Jeles napok

Február – Böjtelő hava – Télutó – Jégbontó hava

Jeles napok

Szent Zsuzsanna

Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdőzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak. Mindkettő vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval. Mivel Zsuzsanna nem engedett a zsarolásnak, így is lett, Zsuzsannát hamisan vádolták meg. Az ószövetségi törvények értelmében, mint házasságtörő asszonyt, Zsuzsannát halálra ítélték. Egy ifjú – Dániel – viszont külön-külön hallgatta ki a bírákat. A vének másképp vallottak arról, hogy hol látták együtt Zsuzsannát az ifjúval (a mézgafa illetve a tölgyfa alatt), így fény derült az igazára és őket ítélték halálra.

Hudacsek József születésnapja – 1865

A sokoldalú gépszerkesztő, HUDACSEK József (Brünn, 1865. február 19. – Budapest, 1951. november 18.) a brünni felsőbb ipariskolában szerzett gépészeti ismereteket. 1890-ben költözött Budapestre, Láng László gépgyárába. Jelentős része volt a reverzálható ikergőzgép szerkesztésében és szerelésében. 1893-95 között cséplőgépek hajtásához kis teljesítményű gőzlokomobilt tervezett. 1895-ben a Röck gépgyár főmérnöke lett. Itt szerkesztette saját találmánya alapján a gőzgépek hatásfokát javító szelepes vezérművet. 1910-16 között a Höcker testvérek gépgyárában kazánszerkesztéssel, majd a Herkules Művek gépgyárában fűrész-berendezések, asztalosipari gépek tervezésével foglalkozott. 1926-tól a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár Rt-nél excenter préseknek, téglagyári gépeknek, folytonégő kályháknak és azok gyártószerszámainak terveit készítette. 1950-ben került a Mintagépgyárba, ahol idős kora ellenére nagy aktivitással dolgozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Magyar Életrajzi Lexikon

Lakits Ferenc születésnapja – 1850

A magyar honfoglalás idejét számításokkal meghatározó csillagász, LAKITS FERENC (Pécs, 1850. február 19. – Mohács, 1919. június 24.) Budapesten matematikát és fizikát, Göttingenben, Berlinben és Bonnban csillagászatot tanult; főként az égitestek pályaszámításának elméletét és gyakorlatát tanulmányozta. Hazatérve nem tudott érdeklődési körének és képességeinek megfelelő állást szerezni: a Műegyetemen volt a geodézia tanszéken tanársegéd, majd tisztviselői állást vállalt. A csillagászattal csak szabadidejében foglalkozott: Konkoly-Thege Miklós ógyallai magán-obszervatóriumában végzett megfigyeléseket és a szaklapokba cikkeket írt. Eredménytelenül fáradozott egy állami csillagvizsgáló létrehozása érdekében.
Az 1880-as évek közepén Salamon Ferenc történetíró hívta fel Lakits figyelmét a magyar honfoglalás időpontjának akkor még tisztázatlan kérdésére. A pontos meghatározáshoz támpontot nyújtott egy bizánci krónikákban feljegyzett napfogyatkozás – ennek idejét kellett volna meghatározni. Lakits nagy gonddal és hatalmas munkával, hosszadalmas számításokkal 21 ismert napfogyatkozás adatait határozta meg és megállapította, hogy a keresett időpont 891. augusztus 8-a. Ennek alapján a honfoglalás idejét 895-896-ra tette. Ezt a kormeghatározást fogadta el a Tudományos Akadémia is, és ennek alapján szervezték meg a honfoglalás ezeréves évfordulójának ünnepségeit 1896-ban. Lakits a továbbiakban is több vizsgálatot folytatott régi krónikák csillagászati adatainak értékelésével és azok alapján végzett kormeghatározásokkal kapcsolatban. Másik kutatási területe a középkori templomok tájolásának vizsgálata volt. Rájött, hogy számos románkori illetve gótikus templom főhajó tengelye eltér a hagyományos kelet-nyugati iránytól és a védőszent ünnepén felkelő illetve lenyugvó nap helyzete szerint van kijelölve, például az oltáron elhelyezett védőszent képét a felkelő vagy lenyugvó nap sugarai az adott napon megvilágítják.
Lakits Ferenc jelentős felismerései, kutatásai életében nem keltettek elismerést, nem szereztek szakmai megbecsülést. Elkeseredett, csalódott emberként, teljes visszavonultságban halt meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Saxlehner András születésnapja – 1815

