Január 1-jén történt

A magyar sajtótörténetben jeles nap január 1.: 1780-ban jelent meg az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó, 1817-ben a Tudományos Gyűjtemény, az első magyar időszaki sajtótermék, enciklopédikus jellegű havi folyóirat, 1848-ban indult az első magyar képes hetilap, az Ábrázolt folyóirat, 1908-ban pedig megjelent a Nyugat, a 20. századi magyar irodalom meghatározó, korszakot jelentő folyóiratának első száma.

Január 1-jén történt

1700 Nagy Péter cár a bizánci időszámítás helyett bevezette a Julián-naptárt Oroszországban.
1780 Pozsonyban megjelent az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó első száma.
1817 Megjelent a Tudományos Gyűjtemény, az első magyar időszaki sajtótermék, enciklopédikus jellegű havi folyóirat

Az első magyar időszaki sajtótermék, enciklopédikus jellegű havi folyóirat megjelenését Fejér György és Trattner János Tamás kezdeményezte. Újdonság volt a Tudományos Gyűjteményben a helyismereti, a népleírás: másfél évtizeden át ez lett egyik legfontosabb tárgyköre. A nyelvújítási harc utolsó, döntő szakasza a Tudományos Gyűjteményben zajlott (Kazinczy, Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél, 1819). A lapnak jelentős szerepe volt a feudális nemzetfogalom lebontásában, a polgári nemzetté válás eszméinek megvitatásában. 1828. januártól a megújulás érdekében Trattner jogutóda, Károlyi István az új nemzedék képviselőjének, Vörösmarty Mihálynak adta át a szerkesztést. Vörösmarty az általa szerkesztett első kötetben megszólaltatta Kazinczyt és Kölcseyt. Vörösmartyék felsorakoztak Széchenyi társadalmi reformjai mögé. 1828–1832 között rendszerint itt jelent meg az első tudósítás Széchenyi javaslatairól.Hamarosan műszaki gárda alakult a lap körül a Hitel írójával együtt dolgozó mérnökökből. A reformtervek népszerűsítésével párhuzamosan gyakran tárgyalták a liberalizmus központi ideáit, egyéniség- és szabadságeszméjét. Kedvelt szavaik voltak a természetjog és a polgári szabadság; fő politikai követelménnyé vált a nép nemzetbe emelése, a Nyugat polgári eredményeinek utolérése. Forrás: OSZK/Magyar Szabadalmi Hivatal

1848 Kassán elindult az első magyar képes hetilap, az Ábrázolt folyóirat, amely márciustól Képesújság, augusztustól pedig Mulattató Képesújság címmel jelent meg.
1863 Abraham Lincoln amerikai elnök kiáltványában felszabadította a rabszolgákat.
1863 Jókai Mór szerkesztésében megjelent A Hon című gazdasági, politikai napilap első száma.
1908 Megjelent a Nyugat, a 20. századi magyar irodalom meghatározó, korszakot jelentő folyóirata.
1922 Az antant képviselői hivatalosan átadták a magyar hatóságoknak a trianoni békeszerződésben Ausztriának ítélt Sopront, ahol népszavazáson a Magyarországhoz való tartozásra voksoltak.
1927 Bevezették az új hivatalos fizetőeszközt, a pengőt.
1950 A közigazgatási reform keretében létrejött Nagy-Budapest és tíz új megye; az addigi 25 megyéből az év során 19 lett.
1958 Életbe lépett az Európai Gazdasági Közösségek, a Közös Piac alapításáról szóló Római szerződés.
1959 Kubában győzött a Fidel Castro vezette forradalom.
1968 A korábban önálló fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával megalakítják a Budapesti Közlekedési Vállalatot (BKV).
1980 Magyarországon kötelezővé vált az egységes nemzetközi mértékegységrendszer (SI) kizárólagos használata.
1983 Létrejött az internet, az Arpanetet, az internet előfutárát átállították a TCP/IP protokollra, amelyet még ma is alkalmaznak.

1989 A költségvetési szervek kivételével megszűnt a központi bérszabályozás, bevezették a munkanélküli-segélyt.
1993 Az előző nap megszűnt Csehszlovákia utódaként létrejött a független Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság.
1995 A Budapest XX. kerületből kivált Soroksár a főváros XXIII. kerülete lett.
1995 Svédország, Finnország és Ausztria belépésével 15 tagúra bővült az Európai Unió.
1999 Az EU 15 tagállamából 11 bevezette közös valutaként az eurót, amely 2002. január 1-jén került készpénzforgalomba.
1999 Magyarországon bevezették a gépjárművek törzskönyvét.
2007 Románia és Bulgária csatlakozásával 27 tagúra bővült az Európai Unió.
2012 Hatályba lépett Magyarország új Alaptörvénye.
2017 Isztambulban egy elegáns szórakozóhelyen a szilveszterező ünneplő tömegbe lőtt egy merénylő. Az Iszlám Állam által elkövetett merényletben a helyszínen 39 ember meghalt, és több tucatnyian megsebesültek.
2023 Magyarországon a megyék elnevezése vármegyére változott.

