Jeles napok

Január – Boldogasszony hava – Télhó – Fergeteg hava

Jeles napok

Molnár Ferenc születésnapja – 1878

MOLNÁR FERENC (Bp., 1878. január 12. – New York, 1952. április 2.): drámaíró, író, publicista.
Jómódú orvos fia. 1896-ban jogot hallgatott Genfben, 1897-től hírlapíró lett Budapesten, megjelent első novelláskötete. 1902-ben bemutatták első színdarabját, A doktor urat. Gyors írói sikereit prózában A Pál utcai fiúk (1907), színpadon A testőr (1910) tetőzte be. Az I. világháborúban haditudósító volt. 1939-ben a fasizmus elől Svájcba, majd az USA-ba költözött. Első felesége Vészi Margit, a második Fedák Sári, a harmadik Darvas Lili volt.
Tiszta szerkezetű, villogó stílusú korai írásaira hamar felfigyeltek az olvasók. Naturalizmussal és némi költőiséggel keverte a kritikai realizmust. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, mégis érezhető, hogy inkább a siker, a hatásosság, mint a maradandó teljesítmény vonzotta.
A századfordulón újra felfedezett gyermeklélek, a gyermekmotívum indította A Pál utcai fiúk megírására: a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regényét alkotta meg, az esendőbbek győzelméről az erőszak képviselői fölött. Különféle műfajú prózai kötetei (Egy haditudósító emlékei, 1916; Az aruvimi erdő titka, 1916; Andor, 1918) mindig újra igazolták emberismeretét, humanizmusát.
Csattanókra kihegyezett stílusa eleven, életteli; de jellegzetes színházi ember, akinek a színpad deszkái valóban a világot jelentik, darabjai mindinkább fölébe nőttek epikájának. A doktor úr eredetileg a Nemzeti Színháznak készült, ám a Vígszínház lett az otthona, mint még oly sok színművének: e társulat sajátos stílusának kialakításához nagyban hozzájárult. Franciás vígjátéktechnikája magyar színpadon is tökéletesen bevált. 1907-ben Az ördög sikere átütő, gondolatait áthatja a freudi lélektan, az I. világháború előtti esztendők izgatottsága, a századelő modernsége, de vigyáz arra, hogy semmiben se legyen radikálisabb a fricskázásnál. Legjelentékenyebb és legproblematikusabb színműve a Liliom (1909), amely először keveseknek tetszett, és premierjének hűvös fogadtatásával óvatosságra intette Molnár Ferencet. A „kültelki” történet hemzseg a szándékolt magyartalanságoktól, a szöveg báját és érzelmi telítettségét azonban épp a jassznyelv tarkálló virágainak köszönheti. Molnár Ferenc kritikusai sem vitatják el, hogy a helyenként már-már giccsesnek tetsző darab megragadó értékekkel, az emberábrázolás finomságaival és társadalomkritikai felhangokkal is kitűnik. Későbbi darabjai közül a legértékesebbek: Az üvegcipő (1924), melyben közvetve Fedák Sárival való házastársi csetepatéit írja meg; a Játék a kastélyban (1926), mely kitárulkozón önmagát és közönségét bírálja; s az Olympia (1928), mely ismét a pazar darabépítés mesterének mutatja Molnár Ferencet. A magyar irodalom külföldön is széles körben ismert kevés íróinak egyike.

(Tarján Tamás szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

Fáy Dávid Alajos születésnapja – 1721

FÁY DÁVID (Fáj, 1721. január 12.(?) – Sao Juliano de Barra, 1767. január-február(?)): jezsuita hittérítő, dél-amerikai magyar utazó, néprajzi gyűjtő.
Nagyszombatban és Bécsben tanult, Sopronban és Győrben tanított. 1752-ben hittérítőként a dél-amerikai portugál gyarmatokra indult. Ottani működése az észak-brazíliai Sao Marcos öbölbe torkolló folyók mellékére terjedt ki, ahonnan érdekes földrajzi és néprajzi adatokat tartalmazó leveleit küldte Magyarországra. Másfél évszázaddal később nyomtatásba került, fennmaradt levelei értékes tudósítások az ÉK-brazíliai indián törzsekről: (Földrajzi Közlemények, 1910; Földgömb, 1938/2–4. sz.)
Több ízben ellentétbe került a helyi hatóságokkal, ami végül életének tragikus végéhez vezetett: a gyarmati hatóságok letartóztatták, és 1762-ben Portugáliába szállíttatták.  A hírhedt Sao Juliano börtönben hunyt el, hosszú szenvedés után.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ;)

