Jeles napok
A malária elleni küzdelem világnapja
A malária a világ egyik vezető kórja a megelőzhető betegségek és halálesetek között. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) erőfeszítései ellenére napjainkban is jelentős közegészségügyi probléma a malária, amelynek világnapja április 25.
Szent Márk evangélista
„Márk jő zöld búzával”
Márk, a négy evangélista egyike, a Bika első dekádjának másik előkelő szentje. Pál és Barnabás apostolokat kísérte volt misszióikon, később Pált Rómába is követte. Zsidó származású volt, eredetileg Johanannak (János) hívták, de mivel nem zsidók között térített, latin nevén (Marcus) vált ismertté. A hagyomány szerint Szent Péter „tolmácsolója” volt, az ő diktálása nyomán írta meg evangéliumát. Állítólag ő volt Alexandria első püspöke, ott is szenvedett mártírhalált április 25-én, húsvét napján (Márk a legkésőbbi szent a naptárban, akinek a névnapja még húsvéttal egybeeshet). Állítólagos maradványait Velence szerezte meg a IX. században, azóta ő a „tenger királynőjének” védőszentje. Attribútuma a szárnyas oroszlán, középkori kommentárok szerint azért, mert evangéliumát Keresztelő Szent János pusztában „bömbölő” kiáltásával kezdi. Márk attribútuma naptári szempontból értelmetlen jelkép, nincs a helyén. Az oroszlán, az apokaliptikus fenevadak egyike az Oroszlán havába illene, Márk helyére pedig Lukács, akinek jelképe a Bika (Ökör). Viszont a román templomokban, amelyekben a négy evangélista állatövi jelképeit szívesen pingálták a keresztboltozat lunettáira vagy a kupola négy csegelyére, már nem a névnapokhoz igazodó sorrendben, hanem égtáji helyeiknek megfelelően ábrázolták őket.
Markusovszky Lajos születésnapja – 1815
Kora egészségügyi reformjának egyik kidolgozója, az Orvosi Hetilap alapítója, MARKUSOVSZKY LAJOS (Csorba, 1815. április 25. – Abbázia, 1893. április 21.) először jogot tanult, majd a Festetich család támogatásával – ahol nevelősködött – végezte el az orvosi egyetemet. Állami ösztöndíjjal Bécsben képezte tovább magát; itt tanúja volt Semmelweis kutatómunkájának. Pestre visszatérve Balassa János sebészprofesszor asszisztense lett. Markusovszky Európában az elsők között alkalmazta az éterrel való bódítást, ezt először önmagán próbálta ki. 1848-ban ott volt a márciusi ifjak között, sebesülteket ápolt, honvédorvosi tanfolyamokon oktatott majd Görgey seregében törzsorvos lett. Ő kezelte Görgeyt, amikor fejsérülést szenvedett, vele volt Világosnál, az orosz fogságban és a klagenfurti száműzetésbe is követte. Pestre visszatérve politikai megbízhatatlanságára hivatkozva megfosztották állásától. Végül Balassa János – maga is börtönből szabadulván – vette maga mellé. Markusovszky azoknak a Balassa köré csoportosult fiatal orvosoknak egyike volt, akik közösen dolgozták ki a hazai orvosképzés, közegészségügy és felvilágosítás fejlesztésének terveit. 1857-ben megalapította az Orvosi Hetilapot, amelynek 32 évig állt az élén és amelyben ő maga is nagyon sokat publikált. 1863-ban létrehozta a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot. Az Andrássy-kormányban Eötvös József minisztériumában az orvosi és egyetemi ügyekkel foglalkozott.
Nagyon sok területen alkotott jelentőset: az orvosképzés korszerűsítésében, a közegészségügyi tanszék megalapításában, a kolozsvári egyetem orvosi karának megszervezésében, az orvostovábbképzés elindításában, az iskola-egészségügy szervezésében, az egészségügyi felvilágosításban. Emlékére díjat és emlékérmet alapítottak.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Györgyi Dénes születésnapja – 1886
A két világháború közötti időszak jelentős építész egyénisége, GYÖRGYI DÉNES (Budapest, 1886. április 25. – Balatonalmádi, 1961. november 21.) művészcsaládból származott: nagyapja Györgyi-Giergl Alajos festőművész, apja az Iparrajz iskola tanára volt. Györgyi Dénes már a műegyetemi évek alatt barátságot kötött Kós Károllyal; együtt rendezték 1907-ben az építészhallgatók új művészeti felfogást tükröző kiállítását, 1910-12 között pedig közösen tervezték a városmajori iskolát. Györgyi 1910-től az Iparművészeti Iskola tanára, később igazgatója volt.
Első terveinél – az első világháborút megelőző időszakban – a magyaros formavilág érvényesült, erről tanúskodik több vidéki iskola. Eklektikus felfogásban készült viszont a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara székháza (1911). Alpár Ignác felkérésére 1912-ben elkészítette a Mezőgazdasági Múzeum belső berendezésének terveit. A két világháború között két eltérő stílus jellemezte Györgyi munkáit. Először az eklektikus-neobarokk-klasszicista elemeket alkalmazta, ezt példázza a keszthelyi Balaton Múzeum és a debreceni Déri Múzeum épülete. Hasonló szellemben készült, sikeres munkái voltak kiállítási pavilonjai Philadelphiában (1926) illetve Barcelonában (1929). Az 1930-as évektől kezdve beilleszkedett a modern építészet világába, jelentős siker volt két újabb kiállítási pavilonja Brüsszelben (1935) és Párizsban (1937).
A második világháború után visszavonultan élt Balatonalmádiban; utolsó terve egy ottani iskola volt 1948-ban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Rados Jenő születésnapja – 1895
A műemlékvédelem és -helyreállítás kiemelkedő egyénisége, RADOS JENŐ (Budapest, 1895. április 25. – Budapest, 1992. január 9.) a műegyetem építészmérnöki kara mellett a Zeneakadémiát is elvégezte zeneszerzés szakon. Munkásságát három területen fejtette ki: oktatott a Műegyetemen, foglalkozott műemlék-helyreállítással és jelentős szakírói tevékenységet is kifejtett. Kiemelkedő munkái közé tartozott a fertődi Esterházy kastély és a ráckevei Savoyai kastély helyreállítása, az egri ortodox szerb templom, a cisztercita templom, a csákvári kastély és a budapesti Szent Anna templom külső helyreállítása, a bélapátfalvai ciszterci apátság rekonstrukciója.
Szakirodalmi művei közül a legjelentősebbek: a Magyar kastélyok (1931), a Magyar oltárok (1938), A klasszicizmus építészete Magyarországon (Zádor Annával közös mű, 1943), a Hild József monográfia (1958) és a Magyar építészettörténet (1971). Ezen kívül számos szakcikke, tanulmánya jelent meg városképi és műemléki vizsgálatokról, és oktató munkája során egyetemi jegyzeteket is írt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Április 25-én történt
1948-ban ezen a napon született Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki pályafutása során többek között a kecskeméti Katona József Színház, a Nemzeti Színház, a József Attila Színház, a Radnóti Miklós Színház és a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. A mozinézők egyebek mellett a Bizalom, a Simon mágus, a Hajnali háztetők és a Könnyű testi sértés című filmekben láthatták.
Április 25-én történt
1792 Franciaországban először alkalmazták kivégzésre a nyaktilót (guillotine).
1895 A nagyváradi újságban megjelent, hogy Károly Iréneusz József nagyváradi premontrei tanár pár nappal előbb bemutatta drót nélküli távíróját.
1915 Az I. világháborúban megkezdődött a gallipoli csata, amelyben a nyugati szövetségesek súlyos vereséget szenvedtek a török seregektől.
1926 A milánói Scalában megtartották Giacomo Puccini Turandot című operájának ősbemutatóját.
1945 San Franciscóban megkezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezetének alakuló kétnapos konferenciája.
1959 Észak-Amerikában átadták a forgalomnak a Nagy-tavakat és az Atlanti-óceánt összekötő, hajózásra alkalmas Szent Lőrinc vízi utat.
1974 Portugáliában fiatal, demokratikus érzelmű katonatisztek megdöntötték a fasizmus 44 éves uralmát, a szegfűs forradalom napja nemzeti ünnep az ibériai országban.