A Buda környéki keserűvízforrások felfedezője, SAXLEHNER ANDRÁS (Kőszeg, 1815. február 19. – Budapest, 1889. május 24.) Thüringiából származó családja hagyományait követve a posztókereskedelemben kezdte pályafutását. Fiatalon bekapcsolódott a Honi Védegylet hazai ipart támogató mozgalmába és Kossuth Lajos személyes bátorítására megnyitotta a pesti Váci utcában a Fekete Kutyához címzett üzletét. Egyik budaörsi vevője elpanaszolta, hogy birtokán az állatok nem szívesen isznak az ottani kutak vizéből, mivel keserű az ízük. Saxlehnernek szöget ütött a fejébe a dolog: megvizsgáltatta a víz összetételét és szakvéleményt kért az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A kedvező információk birtokában megvásárolta a területet, kutakat ásatott és 1863-ban Hunyadi János márkanév alatt palackozni kezdte a gyógyvizet. Ezután hatalmas sikertörténet következett: hat év elteltével nemcsak Magyarországon, hanem a világ földrészeinek számos országában keresetté vált a keserűvíz.
A gyorsan növekvő forgalom megkövetelte a gyógyvíztelep szakszerű kiépítését. A közel 40 hektárnyi területen 70-re emelkedett a kutak száma. Három, egyenként 60 köbméteres, hordó alakú, keramit burkolatú víztároló medencét építettek. A kutakból lejtéssel megépített, föld alatti kőagyag csőhálózat szállította a medencékbe a vizet. A cégalapító 1886-ban szabadalmaztatott egy palacktöltő gépet, amely óránként 10 000 palack megtöltésére is képes volt. A szállításhoz a lovaskocsik már nem feleltek meg. 1888-ban Saxlehner saját költségén vasútvonalat épített ki a 2,5 kilométer távolságra levő Kelenföldi pályaudvarig. Nagyon meggyőző és hatásos „marketing” munkát fejtettek ki: több nyelvű ismertető füzetek jelentek meg, amelyekben neves vegyészek és orvosok nyilatkoztak a gyógyvíz áldásos hatásairól. A cégalapító fiai vezették a képviseleti irodákat Párizsban, Londonban, sőt, New York-ban, ahol a Wall Street egyik felhőkarcolóján hatalmas, kakasos hirdetés népszerűsítette a Hunyadi János keserűvizet.
A közkedvelt termék, változatlan néven, ma is kapható. A közelmúltban elvégzett hidrogeológiai vizsgálatok szerint a több mint 125 éves kutak kapacitása még több évszázadra elegendő és környezeti ártalmak sem veszélyeztetik egyelőre a víz minőségét.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990 [Kiss Imre], Magyar Életrajzi Lexikon)

Szilágyi Sámuel születésnapja – 1719

SZILÁGYI SÁMUEL (Debrecen, 1719. február 19. – Hegyközkovácsi, 1785. július 20.): református püspök, író, kollégiumi tanár, polihisztor. Iskoláit Debrecenben kezdte meg, 1735-től svájci, 1739-től holland egyetemeken tanult. 1742-ben a debreceni kollégium filozófia és görög irodalom tanszékét foglalta el, 1745-től kísérleti fizikát is tanított, és a kollégiumi könyvtár első igazgatója volt. 1747-ben a hittudományi tanszékre ment át. 1751-től debreceni lelkész is volt, 1759-ben lemondott és elment lelkésznek Bihardiószegre, innen 1762-ben Szatmárra. 1765-ben tiszántúli református püspökké választottak. 1766-tól Debrecenben volt lelkész és püspök. 1779-ben betegsége miatt lemondott. 1785-ben pusztakovácsi birtokára vonult vissza.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon. MEK)

A magyar ápolók napja – Kossuth Zsuzsanna születésnapja

A Magyar Országgyűlés 2014-ben február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna, Meszlényi Rudolfné (Sátoraljaújhely, 1817. február 19. – New York, 1854. június 29.), Kossuth Lajos legfiatalabb húga születése évfordulóját A magyar ápolók napjává nyilvánította. Kossuth Zsuzsanna az 1848-ban a kibontakozó fegyveres harc idején a sebesültek ápolásának megszervezésével foglalkozott. 1849-ben a tábori kórházak főápolónője volt.

Február 19-én történt

Thomas Alva Edison fonográfja 1878-ban ezen a napon kapott szabadalmi oltalmat. A különféle harangjátékok, zenélődobozok, gépzongorák már korábban is képesek voltak hangokat visszaadni, de a fonográf megjelenéséig valós hangok rögzítésére és visszajátszására nem volt lehetőség.

portrait de Thomas Alva Edison (1847-1931) dans son laboratoire vers 1920
... / Leemage via AFP
Thomas Alva Edison. Fotó: Leemage via AFP

Ünnepek, emléknapok

 A magyar ápolók napja – Az Országgyűlés 2014-ben határozott megtartásáról Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónőjének születésnapján. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.

Február 19-én történt

1722 Az erdélyi országgyűlés elfogadta a Habsburgok trónöröklési rendjéről szóló 1713. évi törvényt, a Pragmatica Sanctiót.
1878 Szabadalmi oltalmat kapott Thomas Alva Edison fonográfja.
1933 Bánhidi Antal és Bisits Tibor a Gerle 13 repülőgépen útnak indult, hogy körülrepülje a földközi-tengeri partvidéket.
1942 A nemzetgyűlés kormányzóhelyettessé választotta Horthy Istvánt.
1987 Lázár Györgyöt első magyar miniszterelnökként fogadta magánkihallgatáson a Vatikánban II. János Pál pápa.
1989 Újjáalakult a Magyar Csillagászati Egyesület.
2001 A budapesti Károlyi Mihály utcában felavatták a volt első pesti takarékpénztár, az Ybl-palota megújult épületét.
2006 Nyizsnyij Novgorodban aláírták a megállapodást a sárospataki református kollégiumból a második világháború végén a Szovjetunióba elhurcolt könyvek visszaszolgáltatásáról.
2008 A Vajdaságban megalapították a Zentai Magyar Kamaraszínházat.
2017 Sikeresen útnak indították Floridából a SpaceX amerikai magáncég teherűrhajóját a Nemzetközi Űrállomás felé.
2019 Hivatalosan is kihaltnak nyilvánították a korallszirti mozaikfarkú patkányt: ez az első emlős, amely az ember okozta klímaváltozás áldozata lett.

