Jeles napok
Szent Lipót
Lipót a Babenberg-ház sarjadéka, Ostmark, a későbbi Ausztria őrgrófja (1073–1136), a jámbor középkori uralkodónak egyik jellegzetes megtestesítője. Ausztria patrónusa, akinek tisztelete német vidékeinken már a középkorban felbukkan. Így ott látjuk Lőcse egyik szárnyasoltárán (1507). Kultusza igazában akkor kezd hazánkban föltűnni, amikor a Habsburg-dinasztia örökli Magyarország királyi trónját. Szent István megmarad ugyan az ország patrónusának, de a Szentháromság és Szeplőtelen Fogantatás barokk köztéri szoborkompozícióin hódoló szentek élén István király mellett megjelenik Lipót is, mint a dinasztikus jámborság képviselője, így Sopronban, Győrött, Újvidéken. A Habsburg-összefüggésekbe tartozik az is, hogy I. Lipót tanácsadója Kollonics Lipót Szakolca városában Szent Lipót tiszteletére építtetett (1699) a karmeliták számára templomot. Ehhez még vegyük hozzá, hagy ez a rend volt a legszorosabb szakrális kapcsolatban az uralkodóházzal. Az akkori, hazánkat is magábafoglaló osztrák karmelita provincia védőszentje jellemző módon éppen Lipót és István király volt.
Dávid Ferenc halála napja – 1579
Az egyetlen magyar alapítású egyház, az unitárius alapítója és első püspöke, Dávid Ferenc a hagyomány szerint 1579. november 15-én hunyt el Déva várában, fogságban. Ezen a napon rá emlékeznek, előtte tisztelegnek az unitárius felekezet tagjai.
Péczely Antal születésnapja – 1894
PÉCZELY ANTAL (Szilvásvárad, 1894. november 15. – Budapest, 1971. szeptember 9.): bányamérnök, a bányászati szaknyelv művelője. Tanulmányait Selmecbányán 1912-ben a Bányászati és Erdészeti Főiskolán kezdte meg, de ezt a háború miatt félbeszakította. 1915-ben hosszú időre orosz fogságba került, majd szaktudása alapján a szovjet rendszer Népgazdasági Tanácsába került, mérnökként vett részt az oroszországi új gazdasági irányításban. 1921 nyarán bányászati kutató expedíciót vezetett Észak-Szibériába, a Kurejka-folyó menti grafit- és antracittelepek kutatására. A sikeres expedícióról visszatérve Gljagyeny szénbányájának vezetője lett. 1923-ban a szovjet geológiai bizottság újabb szibériai expedíció bányászati kutató munkálatainak vezetésével bízta meg. 1924-ben hazatért, 1926-ban letette a bányamérnöki államvizsgát. 1927-től 1936-ig a rudabányai vasércbányászatban dolgozott, 1936-tól az Ózd vidéki szénbányáknál főmérnök, 1945 után vállalatvezető-helyettes volt, 1951-ben a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban műszaki fejlesztési csoportvezető volt. Útmutatásai alapján a Műszaki Könyvkiadó több szovjet bányászati szakkönyv magyar fordítását adta ki. 1951-től haláláig tagja volt a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztő bizottságának. Műszaki cikkei mellett számos közleményben foglalkozott bányászati-műszaki nyelvünk kérdéseivel, a szaknyelv művelője volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Pócza Jenő születésnapja – 1915
PÓCZA JENŐ (Egyed, 1915. november 15. – Budapest, 1975. szeptember 19.) fizikus, az anyagtudomány jeles kutatója. Szegeden szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Tudományos pályája nagy részét az ELTE tanszékvezetőjeként majd a Műszaki Fizikai Kutató Intézet főmunkatársaként Budapesten töltötte. Kezdetben a vegyületek kristályszerkezetének röntgendiffrakciós meghatározásával foglalkozott. Bay Zoltán munkatársaként részt vett az elektronsokszorozók kifejlesztésében és a Hold- radarkísérletekben. Alapítója és vezetője volt a budapesti vékonyréteg fizikai iskolának, amely módszert dolgozott ki a vékonyrétegek kialakulásának elektronmikroszkópos, ultranagy vákuum alatt végzett vizsgálatára. Több szabadalma volt; új eljárásokat dolgozott ki az elektronmikroszkópos szerkezetvizsgálat és azok gyakorlati alkalmazásának területén. Számos ismeretterjesztő könyvet, cikket és tudományos közleményt írt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990)
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja – 1580 – A magyar szórvány napja
November 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) születésének és halálának évfordulóját 2015-ben nyilvánította a magyar szórvány napjává az Országgyűlés. A kiemelt nap célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a magyar közösségekre, amelyek a tömbmagyarságon kívül élve is hűséggel, szeretettel őrzik nemzeti hovatartozásukat, gazdagítják a magyarság jelenét.
November 15-én történt
„Ha valaki sokat ír, az önmagában nem jelent semmit. Se rosszat, se jót. Gyorsan is lehet olyat írni, ami maradandó. A könyvtárak pedig tele vannak lassan írt rossz könyvekkel” – állapította meg a 2024. november 15-én elhunyt író, műfordító, eszperantista, Nemere István, akinek több mint nyolcszáz könyve jelent meg, és ezzel ő lett a világ legtöbb művet jegyző írója.
