történelem

Már százezer éve megvetette a lábát a Homo sapiens Marokkó területén

Legalább nyolcvan, körülbelül százezer éves emberi lábnyomot találtak régészek Északnyugat-Marokkóban. A szakemberek szerint Afrika északi részén, valamint a Földközi-tenger déli térségében ezek a legrégebbi fellelt Homo sapiens-lábnyomok.

Elhurcolt asszonyok, elhallgatott traumák

Túlélni az elképzelhetetlent, viselni a vétlen bűnösök szégyenét, félni és hallgatni. Mire a rendszerváltozás megtörte a kényszerű csendet, már az életben maradottak közül sem tudott mindenki beszélni. És nem csak a tiltás miatt.

Sem csellel, sem erővel

A komáromi Újvár nyugati bástyáján álló kőszobor, a kőszűz talapzatán olvasható felirat, a „Nec arte, nec marte” hirdeti, hogy a várat ostromolni fölösleges, mert azt sem csellel, sem erővel bevenni nem lehet. És valóban: sem az Újvár, sem az Öregvár nem került soha az ostromlók kezére.

Azért volt itt, hogy a világ gazdagabbá váljon általa

Száz éve, 1924. február 3-án halt meg Woodrow Wilson Nobel-békedíjas amerikai elnök, akinek nevéhez fűződik a Népszövetség létrehozása az első világháború után.

Megnyílik az Erdélyi Fejedelemség egykori székhelye Gyulafehérváron

Hétfőtől látogatható az Erdélyi Fejedelemség egykori székhelye, a felújított fejedelmi palota Gyulafehérváron, amely először nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.

Nagyanyáink korában nem járt szemeteskocsi, mégsem lepte el őket a szemét

Vajon a nagyanyám mit kezdett volna azokkal a dolgokkal, amelyeket én kidobok? A konzervet csak hírből ismerte, a dunsztosüveget, amibe az uborkát és a szedret eltette, évről évre újratöltötte. A zöldségmaradék a komposztba került, a krumplihéjat a moslékba öntötte, azt a malacok kapták meg.

Amikor az emberek azon vitatkoztak, hogyan kell jó feketekávét főzni

Espresso, ristretto, lungo, doppio, espresso macchiato, café latte, melange, flat white, cappuccino, americano, frappé, török, orosz, ír, japán, filteres vagy csapolt kávé, a cibetmacska ürülékéből válogatott Kopi Luwak. Az ördög italának számtalan változatát elődeinkhez hasonlóan mi is megvesszük.

A mohácsi csata közelgő évfordulójára készül a Magyar Nemzeti Levéltár

Online alkalmazásokkal, tudományos, ismeretterjesztő kötettel és egy albummal is készül a mohácsi csata 500 éves évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár, amely már elkezdte az előkészítő munkálatokat a 2026-os évfordulóra.

Hanginstalláció a roma holokausztra emlékezve

Hogyan állítsunk emléket azoknak, akikről alig tudunk valamit? Hogy válhatnak jelenvalóvá az eltörölt, elfeledett életek? Miként hat jelenünkre a múlt ismerete és az emlékezés? A DePART alkotócsoport a romák elleni II. világháborús népirtást fókuszba állító kiállítása ilyen kérdésekre keresi a választ.

Szemfényvesztő vagy zseniális polihisztor?

Kétszázkilencven éve, 1734. január 23-án született Kempelen Farkas, az utolsó polihisztorok egyike, a híres sakkautomata és a beszélőgép készítője. Az Európát meghódító „sakkozó török” titkára – hogy valójában egy törpenövésű profi sakkozó ült a gépben – a feltaláló életében senki nem jött rá.

A Léna folyóról nevezte el magát a Szovjetunió első vezetője

Száz éve, 1924. január 21-én halt meg a Moszkva melletti Gorkiban Vlagyimir Iljics Lenin, az orosz kommunista párt alapítója, az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel és az annak nyomán létrejövő Szovjetunió első vezetője.

A pöcegödörtől a tervezett elavulásig

Hogyan kezelték a szemetet abban a korban, amikor főként lebomló szerves hulladékot termeltek az emberek? Mi lesz a levágott testrészekkel? Mi az a tervezett elavulás, amelyet minden okostelefonba beterveznek, és mit kezdünk a szeméttel Magyarországon?

A magyar Leonidász nemcsak a harcmezőn, de a vasúton is jelentőset alkotott

Kétszáz éve, 1824. január 13-án született Hollán Ernő hadmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának első elnöke, akinek tevékenysége nemcsak a harcászat, de a közlekedésfejlesztés területén is jelentős volt.

Csillagászati faragványok és ősi sziklarajzok mesélnek az őshonos amerikaiakról

A krakkói Jagelló Egyetem régészeinek felfedezése után újra kell értékelnünk mindazt, amit az őslakos amerikaiak vallásosságáról gondoltunk, ugyanis a sziklákba vésett ábrák és a festett rajzok kultúrájuk egészen új oldalát mutatják meg.

Hetvenkedő hazudozó vagy zseniális megfigyelő volt a 14. század bestsellerének írója?

Hétszáz éve, 1324. január 8-án halt meg Marco Polo, aki A világ leírása Marco Polo által címmel tette közzé feljegyzéseit keleti utazásairól. A később Az Egymillió címen emlegetett mű jelentette Európának Kína újrafelfedezését – bár a történészek máig vitatkoznak arról, Polo valóban járt-e Kínában.

Állatharapás ellen nyújtott védelmet a vízvezetékben talált tál

A 800 éves tál, amely egy török várban végzett ásatáson került elő, gyógyító erővel bírt. A funkciót a díszítésről azonosították a kutatók.