Jeles napok

Jeles napok

Szent Mátyás apostol

Jégtörő Mátyás
Amikor Jézus meghalt, az apostolok tizenegyen maradtak, mivelhogy az áruló Júdás felakasztotta magát. Hogy kilegyen a tizenkettő, Jézus mennybemenetele után, de még pünkösd előtt az ő helyére választották Mátyást, a tanítványok szűkebb köréből. Róma a XI. századtól tartotta Mátyás napját február 24-én, míg az 1968. évi zsinat át nem tette május 14-re. Az apostol életéről apokrif írás, az András és Mátyás cselekedetei tudósít. Eszerint ő is vértanúságot szenvedett: nyakazó bárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védőszentjüknek.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium  (részlet)

Jászai Mari születésnapja – 1850

JÁSZAI MARI (Ászár, 1850. február 24.–Bp., 1926. október 5.): színésznő, a legnagyobb magyar tragika. Keserves gyermekkor után 1866-ban a Győrből Székesfehérvárra tartó Hubay Gusztáv társ.-a után szökött és kardalos lett. Rövid időn belül fellépett Bényei Istvánnál is, majd 1867-től 1869-ig Molnár György Budai Népszínházában játszott. Ekkor ismerkedett meg Kassai Vidorral, első férjével, akitől azonban csakhamar elvált. Még együtt szerződtek 1868-ban Kolozsvárra, ahol 1872-ig dolgozott. 1872-ben a Nemzeti Színház Laborfalvi Róza szerepkörére szerződtette. Bemutatkozásul a Bánk bán Gertrudisát játszhatta el. Nagy része volt a Paulay Ede nevével fémjelzett nemzeti színházi aranykor létrejöttében éppúgy, mint az 1892-es bécsi vendégjáték sikereiben.

Magyar színházművészeti lexikon (részlet)

Hankóczy Jenő születésnapja – 1879

A búza és a liszt minőségi értékelésének világhírű szakértője, HANKÓCZY JENŐ (Pusztazselyke, 1879. február 24. – Budapest, 1939. március 2.) a magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte tanulmányait. 1904-től a Növénytermesztési Kísérleti Állomás munkatársa, később igazgatója lett. 1905-ben találta fel a farinométert, az első olyan műszert, amellyel a tészta illetve a sikér nyújthatóságát meg lehetett állapítani. Ezt továbbfejlesztve alkotta meg 1912-ben a farinográf lisztvizsgáló és minősítő műszert, amely egyidejűleg határozza meg a liszt vízfelvevő képességét, a sikér minőségét, a tészta kialakulásának idejét, konzisztenciáját, rugalmasságát, lágyulását. A tészta gázfejlesztő képességének megállapítására szolgál világszerte használatos mérőeszköze, a fermentográf. Hankóczy kezdeményezésére indult meg az országos búzakataszter felvétele és a minőségi búzatermesztés elterjesztése.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Magyar Életrajzi Lexikon)

Bobula János születésnapja – 1871

BOBULA JÁNOS (Budapest, 1871. február 24. – Budapest, 1922. május 5.): építész, XX. század eleji, kelet-magyarországi jelentős középületek tervezője.
1893-ban szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti műegyetemen. Ugyanebben az évben tanulmányúton volt Észak-Amerikában és Angliában. Hazatérve építészeti irodát nyitott Budapesten. Több vidéki templomot (pl. debreceni görög katolikus templom), kastélyt (Mezőlaborc, Balatonföldvár), középületeket (debreceni postapalota, munkácsi városháza stb.) épített. Építészeti szakirodalmi munkásságot is folytatott. Egy ideig a Budapesti Építészeti Szemlét szerkesztette, továbbá a Magyar Építőművészek Szövetségének egyik alapító tagja volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon. MEK)

Február 24-én történt

„A rossz tanuló tudja, hogy ő szamár, és ha kilép az életbe, mindenkitől szívesen tanul. Az emberek pedig szeretik azokat, akik tanulni akarnak tőlük. Az első eminens azonban azt hiszi, ő mindenkinél okosabb; az emberek pedig tudvalevően utálják azokat, akik okosabbak akarnak lenni náluk” – fogalmazta az 1954. február 24-én elhunyt Herczeg Ferenc író, az irodalmi konzervativizmus vezéralakja, akinek nevéhez olyan művek fűződnek, mint a Fenn és lenn, Az első vihar, a Balatoni rege, az Álomország, a Lélekrablás és a Magdaléna két élete.

Herczeg Ferenc író 1939-ben. Fotó: Fortepan
Herczeg Ferenc író 1939-ben. Fotó: Fortepan

Február 24-én történt

1386 Visegrádon meghalt II. (Kis) Károly Anjou-házi magyar és nápolyi király, aki ellen február 7-én követtek el merényletet. Ő volt a magyar történelem legrövidebb ideig, 56 napig regnáló királya.
1525 A páviai csatában, „a lovagkor utolsó ütközetében” a franciák vereséget szenvedtek a Habsburgoktól.
1538 I. Ferdinánd és Szapolyai János a váradi békében két részre osztotta Magyarországot, a szerződés szerint János halála után az ország teljes egészében Ferdinándra szállt volna.
1567 Megkezdődött a debreceni református zsinat, amelyen a II. Helvét Hitvallás elfogadásával létrejött a Magyar Református Egyház.
1582 XIII. Gergely rendelete nyomán végrehajtották a naptárreformot, így abban az évben október 4. után közvetlenül október 15. következett.
1833 Varsóban átadták az Antonio Corazzi olasz építész tervei alapján készült Nagyszínházat.
1848 Párizsban megdöntötték Lajos Fülöp hatalmát, kikiáltották a Második Köztársaságot.
1896 Antoine Becquerel francia fizikus Párizsban beszámolt a radioaktivitás jelenségéről.
1918 Kikiáltották az első független, demokratikus Észt Köztársaságot. Az ország nemzeti ünnepe.
1942 Első ízben szólalt meg az Amerika Hangja (VOA), az USA Tájékoztatási Hivatalának külső rádióállomása.
1951 Forgalomba állt az első Ikarus autóbusz Budapesten.
1991 A Sivatagi Vihar hadművelet keretében megkezdődött az Egyesült Államok vezette koalíció szárazföldi hadművelete a Kuvaitot megszálló Irak ellen.
2002 Budapesten megnyílt a Terror Háza Múzeum.
2011 Utolsó, 39. küldetésére indult a Discovery amerikai űrrepülőgép.
2015 Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökséghez.
2018 A budai Várban felavatták a felújított Nemzeti Lovardát.
2022 Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