Február 19-én született

1473 Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász, a napközpontú világkép megalkotója
1719 Szilágyi Sámuel református püspök, író, tanár, polihisztor. Többet is olvashatunk róla az OSZK honlapján.
1743 Luigi Ridolfo Boccherini olasz zeneszerző, csellista
1785 Szemere Pál író, költő, esztéta, akadémikus, a nyelvújítási mozgalom egyik vezetője
1815 Saxlehner András, a Buda környéki keserűvízforrások felfedezője. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva tudhatunk meg további érdekességeket.
1817 Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos húga
1850 Lakits Ferenc, a magyar honfoglalás idejét számításokkal meghatározó csillagász. Életéről az OSZK honlapján olvashatunk részletesebben.
1865 Hudacsek József géplakatos, gépészmérnök. Többet is megtudhatunk róla erre a linkre kattintva.
1869 Beck Vilmos, az egyik legkiválóbb magyar Wagner-énekes
1913 Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus
1924 Lee Marvin Oscar-díjas amerikai színész, A piszkos tizenkettő sztárja
1926 Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész
1928 Nicolas Hayek, a svájci Swatch óra- és ékszervállalat alapítója
1929 Kricskovics Antal Erkel Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, kiváló művész
1929 Litván György Széchenyi-díjas történész
1930 John Frankenheimer amerikai filmrendező, a politikai thriller úttörője
1938 Bors István Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
1944 Pintér Attila Munkácsy Mihály-díjas restaurátor
1949 Verőci Zsuzsa négyszeres olimpiai ezüstérmes nemzetközi sakknagymester
1953 Vesmás Péter Ybl Miklós-díjas építész
1955 Jeff Daniels amerikai színész, drámaíró
1955 Tölgyesi Ágnes Balázs Béla-díjas filmrendező
1957 Falco (Johann Hölzel) osztrák énekes, popsztár
1957 Ray Winstone angol színész
1964 Attalai Zita Ferenczy Noémi-díjas cipőtervező
1964 Spolarics Andrea Jászai Mari- és Aase-díjas színésznő
1967 Benicio del Toro Oscar-díjas Puerto Ricó-i színész és producer
1968 Lukács László, a Tankcsapda együttes alapítója, frontembere, énekes-basszusgitárosa
1974 Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész

Február 19-én halt meg

1405 Timur Lenk, az utolsó nagy mongol hódító
1819 Péchy Mihály hadmérnök, építész, mérnökkari tábornok, a debreceni református kollégium tervezője
1867 Habsburg István főherceg, az utolsó magyar nádor
1942 Bárány Dezső aranykoszorús hegedűkészítő mester, nemzetközi hírű koncerthegedűk megkonstruálója

Budapesten született 1871. május 17-én. Tanulmányait 1887-ben Bécsben kezdte meg, néhány év múlva a Reményi-féle hangszergyárba került. 1907-ben saját műhelyt nyitott. A hegedűket évszázadokkal öregebbnek mutató lakktalálmánya segítségével utánozta a régi mesterhegedűket (Stradivarius, Guarneri, Guadagnini, Zanoli stb.), de sok hegedűt szignált a saját nevével is. Találmányára felfigyelt egy amerikai műgyűjtő, Fred Chamier, aki Budapesten műhelyt rendezett be a számára. Több segéddel dolgozott. Hangszerei mind külföldre kerültek (javarészt Amerikába). A háború után számos kitüntetést kapott, 1928-ban Magyarország aranykoszorús mestere lett. Karbantartotta Hubay, Plotényi, Vecsey Ferenc és mások hangszereit. Haláláig építette kiváló koncerthegedűit. Forrás: OSZK.

1951 André Paul Guillaume Gide Nobel-díjas francia író
1952 Knut Hamsun Nobel-díjas norvég író és költő
1969 Szabó István posztumusz Széchenyi-díjas történész, levéltáros
1970 Révay József Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész
1980 Bon Scott, az AC/DC együttes első énekese
1988 Ránki György Kossuth-díjas történész, akadémikus
1989 Kálmán György Kossuth-díjas színész
1992 Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas néprajztudós
1994 Derek Jarman angol rendező
2000 Friedensreich Hundertwasser osztrák festőművész, műépítész
2001 Stanley Kramer amerikai filmrendező, producer
2014 Borbély Szilárd József Attila- és Babérkoszorú díjas író, irodalomtörténész
2014 Valerij Kubaszov szovjet űrhajós, aki 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó parancsnokaként Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós társa volt
2016 Umberto Eco olasz író, esztéta, irodalomtörténész, A rózsa neve és A Foucault-inga című regények szerzője
2016 Harper Lee Pulitzer-díjas amerikai írónő, a Ne bántsátok a feketerigót! című könyv szerzője
2019 Karl Lagerfeld német divattervező

 #eztörténtma