Január 1-jén született

1431. VI. Sándor, a 214., egyben egyik leghírhedtebb római pápa, Cesare és Lucrezia Borgia apja
1449 Lorenzo (Il Magnifico) Medici, Firenze uralkodója
1484 Ulrich Zwingli svájci vallásreformátor
1557 Bocskai István erdélyi fejedelem
1755 Festetics György földbirtokos, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója
1823 Petőfi Sándor költő, forradalmár
1853 Simonyi Zsigmond nyelvész, akadémikus
1863 Pierre de Coubertin francia pedagógus, történész, sportvezető, az újkori olimpiai játékok kezdeményezője
1879 William Fox magyar-amerikai filmgyáros, a 20th Century Fox egyik alapítója
1878 Máté Olga fotóművész, feminista mozgalmár

A modern elméleti fizikaoktatás megteremtője, Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1. – Budapest, 1945. január 2.) a budapesti és a göttingeni egyetemen tanult matematikát és fizikát, majd Zürichben doktorált. 1927-ben jelent meg Az anyag korposzkuláris elmélete című könyve. 1928-tól haláláig a budapesti tudományegyetem elméleti fizika professzora volt.Ortvayt elsősorban nem kutató, hanem oktató és szervező tudósegyéniségként tartják számon. A relativitás- és kvantumelmélet az ő kezdeményezésére lett az egyetemi tananyag része. Előadásai kiterjedtek az elméleti fizika valamennyi részterületére. Intézetét minden érdeklődő számára megnyitotta: kollokviumaira meghívta az iparban dolgozó fizikusokat, a társtudományok művelőit és a középiskolai tanárokat is. Szoros kapcsolatot tartott fenn a külföldi egyetemeken dolgozó magyar fizikusokkal. Meghívására Neumann János, Wigner Jenő, Teller Ede és Polányi Mihály számoltak be legújabb kutatási eredményeikről, majd amikor a háború közeledtével a személyes látogatás már nem volt lehetséges, Ortvay sűrű levelezést folytatott kollégáival. A Mathematikai és Physikai Társulatba olyan neves fizikusokat hívott meg, mint Planck, Sommerfeld, Heisenberg és Eddington.Ortvay nagyon művelt ember volt; a fizika, matematika, csillagászat mellett érdekelte a filozófia és az archeológia is. Korai halála után munkáját az általa felfedezett tehetséges tanítvány, Novobátzky Károly folytatta. Forrás: OSZK/Magyar Szabadalmi Hivatal

1895 John Edgar Hoover, 1924 és 1972 között az FBI igazgatója
1898 Novotny Emil Róbert Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, érdemes művész
1900 Xavier Cugat spanyol hegedűs, zenekarvezető, a latin zene amerikai népszerűsítője
1919 Jerome D. Salinger amerikai író, a Zabhegyező szerzője
1923 Milt Jackson amerikai jazz-zenész, vibrafonos, a Modern Jazz Quartett alapítója
1923 Tamási Lajos kétszeres József Attila-díjas költő
1925 Sárosi Bálint Széchenyi-díjas népzenekutató
1933 Péri József Munkácsy Mihály-díjas ötvös
1938 Deák Ferenc vajdasági magyar író, költő, színműíró
1940 Sáry László Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
1943 Orbán Tibor színész, színházi rendező
1943 Olasz Ferenc Balázs Béla- és Prima Primissima díjas filmrendező, fotóművész, érdemes művész
1945 Ferenczes István Kossuth-díjas romániai magyar költő
1947 Polgár László Kossuth-díjas operaénekes, basszus
1948 Kapitány József Ybl Miklós-díjas építész
1981 Baumgartner Zsolt, az első magyar Forma-1-es autóversenyző
1993 Sifan Hassan holland hosszútávfutó, az első nő, aki olimpiai bajnok lett 5 és 10 ezer méteren, valamint a maratoni futásban

Január 1-jén halt meg

379 Nagy Szent Vazul kis-ázsiai keresztény egyháztanító, a görögkeleti egyház és Oroszország védőszentje
1515 XII. Lajos francia király
1782 Johann Christian Bach német zeneszerző és orgonaművész, Johann Sebastian Bach legfiatalabb fia
1861 Kállay Ferenc művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja
1864 Friedrich Egermann cseh kémikus és üvegtechnikus, az uránüveg feltalálója
1894 Heinrich Rudolf Hertz német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője
1929 Karácsonyi János katolikus püspök, történetíró
1943 Rejtő Jenő író
1945 Paulini Béla író, újságíró, illusztrátor
1976 Balázs István magyar színész
1980 Tamkó Sirató Károly József Attila-díjas író, költő, műfordító
1984 Egyed András piarista rendi pap, a nyelvpszichológia nemzetközileg elismert kutatója
1984 Alexis Korner angol blueszenész
1992 Grace Murray Hopper amerikai matematikusnő, az első fordítóprogram (compiler) megírója
1994 Cesar Romero amerikai színész
1995 Kovalik Károly újságíró, riporter, televíziós műsorvezető
1995 Wigner Jenő Nobel-díjas magyar születésű amerikai fizikus
2005 Fáy Zsuzsa, a Magyar Rádió bemondója, műsorvezető
2005 Körmendi Lajos József Attila-díjas költő, író
2007 Mihályfy Sándor filmrendező, forgatókönyvíró
2015 Lóránd Hanna Jászai Mari-díjas színész
2016 Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, a Corvin-lánc kitüntetettje
2020 Tandori Ágnes magyar író, műfordító, Tandori Dezső felesége