Ifjú zenebarátok világnapja
Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 1968 tavaszán Lisszabonban tartott kongresszusának határozata alapján november 20-án ünneplik AZ IFJÚ ZENEBARÁTOK NAPJÁt.
A gyermekek jogának világnapja
1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése A GYERMEKEK JOGÁNAK VILÁGNAPJA megünneplésére. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”.
Az ajkai timföldgyár és alumíniumkohó működésének kezdete – 1942
A trianoni békekötés utáni időkben a nagy erdélyi bauxitlelőhelyek elvesztése miatt a hazai alumíniumipar fejlődése nyersanyag hiányában megtorpant. Intenzív ásványkutatással sikerült a Dunántúlon új lelőhelyeket fölfedezni, azonban ekkorra a gazdasági válság, a tőkehiány akadályozta a fejlesztések megindítását. Az 1930-as években egy leállított kis németországi timföld-hidrát gyár olcsó megvétele és Magyaróvárra telepítése, majd ugyanitt egy alumínium-kohó megépítése jelentette az első lépést az önálló hazai gyártás újonnan való beindításához. Ez a kis termelő kapacitás azonban nem nyújtott lehetőséget az egyre növekvő hazai és export igények kielégítésére. Az alumínium termékek iránti keresletet a háborús készülődés is fokozta, mivel a felvevő piacot főleg Németország jelentette. Időközben újabb bauxitbányákat is nyitottak, és 1940-ben a Magyar Bauxitbánya Rt. új, korszerű timföldgyár és alumíniumkohó létesítését határozta el. Az építkezés 1941 tavaszán kezdődött Ajkán, a bauxit lelőhelyek közelében és 1942. november 20-án a hidrátszűrés megindításával megkezdődött a termelés az új létesítményben. Még abban az évben 1100 tonna hidrátot szűrtek a körfolyamatban. A kalcináló kemencét december 18-án kezdték felfűteni. A háborús nehézségek miatt a termelés felfutása akadozott, a gyár 1944-ben is csak timföldgyártó kapacitásának 40%-át érte el.
Az időközben elhasználódott, korszerűtlenné vált, nem kellően fejlesztett gyár ma már csak kis részben üzemel, hulladékfeldolgozást folytatnak benne.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1992)
A szegedi Dugonics társaság megalakulása – 1892
A Társaság Szeged irodalmi, művészeti és tudományos éltének művelésére jött létre, nevét a város neves szülöttéről, a tudós szerzetesről és az első magyar regény, az Etelka szerzőjéről, Dugonics Andrásról kapta. A város számos intellektuális kiválósága vett részt évekig aktív szereplőként tevékenységében, tagja volt többek között: Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Tömörkény István, Balassa Ármin, Sík Sándor, Szent-Györgyi Albert, Ortutay Gyula. Az 1892-es megalapítástól 1948. június 6-ig, utolsó közgyűléséig működött folyamatosan, ekkor a kommunista államhatalom felszámolta. A Társaság 1992-ben, lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére újjáalakult.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ)
Sina György születésnapja – 1782
SINA GYÖRGY (Nis, 1782. november 20. – Bécs, 1856. május 18.): görög származású magyar bankár, aki 1832-ben kapott magyar báróságot. A Lánchíd felépítését megtervező pénzügyi csoport aktív tagja volt. Bécsben élt. Fia, Simon (1810–1876) ugyancsak bankár lett, aki korának legnagyobb mecénása volt, s az MTA megalapítását éppúgy támogatta, mint a Bazilika és a Nemzeti Színház építését vagy az árva gyerekek neveltetését. Több görög tudományos intézetet is patronált.
Magyar Tudománytörténeti Intézet
Afrika iparosításának napja
Afrika városai olyan tempóban fejlődnek, hogy 20 év múlva már a lakosság fele városlakó lesz. Ezzel összefüggésben az ENSZ Közgyűlése november 20-át AFRIKA IPAROSÍTÁSÁNAK NAPJÁvá nyilvánította, ezzel is szorgalmazva a további iparosítást, fejlődést.
Kockázatkezelési nap
Az Európai Unió 2007-ben rendezte meg az első kockázatviselési napot. Az ünnepnap szervezői arra hívják fel a figyelmet, hogy a nemzetközi krízisek és a humanitárius vészhelyzetek, a járványok, a természeti és más katasztrófák számos ember megbetegedését vagy halálát idézik elő.
Ezen a napon született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet mestere. Művészi indíttatásáról egyszer így nyilatkozott: „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.”
Ünnep
A gyermekek jogainak világnapja / egyetemes gyermeknap – Annak emlékére tartják, hogy az ENSZ 1989-ben ezen a napon fogadott el egyezményt a gyermeki jogokról.
Ifjú zenebarátok világnapja – Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 1968-as lisszaboni kongresszusának határozata alapján november 20-án ünneplik. Forrás: OSZK.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja – Bővebben erre a linkre kattintva olvashatunk róla.
Afrika iparosításának napja – További információk az OSZK honlapján érhetők el.
November 20-án történt
1849 Felavatták a gróf Széchenyi István kezdeményezésére épült Lánchidat.
1853 Erkel Ferenc vezényletével megrendezték a Budapesti Filharmóniai Társaság első hangversenyét.
1892 A szegedi Dugonics Társaság megalakulása. További információk az OSZK honlapján.
1926 A Városligetben megnyílt Magyarország első műjégpályája.
1942 Az ajkai timföldgyár és alumíniumkohó működésének kezdete. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1945 A második világháború után Nürnbergben megkezdődött a német háborús bűnösök pere.
