Április – Szent György hava – Tavaszhó – Szelek hava
Lakatos István születésnapja – 1927 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Lakatos István (Bicske, 1927. április 26. – Budapest, 2002. május 6.)
Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
*
1927. április 26-án született Bicskén. Középiskoláit Tatán és Zalaegerszegen, az egyetemet Budapesten végzi. Munkáival a Válasz, a Magyarok, a Sorsunk, az Újhold és más folyóiratok hasábjain 1947 óta szerepel. 1949 januárjában Baumgarten-díjat kap.
1954-ben Bessenyei-kör néven megalapítja a Petőfi-kör elődszervezetét, 1955-ben a Petőfi-kör vezetőségi tagja, ugyanebben az évben kizárják a vezetőségből. 1956-ban a Magyar Írószövetség elnökségének tagja. 1957 márciusában letartóztatják; 1959-ben nyeri vissza szabadságát. 1968-ban, 1973-ban, 1982-ben, 1988-ban és 1989-ben kiadói nívódíjakat kap fordításaiért és eredeti munkáiért.
1971-ben van az első szerzői estje az Eötvös Klubban, Keresztury Dezső bevezetőjével. 23 évi szünet után, 1972-ben jelenik meg második verseskötete. 1975-ben visszaveszik a Magyar Írószövetségbe. 1982-ben megkapja a Művészeti Alap Irodalmi Díját műfordítói életművéért és a Graves-díjat az év legszebb verséért (Atrium mortis), 1983-ban pedig a József Attila-díjat.
1985-ben van a második szerzői estje a Fészek Klubban; ugyanott Szőllősy András triójának bemutatója: Töredékek Lakatos István verssoraira. 1985-ben Déry Tibor-jutalomban részesül. 1986-tól tagja a Magyar Írószövetség választmányának. Lengyel Balázzsal és Nemes Nagy Ágnessel közösen megindítja az Újhold-évkönyveket. 1986–87-ben, majd 1989–90-ben a Soros Alapítvány kétéves ösztöndíját nyeri el.
1987-ben, hatvanadik születésnapja alkalmából az Egyetemi Színpadon Újhold-estet rendeznek a tiszteletére, 1988-ban portréfilmben ismerheti meg őt a televízió nézőközönsége. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választják, ez év októberében kitüntetik a Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíjával. 1993–1996-ig a Magyar Könyv Alapítvány kurátora, majd elnöke. 1995-ben kap Kossuth-díjat; ősztől ismét tagja az Írószövetség elnökségének. 1997-ben Kovács Sándor Ivánnal és Németh G. Bélával közösen újraszerkesztik a korábban Hét évszázad magyar versei címen közismert gyűjteményt, amelyet Hét évszázad magyar költői címen adnak közre.
Kilit, deákosan Cletus, Anacletus Szent Péter második utóda a pápai székben (†91). Tisztelete hazánkban is fölbukkan. Erre néhány patrocinium, illetőleg helynév utal: Kiliti (Somogy 1334, Moson), azaz Kilité, vagyis Kilit oltalmába ajánlott falu. Kilit alakját sem legendairodalmunk, sem középkori szakrális művészetünk nem tartja számon, ünnepét azonban régi misekönyveinkben megtaláljuk.
Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 26. ülésszakának határozata alapján április 26-a A SZELLEMI TULAJDON VILÁGNAPJA, amelyet először 2001. április 26-án ünnepeltek meg.
Szontagh Pál születésnapja – 1821
SZONTAGH PÁL, gömöri (Dobsina 1821. április 26. – Budapest, 1911. február 10.): rézhámor- és gyártulajdonos, politikus, a XIX. századvégi iparügyi törvények megalkotásának tevékeny résztvevője. Jogot tanult és 1841-ben ügyvédi oklevelet szerzett, tiszti ügyész volt Gömörben. 1843-ban Csetneken több üzem jogügyleteinek vitelét vállalta, megszervezte és vezette a csetneki rézhámort és vasolvasztót. 1845-től Gömör vármegye tiszti ügyésze és táblabírája volt. A szabadságharc alatt, mint nemzetőrségi százados Kassánál harcolt és a Felvidéken működött statáriális bíróság tagja volt, majd mint nemzetőrszázados, december 8-án részt vett a Schlik tábornok elleni kassa-budaméri csatában. A szabadságharc után a jogi gyakorlattól eltiltottak. A tiszai evangélikus egyházkerületnek jegyzője, a gömöri evangélikus esperességnek felügyelője volt. 1856-ban a csetneki rézhámort gyárüzemmé fejlesztette, 1867-től előbb Deák-párti, majd mérsékelt ellenzéki országgyűlési képviselő, 1883-tól több mint egy évtizeden át az Iparegyesület alelnöke volt. Tevékenyen működött közre az ipartörvény revizionális munkájában, a vízjogi törvény megszerkesztésében és a bányatörvény-javaslat kidolgozásában.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Április 26-án történt
Április 26-án ünnepli nyolcvankettedik születésnapját Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színházigazgató, rendező, aki pályafutása során a pécsi Nemzeti Színház, a Madách Színház, illetve a Mafilm társulatának volt tagja, majd – 1985 és 2016 között – a Radnóti Miklós Színházat igazgatta. A filmvásznon többek között az Álmodozások kora, az Apa, a BÚÉK!, a Csöpp szívem és a Ma este gyilkolunk című filmekben láthattuk.