Arenstein József születésnapja – 1816

ARENSTEIN JÓZSEF (Pest, 1816. január 12. – Stuppach–Gloggnitz, 1892. február 23.): matematikus, reformkori oktató, tanár a műszaki tudományokból.
Egyetemi tanulmányait Pesten, majd a bécsi tudományegyetemen és műegyetemen végezte. 1846. júniusától a József Ipartanoda mennyiségtan és erőműtan tanszékének tanára volt. Ugyanebben az évben Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme? című pályaművét az MTA első jutalommal tüntette ki.
Az 1850-es évek elejétől 1865-ig bécsi főreáliskolai tanár volt. Irodalmi működése a matematika, mechanika, meteorológia, hidrológia és mezőgazdaságtan területére terjedt ki.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Újhelyi Imre születésnapja – 1866

ÚJHELYI IMRE (Dunapataj, 1866. január 12. – Magyaróvár, 1923. március 21.): mezőgazdász, állatorvos, a szarvasmarha-gümőkór elleni, nemzetközileg elismert Bang-Újhelyi-eljárás egyik kidolgozója; nevéhez fűződik továbbá az óvári és az illmici csemege sajt előállítása.

 A magyaróvári gazdasági akadémia és a budapesti állatorvosi főiskola elvégzése után a magyaróvári akadémia tanársegédje majd tanára lett az állatgyógyászat tanszéken. Állategészségtant és tejgazdaságtant adott elő. 1909-től az akadémia igazgatójaként dolgozott. 1896-ban megalapította és haláláig irányította a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesületet. 1903-ban megalapította és több évig vezette a Tejkísérleti Állomást is. Külföldön tanulmányozta a szarvasmarha-tenyésztést, a tejszövetkezeteket. 1893-ban Magyaróváron állategészségügyi állomást állított fel.

Újhelyi Imre a korszerű szarvasmarha-tenyésztés egyik elméleti és gyakorlati megalapozója Magyarországon. Egyik első kezdeményezője volt a szarvasmarha-gümőkór elleni korszerű védekezésnek. A betegség megállapítására a tuberkulinoltások alapján kidolgozott Bang-Újhelyi-eljárás nevét nemzetközileg is ismertté tette

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Január 12-én történt

Ma van a magyar musical napja, amit 2012 óta ezen a napon ünneplünk annak emlékére, hogy 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét.

Margitai Ági és Bodrogi Gyula színművészek Hubay Miklós: Egy szerelem három éjszakája című darabjának jelmezében 1961-ben. Fotó: Kotnyek Antal / Fortepan
Margitai Ági és Bodrogi Gyula színművészek Hubay Miklós Egy szerelem három éjszakája című darabjának jelmezében 1961-ben. Fotó: Kotnyek Antal / Fortepan

Ünnep

A 2. magyar hadsereg emléknapja – Az 1943. január 12-i doni katasztrófa emlékére.

Január 12-én történt

1782 II. József német-római császár, magyar és cseh király kiadja szekularizációs rendeletét, amelyben feloszlatja azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek iskolai oktatást vagy betegápolást.
1848 Palermóban népfelkelés tört ki a Bourbon-uralom ellen, kiűzték a Bourbon-csapatokat, kikiáltották Szicília függetlenségét.
1872 Pesten megtartotta alakuló ülését a Magyar Földrajzi Társaság.
1943 A második világháborúban a Don-kanyarnál, mínusz 30-35 fokos fagyban megkezdődött a szovjet Vörös Hadsereg támadása. A fontszakaszt védő, rosszul felszerelt 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy 110-120 ezer embert veszített és két hét alatt megsemmisült, ez volt a magyar hadtörténet egyik legsúlyosabb katasztrófája.
2001 Az angol Polly Vacher elindult Birminghamből a világ legkisebb repülőgépével, egy egymotoros Piper Dakotával, hogy első nőként kerülje meg a Földet. Vállalkozását májusra sikerült teljesítenie.
2005 Az Európai Parlament strasbourgi ülésén hatalmas többséggel megszavazta az Európai Unió alkotmányát.

