A GÖRDESZKÁS VILÁGNAPot, 2003-ban rendezték meg először, Magyarországon 2004 óta szerveznek programokat erre a napra. A gördeszkázás egyre népszerűbb szabadidős tevékenységgé, tömegsporttá válik. A sportot versenyszerűen űzők ezt a népszerűséget kihasználva szeretnék elérni, hogy a gördeszkázás minél előbb olimpiai sportággá váljék. Ezt a célt szolgálja a világnap is.

Alajos székelyföldi alakjában Alojzi, azaz Gonzágai Szent Lajos (1568–1591) a Jézus Társaság tagja volt, 1726-ban avatták szentté a lengyel Kosztka Szaniszló (1550–1568) társaságában. Ez alkalommal a hazai jezsuita kollégiumokban fényes ünnepségeket rendeztek. Színjátékokat adott elő tiszteletükre Kassa, Komárom, Pécs, Trencsén (1727), Selmecbánya (1731), Ungvár (1754) gimnáziumainak ifjúsága.
[…]
Alajos tisztelete a XVIII. században virágzott, főleg azokban a városokban, vidékeken, ahol jezsuiták működtek. Kápolnája van a Társaság székesfehérvári templomában, továbbá Garábon, az egykori promentrei apátság romjain. Ómalomsok, Nagymágocs (1833) templomának patrónusa.
Segítő közbenjárását főképpen a tiszteletével egybekötött panis Divi Aloysii, vagy másképpen farina Aloysiana használatán át éreztette a benne bizakodók között. A Szent Alajos kenyere elterjedt barokk szentelmény volt. Főleg láz és gyermekbetegségek ellen tartották foganatosnak.
Az egykori egri jezsuita templom egyik oltárképén Alajos liliomot osztogat az eléje járuló magyar viseletbe öltözött diákoknak: mintegy a mennyország apródjaivá fogadja őket. Nyilván ez lehetett az ifjúság Mária-kongregációjának oltára.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt zenével köszöntsék. A ZENE ÜNNEPÉt 1982-ben tartották meg először Franciaországban. Az ötlet az akkori francia kulturális miniszter, Jack Lang támogatásával valósult meg.
Mára a zene ünnepe európai, sőt világméretűvé vált; több mint száz országban rendezik meg június 21-én.
Európában ez a kezdeményezés egyesületi formát öltött testet. A Zene Európai Ünnepe egyesülete szervezők és intézmények hálózatát fogja össze.
A Zene Európai Ünnepének chartáját 1997-ben 12 európai ország 16 városa írta alá Budapesten.

Delel a nyár
Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló). A napfordulat a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi. Mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől. Náluk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.
Az évszak jelképe a római falképeken és mozaikokon robusztus ifjú, fején kalászkoszorúval, sárga ruhában, a kezében sarló. Ezt az ábrázolási módot javallja a festőknek 1500 év múlva Ripa is, noha a reneszánsz feltámasztotta az antik szokást, amely pogány istenekkel személyesítette meg az évszakokat is, a nyarat például Ceres (görög Démétér) képviselte. A nyári hónapokat három ifjú jelképezte, liliomos sárga ruhában, a Rák, az Oroszlán és a Szűz jeleivel a kezükben. Leonardo Utolsó vacsoráján a Jézus balján ülő, megvilágított hármas jelképezi a nyári hónapokat: a szelíd Fülöp a Rák, a szenvedélyes idősebb Jakab az Oroszlán és az okoskodó Tamás apostol a Szűz havát. A nyári napforduló jelképe viszont megint csak kalászkoszorús, jobbára meztelen ifjú volt. Mindössze ágyékát fedte bíborszínű fátyol, amit a derekán csillagos öv tart, a Rák jelét formázó csattal. Baljában rák, jobbjában a földgömb, amelynek felső háromnegyede megvilágított, alsó negyede sötét. Bokáin szárnyak, a jobbon két fehér, a balon egy fehér és egy fekete szárny. Az archaikus gondolkodásban a nyárhoz a dél (napszak és égtáj), a tűz (elem), a színek közül többnyire a sárga rendelődött.
Hajdanán a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt. Hellászban sok helyütt ekkor kezdték az évet: Athénban és Delphoiban például a napfordulatot követő újholdkor. Vagy félévünnepet tartottak, mint Boiótiában és Délosz szigetén, ahol a téli napfordulat utáni újholdkor kezdték az esztendőt. Ünnep volt az év „teteje” a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál, és tovább élt a keresztény Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván-napi tűzünnepben. Az „égi tűz” köszöntése azonban nem korlátozódott Szent Iván napjára. A tűzugrás, tűztaposás és más „tüzes” népszokás minden napforduló körüli ünnepnek része volt (pl. Antal-, Vid-, László- és Péter-Pál-napkor), sőt, a Balkánon az egész Rák hónapot, bezárólag Illés napjáig (július 20.) ünnepi időszaknak tekintették.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