1982 Izrael az 1979-es egyiptomi–izraeli különbéke-szerződés alapján kivonult a Sínai-félszigetről, amely így visszakerült Egyiptomhoz.
1990 Pályára állították a Hubble amerikai űrteleszkópot.
2010 Magyarországon megtartották a rendszerváltás utáni hatodik országgyűlési képviselő-választás 2. fordulóját, amelyen a Fidesz-KDNP-pártszövetség kétharmados többséget szerzett.
2019 Az ukrán parlament elfogadta az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló, nyelvtörvényként emlegetett jogszabályt.
2021 Az Egyesült Államok és a NATO megkezdte csapatainak kivonását Afganisztánból.
Április 25-én született
1214 Szent IX. Lajos francia király, a francia monarchia, többek között a francia katonák, a kőfaragók és szobrászok védőszentje
1599 Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, aki rövid időre köztársasággá tette Angliát
1815 Markusovszky Lajos orvos, akadémikus, a magyar orvostudomány újjászervezője
1849 Felix Christian Klein német matematikus, a német matematikai iskola vezető egyénisége
1859 Nagy Virgil építész, az eredeti Erzsébet híd és a mai Szabadság híd architektúrájának tervezője
1874 Guglielmo Marconi Nobel-díjas olasz fizikus, a drót nélküli távíró feltalálója
1895 Rados Jenő Ybl Miklós-díjas építész, műemléki szakértő
1900 Wolfgang Pauli Nobel-díjas osztrák származású svájci fizikus
1909 Kálmán Kata Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész
1915 Szabó Sándor kétszeres Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész
1917 Ella Fitzgerald tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai jazzénekesnő
1924 Szenes Iván író, dalszövegíró, zeneszerző és slágerkirály, érdemes művész
1924 Szőnyi Erzsébet Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, énektanár, karnagy, kiváló művész, a nemzet művésze
1927 Albert Uderzo francia képregényrajzoló, az Asterix és Obelix történetek írója és rajzolója
1930 Paul Mazursky amerikai rendező, forgatókönyvíró, producer, színész
1931 Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár
1932 Hajdufy Miklós magyar televíziós rendező, forgatókönyvíró
1935 James Peebles Nobel-díjas kanadai-amerikai kozmológus, fizikus
1940 Al Pacino Oscar-díjas amerikai filmszínész
1945 Björn Ulvaeus svéd énekes, dalszövegíró, az ABBA együttes tagja
1946 Földessy Margit színésznő, színipedagógus
1948 Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze
1948 Detre Annamária színésznő, szinkronszínésznő
1957 Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, 2011-től a József Attila Színház igazgatója
1959 Kovács Melinda Széchenyi-díjas állatorvos, akadémikus
1963 Götz Anna színésznő
1969 Renée Zellweger kétszeres Oscar- és négyszeres Golden Globe-díjas amerikai színésznő
Április 25-én halt meg
1077 I. Géza Árpád-házi magyar király, I. Béla fia, I. (Szent) László testvére
1342 XII. Benedek, a 197. római pápa
1595 Torquato Tasso itáliai barokk költő
1744 Anders Celsius svéd fizikus, csillagász, a róla elnevezett hőmérsékleti skála megalkotója
1825 Benkő Sámuel orvos, az első magyar kórboncnok
1914 Fejérváry Géza katonatiszt, 1905–1906-ban miniszterelnök
1919 August D. Juilliard amerikai üzletember, mecénás, hagyatékából alapították a világ egyik leghíresebb művészeti iskoláját, a New York-i The Juilliard School-t
1972 George Sanders Oscar-díjas angol származású amerikai színész
1988 Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornász
1995 Ginger Rogers Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, táncosnő
1999 Megyeri Károly újságíró, rádió- és tévériporter
2004 Melles Károly Liszt Ferenc-díjas karmester
2017 Vajda Miklós magyar műfordító, kritikus, szerkesztő
2019 Šwierkiewicz Róbert Munkácsy Mihály-díjas képgrafikus, festő
2023 Harry Belafonte Grammy-díjas amerikai énekes, színész, producer
2023 Szélyes Imre Jászai Mari-díjas, erdélyi születésű színművész, rendező, szinkronszínész
2024 András Ferenc Kossuth-díjas magyar filmrendező, a nemzet művésze