1948 Megnyitották a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet, a Párttörténeti Intézet jogelődjét, amelynek neve 1990-től Politikatörténeti Intézet.
1980 Pekingben megkezdődött a „négyek bandájának” pere.
1985 Megtartották az amerikai Microsoft számítástechnikai cég Windows operációs rendszerének hivatalos bemutatóját.
1989 A magyar kormány lemondott a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyeleti jogáról, a feladattal egy 15 tagú felügyelőbizottságot bízott meg.
2017 Elindult az első csak nőkből álló expedíció az Antarktisz átszelésére.
2018 Kínában, Sanghajtól 32 kilométerre megnyitotta kapuit a világ első „fordított” hotelje, amely 88 méter mélyen a tengerszint alatt, egy szakadékban épült.
2019 Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye nyerte el az amerikai Nemzeti Könyvdíjat az idegen nyelvről angolra fordított művek kategóriájában.
November 20-án született
1782 Sina György görög származású nagybirtokos, bankár, a Lánchíd építésének legfontosabb finanszírozója. Életéről többet az OSZK honlapján olvashatunk.
1858 Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd írónő, akadémikus
1889 Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, ő rakta le a fizikai kozmológia alapjait
1893 Ábrahám Ambrus Kossuth-díjas zoológus, akadémikus, az idegszövettan kutatója
1903 Mester Endre orvos, a korszerű epesebészet egyik hazai megteremtője
1908 Kerényi Jenő Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász
1912 Habsburg Ottó politikus, az utolsó magyar király és osztrák császár, Boldog IV. Károly fia
1929 Gérecz Attila költő, az 1956-os forradalom mártírja
1935 Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége
1937 Koós János magyar énekes, humorista, színművész
1939 Bányai János magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész, műkritikus,
1941 Dr. John hatszoros Grammy-díjas amerikai énekes, billentyűs, gitáros, dalszerző
1942 Fábiánné Rozsnyói Katalin Prima Primissima díjas olimpiai ezüstérmes kajakozó
1942 Felkai Eszter Déryné- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő
1944 Faragó „Judy” István rockgitáros, zeneszerző
1948 Barbara Hendricks afroamerikai szoprán operaénekes, jazz-előadóművész
1953 Fábry Sándor újságíró, humorista, dizájner, érdemes és kiváló művész
1970 Sipos Imre színész
1977 Szabó Rebeka biológus, ökológus és politikus
1980 Hamar Gergely Róbert nívódíjas író, költő
1980 Sipos Csaba magyar színész, színházi titkár
1995 Liu Shaolin Sándor olimpiai, világ- és Európa-bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó, Magyarország első téli olimpiai és világbajnoka
November 20-án halt meg
1764 Christian Goldbach porosz matematikus, a Goldbach-sejtés megfogalmazója
1856 Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus, Bolyai János édesapja. Életéről és munkásságáról többet is megtudhatunk az OSZK honlapján.
1863 Schmidl Adolf, a modern barlangkutatás atyja
Königswartban született, Bécsben nőtt fel, ott tanult bölcsészetet és jogot, majd a bécsi műegyetemen tanított földrajzot. 1857-ben hívták meg a budai műegyetemre a kereskedelmi földrajz és statisztika tanárának. Megtanult magyarul, és a kiegyezés után, amikor a német egyetemi tanárok többsége elhagyni kényszerült állását, ő maradhatott. Humán végzettsége ellenére jelentős eredményeket ért el a természettudomány terén. Több mint 30 műve jelent meg a földrajz különböző ágairól. Legjelentősebbek barlangászati kutatásai és írásai. Az egész Monarchia területén végezte vizsgálatait; fő kutatási területei a szlovéniai karsztvidéken, a Bihar-hegységben és a Baradla-, valamint az Abaligeti barlangvidéken voltak. Számos barlangot elsőként járt be, térképezett fel és írt le, bonyolult vízrajzi összefüggéseket tárt fel. A budai hőforrásokról írt tanulmánya befejezetlen maradt. 1863. november 20-án halt meg Budán. Forrás:
OSZK.
1898 John Fowler angol vasútépítő mérnök, a londoni földalatti vasút építője
1910 Lev Tolsztoj orosz író, elbeszélő
1921 Barlai Béla kohómérnök. Részletesebben erre a linkre kattintva olvashatunk róla.
1938 Edwin Herbert Hall amerikai fizikus, a Hall-effektus felfedezője
1947 Georg Kolbe német szobrász, az impresszionizmus utáni statikus szobrászat képviselője
1955 Jób Dániel magyar színházi rendező, író, színigazgató
1963 Vaszary János író, színpadi szerző, rendező, színész
1967 Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja
1994 Gönczi Gebhardt Tibor Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész
2000 Peterdi Pál Aranytoll díjas újságíró, humorista, sportújságíró
2004 Pócsik Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó
2006 Robert Altman, Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer
2007 Tabák Lajos magyar szociofotós
2008 Takáts Gyula Kossuth-díjas költő, író, műfordító, kritikus. Életéről és pályafutásáról az OSZK honlapján olvashatunk részletesebben.
2019 Dömötör Zoltán olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, úszó, edző
2020 Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, a geometrikus avantgárd képviselője
#eztörténtma