Január 12-én született

1628 Charles Perrault francia író, költő, a francia klasszicizmus jelentős alakja
1816 Arenstein József matematikus, reformkori oktató. Többet is megtudhatunk róla erre a linkre kattintva. 
1866 Újhelyi Imre mezőgazdász, állatorvos, a szarvasmarha-gümőkór elleni, nemzetközileg elismert Bang–Újhelyi-eljárás egyik kidolgozója

Dunapatajon született. A magyaróvári gazdasági akadémia és a budapesti állatorvosi főiskola elvégzése után a magyaróvári akadémia tanársegédje, majd tanára lett az állatgyógyászat tanszéken. Állategészségtant és tejgazdaságtant adott elő. 1909-től az akadémia igazgatójaként dolgozott. 1896-ban megalapította és haláláig irányította a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesületet. 1903-ban megalapította és több évig vezette a Tejkísérleti Állomást is. Külföldön tanulmányozta a szarvasmarha-tenyésztést, a tejszövetkezeteket. 1893-ban Magyaróváron állategészségügyi állomást állított fel.
Újhelyi Imre a korszerű szarvasmarha-tenyésztés egyik elméleti és gyakorlati megalapozója Magyarországon. Egyik első kezdeményezője volt a szarvasmarha-gümőkór elleni korszerű védekezésnek. A betegség megállapítására a tuberkulinoltások alapján kidolgozott Bang–Újhelyi-eljárás nevét nemzetközileg is ismertté tette. Nevéhez fűződik továbbá az óvári és az ilmici csemege sajt előállítása. 1923. március 21-én halt meg Magyaróváron. Forrás: OSZK.

1876 Jack London amerikai író, elbeszélő
1878 Molnár Ferenc író, publicista, az egyik legsikeresebb magyar drámaíró. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk részletesebben.
1880 Lengyel Menyhért író
1903 Igor Vasziljevics Kurcsatov szovjet fizikus, a szovjet atomkutatás kiemelkedő tudósa
1931 Palásthy György Balázs Béla-díjas filmrendező
1943 Koltay Beáta Balázs Béla-díjas szerkesztő-rendező
1946 George Duke Grammy-díjas amerikai jazz-zongorista és énekes
1948 Török Ádám Máté Péter-díjas, Fonogram-életműdíjas énekes, fuvolista, dalszerző, a Mini együttes alapítója és vezetője 
1949 Murakami Haruki japán író, a kortárs posztmodern próza egyik nagymestere
1951 Kirstie Alley Golden Globe-díjas amerikai filmszínésznő
1959 Blixa Bargeld német zenész, az Einstürzende Neubauten énekese
1961 Bach Szilvia színésznő, humorista, parodista, énekes, író
1973 Dalos Anna Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, zenekritikus
1983 Jelinek Erzsébet színésznő

Január 12-én halt meg

1945 Ranschburg Pál orvos, elme- és ideggyógyász, pszichológus, a kísérleti pszichológia és a gyógypedagógiai pszichológia megteremtője Magyarországon
1961 Hatvany Lajos Kossuth-díjas író, kritikus, akadémikus
1964 Pávai-Vajna Ferenc szénhidrogén-kutató geológus, az alföldi gyógyvizek felfedezője. Az OSZK honlapján többet is megtudhatunk róla.
1976 Agatha Christie angol írónő, „a krimi királynője”
1978 Nagyajtay Teréz Kossuth-díjas jelmeztervező
1990 Lukáts Kató grafikus, érdemes művész
2003 Maurice Gibb angol popzenész, a Bee Gees együttes tagja 
2014 Plesz Antal Széchenyi-díjas építész
2015 Oberfrank Géza, Liszt Ferenc-díjas karmester
2020 Roger Scruton angol konzervatív filozófus, esztéta
2015 Jelena Obrazcova orosz opera-énekesnő, mezzoszoprán
2023 Lisa Marie Presley amerikai énekesnő, Elvis Presley egyetlen gyermeke

#eztörténtma