Pénztelenek
Kozmáról és Damjánról, a korai egyház két nagy vértanú szentjéről legendájukon kívül alig tudunk egyebet, minthogy a szíriai Cirusban szenvedtek mártíromságot a diocletianusi üldöztetések alatt (303-ban). Állítólag Arábiában születtek. Ikertestvérek voltak, és mindketten a gyógyítást választották élethivatásul. Ingyen gyógyítottak, és a gyógyírt is ajándékképpen adták a betegeknek. Ezért nevezték őket „pénzteleneknek”. Mivel keresztények voltak, betegeiknek nemcsak a testét, hanem a lelkét is ápolták. Tevékenységük színtere Kilikia (Cilicia) volt. Tiszteletük már az V. században túlnőtt működési területükön. Ünnepük, szeptember 27-e, a VII. században került a liturgikus könyvekbe. Úgy tartják, hogy első római templomuk fölszentelésének a napja volt ez. (1969-ben Róma egy nappal korábbra tette névnapjukat.) Különösen a keleti egyház tartja nagyra őket, de mint az orvosok, felcserek és borbélyok (Kozma), valamint a patikusok patrónusai (Damján), no és persze a betegségekben szenvedőké, a járvány sújtotta vidékek lakóié, egy időben nyugaton is népszerűségnek örvendtek. Ebben nem kis része volt annak, hogy mint a Medici család házi szentjeit (Cosimo Medici révén) a reneszánsz Firenze művészei sok-sok példányban megörökítették őket. Szerepkörükből adódóan elsősorban fogadalmi képeken találkozunk velük a Szűzanya kísérőiként, néha más gyógyító szentek, például Rókus és Sebestyén társaságában. Az orvosok egykorú viseletéről ismerhetők fel: prémmel szegélyezett sötétvörös talárt és kerek vörös sapkát viselnek. Attribútumaik: patikamérleg, gyógykenőcsös doboz, sebészkés, gyógyszerészmozsár és hasonlók.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Az igazságszerető Szűz
Antiókhiai Szent Jusztina (szeptember 26.) legendája fő vonalaiban a többi szűz mártírét követi. A keresztényfaló Diocletianus idejében történt állítólag, hogy egy antiochiai mágus, bizonyos Cyprianus beleszeretett a keresztény szűzbe, és mindenféle ördögi praktikával megpróbálta a magáévá tenni. Még a sátánt is megidézte, de az felvilágosította, hogy helyzete reménytelen, mert Jusztina (Iustina) Jézus jegyese, és keresztvetésére az ő, mármint az ördög minden hatalma semmivé foszlik. Cyprianus ettől észhez tért, megkeresztelkedett, majd városa püspöke lett. Az üldözések során együtt haltak vértanúhalált Nikomédiában. Szurokkal, viasszal, zsírral teli katlanban főzték őket, de miután az nem ártott nekik, lefejezték őket, testüket pedig kutyáknak vetették eledelül.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet számos más világnap mellett. Nemzeti parkok, zöld szervezetek szerveznek ezen a napon társadalmi munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják a természetet.

Az Európa Tanács szeptember 26-át A NYELVEK EURÓPAI NAPJÁvá nyilvánította. Az Európai Unió tagországaiban először 2001 őszén rendezték meg, melyen közel ötven ország vett részt. Ennek sikerén felbuzdulva azóta minden évben megemlékeznek a csaknem 200 különböző európai nyelvről. Az Európa-szerte megrendezett programok célja, hogy felhívják a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára, a nemzetek közötti kapcsolatok és együttműködések fejlesztésére és a kulturális különbségek megőrzésére.