November 15-én történt
1868 Zsigmondy Vilmos bányamérnök, geológus megkezdte Pesten a városligeti artézi kút fúrását, amely 1878. január 21-én készült el. Akkor ez volt Európa legmélyebb artézi kútja.
1920 Genfben tartotta első ülését a Népszövetség (az ENSZ elődje) Közgyűlése.
1944 A II. világháborúban létrehozták a pesti gettót, ahol körülbelül 62–65 ezer budapesti zsidót zsúfoltak össze. A terület 1945. január 18-án szabadult fel.
1971 Előállították a világ első mikroprocesszorát, az Intel 4004 mikroprocesszort.
1983 A ciprusi törökök kikiáltották a független Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet Törökország kivételével nemzetközileg nem ismernek el.
2007 Az Európai Parlament megszavazta Magyarország és másik nyolc kelet-európai uniós tagállam csatlakozását a schengeni övezethez.
2018 Marokkóban átadták Afrika első nagy sebességű vasútját.
2018 A milánói Scalában bemutatták a 92 éves Kurtág György első operáját (A játszma vége).
2019 A Népstadion helyén felavatták az új Puskás Arénát.
2020 Elindult első üzemszerű missziójára a SpaceX űrhajója, a Crew Dragon, fedélzetén négy űrhajóssal.
2022 Az ENSZ számításai szerint a világ népessége átlépte a nyolcmilliárdot.
November 15-én született
1580 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Erdély felvirágoztatója
1738 Friedrich Wilhelm Herschel német származású brit csillagász, az Uránusz felfedezője
1793 Michel Chalses francia matematikus, a geometria algebrai irányzatának képviselője
1839 Anna Carina, osztrák származású opera-énekesnő
1844 Klösz György német-magyar fényképész
1862 Gerhart Hauptmann Nobel-díjas német drámaíró, elbeszélő
1878 Reinitz Béla zeneszerző, zenekritikus, Ady Endre verseinek egyik első megzenésítője
1891 Erwin Rommel német tábornagy, második világháborús hadseregparancsnok
1894 Péczely Antal bányamérnök, a bányászati szaknyelv művelője
1905 Mantovani olasz származású angol zenekarvezető
1912 Görbe János Kossuth-díjas magyar színész
1915 Pócza Jenő fizikus, az anyagtudomány jeles kutatója
1927 Schuler Dezső Széchenyi-díjas orvos, az országos gyermekonkológiai hálózat létrehozója
1928 Nógrádi Róbert Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
1932 Petula Clark Grammy-díjas angol énekesnő, dalszerző, színésznő
1934 Kóti Árpád Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a nemzet színésze
1935 Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok kardvívó, minden idők egyik legsikeresebb magyar vívója
1942 Daniel Barenboim argentin-izraeli zongoraművész és karmester
1945 Anni-Frid Lyngstad norvég származású svéd énekesnő, az ABBA együttes tagja
1948 Droppa Judit Munkácsy Mihály-díjas textilművész
1951 Beverly D’Angelo amerikai színésznő, énekes és producer
1954 Aleksander Kwasniewski lengyel politikus, 1995–2005-ben államfő
1958 Simon Mari színésznő
1955 Enyedi Ildikó Balázs Béla- és Prima Primissima díjas filmrendező, forgatókönyvíró
1966 Széles László Jászai Mari-díjas színész
1967 François Ozon francia rendező, producer és forgatókönyvíró
1971 Horváth Gábor kétszeres olimpiai bajnok kajakozó
1980 Ace Young amerikai énekes-dalszerző és színész
November 15-én halt meg
1579 Dávid Ferenc, az egyetlen magyar alapítású egyház, az unitárius alapítója és első püspöke
1629 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
1630 Johannes Kepler német matematikus, csillagász
1670 Comenius (Jan Amos Komensky) cseh teológus, a modern pedagógia atyja
1863 VII. Frigyes dán király
1878 Anton Dominik Fernkorn német szobrász, ércöntő
1903 Bobula János építész és építészeti szakíró
1916 Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel író, elbeszélő, a Quo vadis? című regény szerzője
1923 Giesswein Sándor katolikus pap, pápai prelátus, keresztényszocialista politikus
1954 Lionel Barrymore Oscar-díjas amerikai színész és rendező
1958 Tyrone Power amerikai színész
1959 Charles Thomson Wilson Nobel-díjas skót fizikus, a légköri elektromosság kutatója
1963 Reiner Frigyes karmester
1970 Szőllősy Klára József Attila-díjas író, műfordító
1973 László Dezső erdélyi magyar református lelkész, vallástanár, szerkesztő, levéltáros
1976 Jean Gabin francia színész
1978 Margaret Mead amerikai kulturális antropológus
1980 Kol Erzsébet algológus, jelentős kriobiológiai tanulmányok szerzője
1988 Mayer Ferenc Kolos magyar születésű amerikai orvoskutató és orvostörténész
2003 Farkas Tibor Széchenyi-díjas biokémikus, akadémikus, a lipidkutatás vezetője
2007 Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, akadémikus, 1990–96-ban az MTA elnöke
2013 Csontos Csaba Ybl Miklós-díjas építész
2024 Nemere István író, műfordító