1828 Kitört az orosz–török háború, amelyet a drinápolyi béke zárt le 1829. szeptember 14-én.
1849 Az 1848–49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának első komáromi csatájában a honvédcsapatok győzelmet arattak az osztrák seregek felett.
1937 A spanyol polgárháborúban a német Condor-légió porig rombolta a baszkföldi Guernica városát.
1939 A Magyar Színház bemutatta Heltai Jenő Az ezerkettedik éjszaka című darabját.
1954 Négyhatalmi konferencia kezdődött Genfben a Távol-Keletről, amelyen – többek között – Vietnam kettéosztásáról döntöttek.
1964 A tanganyikai parlament jóváhagyta az egyesülést a szomszédos Zanzibár szigettel, ez a nap Tanzánia nemzeti ünnepe.
1986 Az ukrajnai Csernobilban gáz- és vegyi detonáció következtében felrobbant az atomerőmű négyes blokkja, amelynek következtében nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, és elérte Európa nagy részét. A világ eddigi legsúlyosabb – emberi mulasztás okozta – nukleáris balesetében közvetlenül több mint harmincan haltak meg, a rákos megbetegedésekben elhunytak számát négy- és kilencezer közöttire teszik.
1989 A Minisztertanács (kormány) a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára büntetőjogászokból és történészekből álló bizottságot hozott létre.
1994 Az amerikai lapok beszámoltak arról, hogy egy nemzetközi tudóscsoportnak két évtizedes kutatás nyomán sikerült bebizonyítania a felső kvark nevű részecske létezését.
1994 Jichak Rabin személyében első ízben tett látogatást Oroszországban izraeli kormányfő.
1994 Dél-Afrikában megkezdődtek a fajüldöző rendszert végleg lezáró parlamenti választások, amelyen először élhettek szavazati jogukkal a feketék. Az ország első fekete elnöke Nelson Mandela lett.
2010 Lavina sodort el két magyar hegymászót a himalájai Mount Everesten: Várkonyi László eltűnt, Klein Dávid megsérült.
Április 26-án született
121 Marcus Aurelius római császár, sztoikus filozófus, az öt jó császárként emlegetett uralkodók egyike
1030 Szent Szaniszló galíciai születésű katolikus püspök, vértanú, Krakkó és Lengyelország patrónusa
1319 II. János Valois-házi francia király, 1350–1364 között uralkodott
1575 Medici Mária toszkánai nagyhercegnő, IV. Henrik második feleségeként francia királyné
1711 David Hume angol filozófus
1798 Eugène Delacroix francia festőművész
1812 Alfred Krupp német gyáros, az „ágyúkirály”
1829 Christian Theodor Billroth német sebész, a modern gyomorsebészet megalapítója
1879 Owen Willans Richardson Nobel-díjas angol fizikus
1889 Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus
1894 Rudolf Hess német nemzetiszocialista politikus, 1933–1941-ben Hitler helyettese
1904 Szenczi Miklós filológus, irodalomtörténész, a londoni egyetemen a magyar nyelv és irodalom első állandó oktatója
1905 Keleti Márton háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész
1914 Bernard Malamud amerikai író, a II. világháború utáni új amerikai írónemzedék egyik legtehetségesebb tagja
1918 Perczel Zita magyar színésznő, filmszínésznő
1929 Lámfalussy Sándor magyar származású belga közgazdász-bankár, az MTA külső tagja, az euró atyja, a Magyar Szent István-rend, valamint a Corvin-lánc kitüntetettje
1932 Michael Smith Nobel-díjas angol születésű kanadai biokémikus
1939 Kőszeg Ferenc irodalomtörténész, politikus, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Helsinki Bizottság egyik alapítója
1940 Giorgio Moroder olasz zeneszerző, lemezlovas, énekes, zenei producer
1943 Bálint András Kossuth-díjas színész
1945 Szörényi Levente Kossuth-, Erkel Ferenc- és Jubileumi Primissima díjas zeneszerző, előadóművész
1947 Kishonti Ildikó színésznő
1948 Szyksznian Wanda grafikus, plakátművész
1950 Nagy Mari színésznő
1951 Kukorelly Endre József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus
1955 Elek István kritikus, közíró, politikus
1956 Farkas Zoltán Batyu táncos, koreográfus
1960 Nagy Péter Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
1976 Nagy Zsolt színész
1979 Mezei Kitty szinkronszínész, színész
Április 26-án halt meg
304 Szent Marcellinusz, a 29. római pápa
1824 Csekonics József lótenyésztő, a magyar állami ménesintézetek megalapítója
1908 Karl August Möbius német zoológus, ökológus
1910 Björnstjerne Björnson Nobel-díjas norvég író, Norvégia függetlenségének harcosa
1914 Eduard Suess osztrák geológus, akadémikus, az ősföldrajz megalapozója
1940 Carl Bosch Nobel-díjas német kémikus, az ipari hidrogéngyártás kidolgozója
1951 Arnold Sommerfeld német fizikus, a kvantumelmélet jelentős kutatója
1984 Count Basie amerikai jazz-zongorista, komponista
1991 Carmine Coppola Oscar-díjas amerikai zeneszerző
1994 Lohr Ferenc hangmérnök, a magyar film első hangmestere, a filmtudományok doktora
2010 Várkonyi László hegymászó, 2002 és 2023 között az oxigénpalack nélküli hegymászás magyar magassági rekordere
2015 Kóti Árpád Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze
2016 Szipál Márton magyar–amerikai fotóművész
2017 Jonathan Demme Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, író
2023 Szabó József matematikus, informatikus, egyetemi docens