HANTKEN MIKSA (Jablonka, Szilézia, 1821. szeptember 26. – Budapest, 1893. június 26.): geológus és paleontológus, egyetemi tanár, az MTA levelező (1864), majd rendes tagja (1874). Főiskolai tanulmányait 1840–42-ben Bécsben, 1843-tól 1846-ig a selmecbányai bányászati akadémián végezte. 1844–45-ben Albrecht főherceg vasgyárában gyakornok. 1846–49-ben több bányában bányatiszt. 1849–50-ben Bécsben analitikai, kémiai tanulmányokat folytatott, majd a dorogi szénbányánál dolgozott. Néhány évig Szerbia kormányának szolgálatában állt. 1858-ban Pesten telepedett le; őslénytani kutatásokat végzett. 1861–67-ben a pesti kereskedelmi akadémia tanára, 1866-tól az MNM ásvány- és őslénytárának őre. 1869-ben megszervezte a Földtani Intézetet, amelyet 1870-től, mint igazgató vezetett. 1876-ban a pesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1882-ben a budapesti Tudományegyetemen újonnan alapított paleontológiai tanszék első professzorává nevezték ki.
A nummuliteszek és egyéb harmadidőszaki foraminifera-félék nemzetközileg elismert kutatója volt. Páratlanul gazdag nummulina-gyűjteménye a budapesti egyetem Őslénytani Intézetének Múzeumában van. Emlékét őrzi a Hantkenia és a Hantkenina állatnem-név is. Elkészítette a magyarországi kőszéntelepekről az első gyakorlati szempontból is jelentős összefoglaló ismertetést. Tiszteletére a Magyarhoni Földtani Társulat 1963-ban háromévenként kiosztásra kerülő Hantken Miksa-emlékérmet alapított az ősélet és rétegtani szakirodalomban elért kimagasló eredményért.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1996. MTESZ)

RISZDORFER ÖDÖN (1893. szeptember 26. –?, 1944): feltaláló. Jogi tanulmányokat végzett, majd kereskedelmi pályán működött. Mint fotóamatőr az 1920-as években kezdett a fényképezőgépek automatizálásával foglalkozni. Teljes automata gépén a megvilágítási időt fényelemmel vezérelt berendezés közvetlenül szabályozta. Félautomata gépet is készített, melynél ugyancsak fényelem alkalmazásával, de kézi erővel történik a zársebesség beállítása. Találmányai úttörő jelentőségűek, a fényképezés automatizálási kérdéseit valószínűleg a világon elsőként oldotta meg. Riszdorfer Ödön a főváros ostroma során eltűnt, nyughelye ismeretlen.

A Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisában szereplő szabadalmi bejelentései (lajstromszám és cím):

(137095) Fényképező készülék, melynek beépített fotoelektromos megvilágításmérője van; (136947) Villamos megvilágításmérő készülék;
(136943) Fényképező készülék, melynek beépített és a felvevő objektív két fényszabályozójával kapcsolt villamos megvilágításmérője van;
(136942) Önműködő megvilágításszabályozó fényképező készülékekhez;
(136941) Fényképező készülék;
(133473) Fényképezőkészülék, melynek az objektívzárral kapcsolt fényelektromos megvilágításmérője van;
(132724) Tükörreflexes fényképezőkészülék;
(130499) Fényképező készülék;
(120431) Berendezés a megvilágítást szabályozó eszközöknek beállítására fényképező készülékekhez;
(119818) Megvilágításmérővel egybeépített fényképezőgép;
(117959) Szerkezet fényképészeti készülékekhez a fényérzékeny réteg megvilágításának befolyásolására;
(116048) Szabályozható fényrekesz;
(115876) Szerkezet fényképészeti készülékekhez a fényérzékeny réteg megvilágításának szabályozására;(113856) Fényképészeti megvilágítást mérő készülék;
(113512) Fotocellás fénymérő készülék;
(112973) Villamos állítókészülék fényképezőgépekhez;
(112831) Fotocellás szerkezet fényképezőgépekhez;
(112769) Szerkezet fényképészeti készülékekhez, a fényérzékeny réteg megvilágításának önműködő szabályozására;
(111510) Fényrekesz fényképezőgépekhez;
(111273) Fényrekesz fényképező gépekhez;
(109474) Elrendezés fényképező gépekhez a megvilágítás önműködő szabályozására; (109132) Berendezés fényképező gépekhez a megvilágítás meghatározására;
(82538) Eljárás és berendezés terepfelvételeknek haladó légijárműből fényképezés útján való készítésére;
(77694) Eljárás magasból történt fénykép fölvételeknek horizontálissá tételére.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudománytörténeti Intézet MATI; Magyar életrajzi lexikon MEK ; Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázis )