jellemekben. Komoly és nevetséges vegyüléke: olyan komikum, amely mögött komoly érzés és gondolat rejtőzik.
A lámpásórától a felkopogtatásig: így váltunk az idő foglyaivá
Az időmérés egyidős az emberi civilizációval – már a kezdetekben felmerült az igény, hogy tudják, pontosan mennyi idő van még napnyugtáig. Mindez kikövetkeztethető a nap járásából is, de a civilizáció fejlődése szükségszerűvé tette az ennél pontosabb eszközök bevezetését.
Szeretünk borzongani – ez lehet a jövőnk kulcsa?
Mennyire kell félnünk a jövőtől? Kollégánk, Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője szerint inkább felkészülni kell az elkövetkezendő időkre. Ennek lehetőségeiről, kérdésfelvetéseiről tart előadást országszerte a Petőfi Kulturális Programban.
Mint egy kurta miniszoknya, oly rövid az életútja
Egykor csalfa Rómeók száguldoztak a Balatonra vezető utakon, a Gellért-hegy volt a Himalája, és a táncdalokban több volt a vicc, mint a szerelmes vallomás. Amikor a hatvanas évek közepén a magyar beat gyökeret eresztett a pesti aszfaltban, az ifjúság a szabadidő kulturált eltöltését úgy képzelte el, hogy megváltják a világot, és ehhez kéznél volt a beat. A popdalok népszerűségével csak a kabarészámok vetélkedtek, a konferansziék a hétfői rádiókabarék mellé az egész országot le tudták ültetni, korosztálytól függetlenül, míg a rock and rollra csak kamaszok hevültek.
Hetvenöt évesen, Forint nevű kutyájával ment végig a Kéktúrán
Soós Ferenc 1173 kilométeres vállalása egy elvesztett telefon miatt lett közismert. Az idős férfi négylábú barátjával vágott neki az útnak: olykor étlen-szomjan, temetőben éjszakázva és az elemekkel megküzdve teljesítette az Országos Kéktúrát.
Ebben a PC világban biztonságosabb magunkon nevetni, mint máson
Min lehet megtorlás nélkül nevetni? Hogyan ismerem fel, hogy valaki ugyanúgy gondolkodik, mint én?
Ré könnyeiből, egy kagylóból vagy a semmiből lett az ember?
A teremtésmítoszok nemcsak egy-egy nép múltjáról árulnak el sokat, hanem azt is elmondják, hogyan látja a népcsoport a világban elfoglalt helyét. Egyáltalán milyen az a világ: honnan jön a villám, büntetés-e a szél, és ki vagy mi hozta létre a hegyeket?
A neurológus szerzetesnővér, aki a lélek irányából közelít
2014-ben lépett be a közösségbe, előtte neurológusként dolgozott. Novícia lett, letette az örökfogadalmat, 2020 óta a szécsényi Ferences Szegénygondozó Nővérek rendházában él, és a Ferences Betánia Idősek Otthona és Testvéri Közösségében teljesít szolgálatot, ahol harminc lakó gondját viselik a nővérek és az ápolók. Könnyűségekről és nehézségekről, elmúlásról és örökkévalóról, áldozatról és jutalomról beszélgettünk Ádám M. Margit nővérrel.
Nyomokban székely furfangot tartalmazok
Egy férfi ácsorog a homokórában, miközben a talpa alól folyamatosan pereg ki a homok. Odamegy hozzá az epigon, aki pár perccel korábban egy hatalmas talplenyomatból kászálódott ki. Szevasz, epigon!, köszönti a homokórás fazon, majd vidáman meglengeti a zászlóját. Ez valami vicc?, kérdezi az epigon, mire a másik így felel: nem, ez egy újságcikk, amelybe mindkettőnket beleírtak.
A Vörös Híradótól A nemzet aranyaiig
A televízió és a streaming előtt a filmnézés közösségi tevékenység volt. Ma átalakulni látszik a helyzet, a mozgóképek története viszont magában hordozza a „közös” címszót – legyen szó a propagandafilmek témájáról, a gyártás államosításáról vagy a nemzeti büszkeségre építő sportdokukról.
Öt gasztrofordulat, amelyre éheztünk
Enni vagy nem enni? Mi kerül a tányérra? Rabok legyünk vagy szabadok? Nagy és mindent felforgató kérdések, amelyek rövidebb vagy hosszabb időre lendítenek egyet a világ kerekén. Lássunk közülük párat, amelyek ma is hatással van a mindennapjainkra.
Az időtlen, a klasszikus és a pöttyös a divatban
Az időtlen divatstílus olyan, amit nem befolyásol az ízlés változása, mindig aktuális, és felhajtás nélkül lehet vele évszakokat váltani. Kerüli a trendeket, amelyek ugyan szórakoztatóak, de túl gyorsan jönnek és mennek. Az időtlen tárgyak a megalapozottság és az elegancia érzetét sugallják, felülmúlva a trendeket és a divatokat, egyetemes vonzerejük van, és hosszú távon érvényesek.
Mindenkinek megvan a maga Mohácsa
A mohácsi vészről azok is tudnak valamennyit, akiket kevéssé érdekel a történelem. De mit is tudunk valójában erről a katasztrófáról? A közelgő ötszázadik évforduló újabb lendületet ad a kutatásoknak. Varga Szabolcs történésszel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával és Bertók Gábor régésszel, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával, a mohácsi csatatérkutatás és az emlékpark tömegsírfeltárásának vezetőjével beszélgettünk.
A Ruben Brandt alkotója Leonardo da Vincivel is művészi párbeszédet folytat
A padlótól a plafonig képek sorjáznak: érdekes, borzongató portrék, ismerős kompozíciók, furcsa gesztusok, különös lények. Mindez egy templom és egy börtön szomszédságában, egy budapesti lakásban, ahova gótikus ablakokon ömlik be a fény. Milorad Krstić és Roczkov Radmila otthonában mintha létezne az őszinteségnek egy olyan szintje, amely ténylegesen látni hagyja, mire gondol egy másik ember, mi van a fejében, milyen kérdések, gondolatok, játékok foglalkoztatják, és milyen logikája van annak a sajátos humornak, amellyel szerethetővé és főként érdekessé rajzolja a mindenséget.
Száz év élet
Nézem az arcát: minden ránc egy-egy gyöngybetűvel írt történet a Jóisten gondoskodó szeretetéről. Százévnyi öröm és szenvedés rajzolt üzenetet kezére, amelyben most a születésnapi csokrot fogja. Hófehér világ született lecsukott szemhéja mögött, a színek távoli emlékként lebegnek, csak a szó maradt és az ima – meg a mosoly, ami rendszeresen ott ül szája sarkában.