A Luppa-sziget névadója, Luppa Péter (Pomáz, 1838. június 21. – Pomáz, 1904. december 28.) a maga korában ismert mérnök és publicista volt. Idővel megkapta Pest vármegye tiszteletbeli főmérnöki címét, 1863-tól pomázi birtokán gazdálkodott. A filoxéra tanulmányozására hosszabb tanulmányutat tett Franciaországban. Főleg szőlőgazdasági, történeti, régészeti, közgazdasági és politikai cikkeket, úti beszámolókat írt. Utóbbiak közül legnevezetesebb a Napkelet-ben 1858-ban megjelent írása egy ifjúkori vállalkozásáról: egyetemistaként öt társával csónakon mentek le Bécsből a Fekete-tengerig. Talán ezért is nevezték el róla a közkedvelt, Szentendre-közeli szigetet.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988, Magyar Életrajzi Lexikon)

KISS TIBOR (Budapest, 1899. június 21. – Budapest, 1972. december 15.): építész, egyetemi tanár, számos jelentős budapesti középület tervezője. 1923-ban végezte tanulmányait a budapesti műegyetemen, 1929-ben avatták műszaki doktorrá. 1934-ben állami ösztöndíjjal többhónapos tanulmányutat tett Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban. 1935-ben a budapesti Cukor utcába tervezett bérházat, majd 1940-ben pályanyertes terve alapján Hidasi Lajossal megbízást kapott a pannonhalmi bencés gimnázium épületének megépítésére. 1947–57-ben tanszékvezető egyetemi tanár volt a műszaki egyetem középület-tervezési tanszéken. 1949-ben a Magasépítési Tudományos Egyesület alelnöke lett. 1951-ben a Vígszínház újjáépítési munkálatait vezette (Károlyi Antallal). Nevéhez fűződik a Bp. I. Attila út 18-22 számú OTP lakóház (1962), a Vágóhíd utcai tornacsarnok, valamint a budapesti Kertészeti Kutatóintézet épülete. Megvalósult tervei mellett számos tervpályázaton vett részt és nyert díjat (Vigadó tervpályázat, III. díj, Szabó Árpáddal). Szakírói munkássága is jelentős. Szakcikkei a Technika, a Tér és Forma, az Alkotás hasábjain jelentek meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Egyik legnagyobb tudású algebristánk, SZELE TIBOR (Debrecen, 1918. június 21. – Szeged, 1955. április 5.) a debreceni egyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. Pályáját a szegedi egyetem elméleti fizika tanszékén kezdte, de érdeklődése hamarosan a modern algebra felé fordult. 1952-ben már professzorként – közkedvelt pedagógusként és szuggesztív előadóként – oktatta tárgyát. Rényi Alfréddal és Varga Ottóval közösen alapították meg a később nemzetközi hírnévre szert tett Publicationes Mathematicae című folyóiratot. Kutatásait főként a kombinatorika és a gráfelmélet terén folytatta. Rövid élete, alig 10 esztendős szakmai működése során 64 értekezése és egy máig alapműnek számító egyetemi tankönyve – Bevezetés az algebrába – jelent meg. Élete utolsó két évében kezdett a topológiával foglalkozni, de eredményeinek publikálására már nem jutott ideje.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Az eredetileg az ősi Indiában kialakult jóga testi és lelki egészséget támogató gyakorlatai mára az egész világon elterjedtek. A jóga a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés körforgásából való megszabadulás elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
India miniszterelnöke, Narenda Modi kérésére az ENSZ Közgyűlése 2014-ben A jóga világnapjává nyilvánította június 21-ét. Így 2015-től ezen a napon, minden évben együtt jógázhatunk egy időben, az ország, sőt a világ számos pontján. Évről-évre egyre több jógaoktató, jógastúdió csatlakozik a megmozduláshoz. A magyarországi kezdeményezést a Gyermekeink Mozgásáért Egyesület és a Vinyasa Flow Jógaegyesület közösen indította el. Az év leghosszabb napján változatos programokkal, köztük ingyenes gyermekjóga órákkal hívják fel a figyelmet a jóga minél szélesebb körben való terjesztésének a fontosságára.

Magyarország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Irodájánál 2004-ben kezdeményezte a védőoltások világnapjának megtartását, mivel 2002-ben ezen a napon hirdette ki a WHO, hogy Európában megszűnt a gyermekbénulás betegsége. A WHO Európai Irodája a kezdeményezést elfogadva javasolta, hogy 2005-től június 21-e legyen a védőoltások népszerűsítését szolgáló rendezvények időpontja. Minden évben fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a védőoltásokra, hiszen a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek számának jelentős csökkenése egyike a magyar közegészségügy legnagyobb sikereinek.