Február 24-én született

1500 V. Károly Habsburg-házi német-római császár és spanyol király, „akinek birodalmában soha nem nyugodott le a Nap”
1536 VIII. Kelemen a 231. római pápa
1557 II. Mátyás magyar király és német-római császár
1613 Mattia Preti olasz barokk festő
1645 I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem
1709 Jacques Vaucanson francia mérnök, az első fémeszterga feltalálója
1750 Révai Miklós nyelvész, író, a magyar történeti nyelvészet megalapítója
1786 Wilhelm Grimm német író, nyelvész, népmesegyűjtő
1824 Szentgyörgyi József orvos, a hazai meteorológiai kutatások egyik úttörője
1843 Teófilo Braga portugál költő, irodalomtörténész, politikus
1850 Jászai Mari színésznő, a legnagyobb magyar tragika
1860 Révai Mór könyvkiadó, a Révai Nagy Lexikonának kiadója
1871 Bobula János építész
1879 Hankóczy Jenő, a búza és a liszt minőségi értékelésének világhírű szakértője
1903 Franz Burda német lapkiadó
1909 Reményi Gyenes István Aranytoll díjas újságíró, író, műfordító
1921 Mocsár Gábor József Attila-díjas író, újságíró
1934 Renata Scotto olasz opera-énekesnő, szoprán
1940 Cs. Németh Lajos színész
1942 Dobos Ildikó Jászai Mari- és Aase-díjas magyar színésznő
1944 Molnár Károly Széchenyi-díjas gépészmérnök
1944 David J. Wineland Nobel-díjas amerikai fizikus
1954 Bodor Béla József Attila-díjas költő, író, képzőművész, zenész
1955 Steve Jobs amerikai feltaláló, üzletember, az Apple cég társalapítója és elnök-vezérigazgatója
1955 Alain Prost francia autóversenyző, a Formula–1 négyszeres világbajnoka
1960 Virágh András Liszt Ferenc-díjas orgonaművész, karnagy, zenetanár
1961 Koroknai Zsolt Munkácsy Mihály-díjas képzőművész
1974 Kara Tünde Jászai Mari-díjas színésznő

Február 24-én halt meg

1386 II. Károly Anjou-házi magyar király
1704 Marc-Antoine Charpentier francia zeneszerző
1799 Georg Christoph Lichtenberg német fizikus, matematikus, az első német nyelvű aforizmaszerző
1810 Henry Cavendish angol fizikus és kémikus, aki elsőként állított elő hidrogént
1811 Bessenyei György író, filozófus
1815 Robert Fulton, az első használható lapátkerekes gőzhajó amerikai megalkotója
1836 Berzsenyi Dániel költő, akadémikus
1954 Herczeg Ferenc író, újságíró, akadémikus, az irodalmi konzervativizmus vezéralakja
1969 Körmendy Nándor, a két világháború közötti magyar építészet egyik jelentős alakja
1988 Memphis Slim amerikai blueszongorista, énekes
1990 Malcolm Forbes amerikai sajtómágnás, a Forbes magazin alapítója
2003 Alberto Sordi olasz színész, rendező
2005 Kozák András Kossuth-díjas színművész
2013 Gutai Magda József Attila-díjas költő, orvos
2020 Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze
2020 Göröcs János olimpiai bronzérmes labdarúgó, edző
2023 Walter Mirsch Oscar-díjas amerikai filmproducer
2023 Juraj Jakubisko szlovák filmrendező, a „Kelet Fellinije”
2025 Roberta Flack Grammy-díjas amerikai énekesnő

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Elhunyt a hetvenes évek egyik legnépszerűbb énekesnője

88 éves korában, hosszú betegség után, hétfőn hunyt el Roberta Flack Grammy-díjas énekesnő, akinek The First Time Ever I Saw Your Face és a Killing Me Softly With His Song című száma is vezette a slágerlistákat a hetvenes években.

Sétával olyan kreatívvá válhatunk, mint Steve Jobs

Kreatív teljesítményünk átlagosan 60 százalékkal magasabb gyaloglás közben, mint amikor ülünk.

Jászai Mari Petőfiért rajongott, Széchenyit csodálta

Százhetvenöt éve, 1850. február 24-én született Jászai Mari, a legnagyobb magyar tragika, a Nemzeti Színház örökös tagja, aki mintegy háromszáz szerepet játszott el élete során, emellett cikkeket is írt a magyar nyelvhelyességről és a színészi alkotómunka módszereiről.

Révai Miklós élő organizmusokként képzelte el a nyelveket

Kétszázhetvenöt éve, 1750. február 24-én született a bánsági Nagyszentmiklóson Révai Miklós piarista szerzetes, nyelvész, a magyar helyesírás alapjainak kidolgozója, a magyar történeti nyelvészet egyik megalapozója, az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője.