Keresés
Augusztus 21-én történt
„Én egészen ösztönösen rajzolok. Újabban nem dobom el az első rajzaimat, mert rájöttem, hogy mindig azok a legjobbak. Korábban úgy hittem, megvan a figura, a gondolat, akkor most lerajzolom jobban, pontosabban, és nehéz megmondani, mitől, de az első sokkal jobban működött. Bár az ösztön nem népszerű fogalom a képzőművészetben, a felkészülés tetszetősebb” – fogalmazta egy interjúban az 1930. augusztus 21-én született – és 2025-ben elhunyt – Kossuth-, Munkácsy Mihály- és Prima Primissima díjas grafikus, illusztrátor, karikaturista, Sajdik Ferenc.
Augusztus 14-én történt
1975. augusztus 14-én hunyt el Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, a 20. századi magyar szobrászat egyik legismertebb, nemzetközileg is elismert alakja. Több mint hat évtizedes pályafutása során számos emlékművet, portrészobrot, kisplasztikát és domborművet alkotott. Legismertebb művei közé tartozik a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, a Kossuth-emlékmű, az egri Végvári vitézek szobor, valamint számos történelmi és közéleti személyiségről – például Görgei Artúrról, Bajor Giziről és Kodály Zoltánról – készített portré.
Július 19-én történt
„Szerintem egy művésznek mindig az a feladata, hogy újrafogalmazzon dolgokat. Sok újat nem tudunk mondani, hiszen ugyanarról szólnak a filmek, a regények, a festménynek, viszont épp attól lesz izgalmas, hogy egy ember által újraértelmeződnek jól ismert dolgok” – mondta a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő Artisjus-díjas fuvolaművész, Horgas Eszter, a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a crossover meghatározó előadója, aki számos albumot készített, és olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Vukán György, Balázs János vagy Tony Lakatos.
Július 16-án történt
„A tudás, az érdeklődés közelebb visz ahhoz, hogy megszeressünk valamit. Ha megszeretjük, akkor már valamennyire magunkénak is érezzük, és fontos lesz nekünk, hogy óvjuk, őrizzük, tegyünk érte, gondozzuk” – fogalmazta a 2021. július 16-án elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, televíziós szerkesztő, Ráday Mihály, akit elsősorban az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett Unokáink sem fogják látni, avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát című tévéműsorból ismert a nagyközönség.
Július 7-én történt
1948. július 7-én született Barta Tamás, az LGT tragikus sorsú zenésze, akit nemcsak kitűnő gitárosként tart számon a magyar rocktörténet, hanem szerzőként is, hiszen rövid pályafutása során mintegy huszonöt LGT-, Zalatnay Sarolta- és Kovács Kati-számnak írta a zenéjét. A Gyere, gyere ki a hegyoldalba vagy az Ő még csak tizennégy máig az LGT legnépszerűbb dalai közé tartoznak. A legendás zenész 1974 nyarán disszidált az Egyesült Államokba, ahol 1982. február 16-án, mindössze harminchárom évesen – máig tisztázatlan körülmények között – lelőtték.
Július 4-én történt
„Jó rendezőkkel dolgoztam egész életemben, és mindig nagyon jó szerepeket kaptam, de például A vágy villamosában nagyon szeretném egyszer Blanche DuBois-t eljátszani, szerintem már megértem rá. Mindig is érdekeltek az ilyen furcsa nők, akik kicsit pszichiátriai esetek. Hogyan lehet hitelesen eljátszani őket, és megtalálni, mi az ő igazságuk” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Pikali Gerda Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Papírkutyák, a 129 és a Külön falka című filmekben láthattunk.
Törley József nem bízta a véletlenre a pezsgőzést
Coco Chanel csak két alkalommal iszik pezsgőt, amikor szerelmes, és amikor nem. Törley József sem bízta a véletlenre a pezsgőzést, de sokkal messzebb ment: Budafokon megépítette Magyarország első pezsgőgyárát.
Hatalmas sárkányok marcangolják egymást, de érdekel ez minket?
Az elképesztő sikerű Trónok harca előzménysorozatában a maximumra tolják az akciót és a drámát, de vajon szükség van-e újabb és újabb spinoffok, prequelek és rebootok tömkelegére, ha az első dobás sikeres volt? Megnéztük a Sárkányok házát.
Morvay Judit: Mi vagyunk a szél egymás vitorlájában
A kultúrák és emberek közötti hidat jelentő zenepedagógiáról beszélgettünk Morvay Judittal, a Superar Zeneművészeti Alapítvány alapító vezetőjével.
Július 6-án történt
„Szerintem két típusú színész van: aki hároméves korában eldönti, aztán űzi-hajtja, hogy a pályára kerüljön, és vannak azok, mint én is, akik szeretnének még kicsit gyerekek maradni, ezért tizennyolc évesen olyan foglalkozást választanak, ahol ezt megtehetik” – fogalmazta egy interjúban a ma harmincnyolcadik születésnapját ünneplő Tasnádi Bence Junior Prima díjas színművész, akit a Katona József Színház előadásaiban, illetve az 1945, a Trezor, a Zavarok, a Szelfi Egyetem, a Mióta velem jár és a Szia, Életem! című filmekben láthattunk.
Erre a tíz kérdésre biztosan választ kapsz az Irodalmi Szigligeten!
A Szigligeti Alkotóház augusztusban új találkozások otthonává válik: augusztus 22-én az Irodalmi Szigliget egész napos programsorozatán egyszerre elevenedik meg a múlt és válnak hallhatóvá a jövő hangjai.
A legforróbb nyári albumok a reggeli csobbanástól a naplementéig
A strandpapucs a nyár metronómja, de szerencsére van még más is, ami a ritmusért felelhet. Ott vannak például a nyári slágerek. Íme 5+1 nyári album, amelyektől hangulatosabb lehet a július és az augusztus.
Így fest számokban az idei Művészetek Völgye
Vasárnap véget ért az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának jubileumi kiadása. Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend idén is rengeteg völgylakót fogadott.
Jazz és folk, bor és gasztronómia, fordítások és kerámiák – Programajánló
Jazzünnep a Magyar Zene Házában, táncházfesztivál a Budapest Parkban, tablófotó-kiállítás a Nemzeti Múzeum kertjében, kortárs Zsolnay eozinok Pécsett, bornapok Tapolcán, rizlingfesztivál Hévízen – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Hírmozaik – július 22.
Népszerű hollywoodi animációs rendező tart workshopot Budapesten, számos helyen kedvezmény jár majd a szigetlakóknak, a képző lépcsőjére ült Mihály – hírösszefoglalónk.
Fél évszázad júliusi kulturális durranásai Abaligettől a Népstadionon át a Művészetek Völgyéig
Abaligeti KISZ-tábor, Queen a Népstadionban, Kapolcs és a Műcsarnok videótékája: az elmúlt fél évszázad legnagyobb júliusi kulturális durranásai Magyarországon.
Az Inota kiállításán végigmenni olyan, mintha egy videójáték hősnője lennék
Magyarország egyik legkülönlegesebb indusztriális helyszínén idén elmélyültebb arcát mutatja meg a kortárs fényművészet: a korábbi évek erősen immerzív, dübörgő élményeihez képest a 2026-os kiállítás csendesebb jelenlétet és lassabb nézést kér a látogatótól.
Krézi srác, döglött macska és kozmikus szerelem – hét dal a harmincéves Heaven Street Seventől
A Heaven Street Seven bár tizenegy éve inaktív, jeles alkalmakon szerencsére el lehet csípni őket: nagyjából ötévente Orfűn és a Parkban adnak koncertet. A 2000-es és 2010-es évek magyar gitárzenei szcénájának kultzenekara szombaton játszik megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából Budapesten – a Kb. 30 című koncertre készülve tekintjük át munkásságukat hét dalon keresztül.
Simon Debóra: Nem szeretném, hogy a képek teljesen elnehezüljenek
Simon Debóra Eszter festményein puha, lazúros felületek találkoznak tűkkel, ollókkal, szemekkel és vörös cseppekkel. A képek első pillantásra meditatív, szinte súlytalan világokat nyitnak meg, közelebbről nézve azonban rendre felbukkan bennük valamilyen behatolás vagy fenyegetés. A művésszel gyerekkori rajzairól, az édesapja elvesztése után megjelenő felhőkről, az irányított véletlenekről, és a tanításról beszélgettünk.
Bera Viktor: Kamerával kattintgatni olyan, mint elsütni egy játék pisztolyt
Már kisgyerekként rajongott a II. világháború előtti tárgyakért, ma pedig már bárhova is utazzon, az adott helyhez passzoló analóg fényképezőgéppel és stílusban fotografál. Az Irodalmi Szigligeten kiállító Bera Viktorral a sötétkamra titkairól, a film jövőjéről, Gina Lollobrigida Itáliájáról és a száz évvel ezelőtti Balatonnál megforduló regényhősökről beszélgettünk.