Egyiptom

Lesseps Ferdinándnak a panamázás fogalmát is köszönhetjük

Százharminc éve, 1894. december 7-én halt meg Lesseps Ferdinánd francia diplomata, politikus és mérnök, a Szuezi- és a Panama-csatorna „atyja”, akinek mindemellett azt is köszönhetjük, hogy a panamázás fogalma a korrupció, a csalás, a megvesztegetés szinonimája lett a magyar nyelvben is.

Egyiptom hatvannál több műkincset szerzett vissza Németországból

A tárgyak különböző korszakokból származnak, köztük található egy múmia lába, két maszk és két falfestmény is, amelyek az egyiptomi főváros mellett fekvő Gíza tartománybeli Szakkara nekropoliszból származnak.

Sírkamrákban leltek rá az utolsó egyiptomi dinasztia idejéből származó kincsekre

Az utolsó egyiptomi dinasztia idejéből származó műkincseket találtak 63 sírkamrában a Nílus deltájának térségében – közölte hétfőn az észak-afrikai ország régészeti ügyekben illetékes minisztériuma.

Ősi egyiptomi faragványokat találtak a Nasszer-tóban

Egy francia–egyiptomi régészekből álló csapat bukkant a gyűjteményre, a faragványokat egy sziklaképződményben fedezték fel.

A nők oktatását is támogatta a modern Egyiptom atyja

Százhetvenöt éve, 1849. augusztus 2-án halt meg Mohamed Ali egyiptomi alkirály, a „modern Egyiptom atyja”, aki negyven éven át az Oszmán Birodalomtól függetlenül uralkodott az országban. Számos reformjával nyugati típusú államot hozott létre, amelyet 1952-ig utódai vezettek.

Ez a gránittömb volt a kulcs a hieroglifák megfejtéséhez

225 éve, 1799. július 15-én fedezték fel francia katonák Napóleon egyiptomi hadjárata során az egyiptomi hieroglifák megfejtését lehetővé tevő rosette-i követ.

Négyezer éves rejtélyt oldottak meg a gízai piramisok építésével kapcsolatban

Nem földönkívüliek segítségével, hanem egy mára kiszáradt folyóágon szállították a többtonnás köveket az egyiptomiak.

Ennyi múmiát még biztosan nem láttunk egy helyen

Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma friss és korszerű intézmény, amely 2017-ben nyílt meg. Nemcsak az épület új, az installálás is megfelel a legújabb trendeknek, az pedig különleges, hogy itt 22 múmiát láthatunk egy helyen.

Porig égett az arab világ legrangosabb filmstúdiója Kairóban

A nyolcvan éve alapított filmstúdió, az al-Ahrám szombatra virradóra vált a tűz martalékává. A tűz keletkezésének oka egyelőre nem ismert, a tűzoltóknak több mint hat órára volt szükségük a lángok megfékezéséhez. Az épületben a katasztrófa idején nem tartózkodott senki.

Száz éve találták meg a szobor alját, a felső része most került elő

II. Ramszesz fáraó csaknem száz éve felfedezett kolosszális szobrának hiányzó felső részére bukkant egy egyiptomi-amerikai régészcsoport a Minja városától délre folytatott ásatásokon – közölte az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium.

Csák János: a kulturális örökség kiemelt ügy

Egyiptom és Magyarország számára egyaránt kiemelten fontos a kulturális örökség megőrzése, és ebben nagyon jó példát mutat az észak-afrikai ország – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter hétfőn kairói tárgyalásai után az MTI-nek.

Újabb különleges leletek kerültek elő egyiptomi sírokból

Halotti maszkok, istenszobor, alabástromtábla és egy múmia – többek között ezekre a leletekre bukkantak a közelmúltban régészek az 1800–4800 éves sírok feltárása közben Egyiptomban.

A sivatag közepén épül Egyiptom új fővárosa

A Kairótól 45 kilométerre, a sivatagban épülő új egyiptomi főváros építésének első szakasza végéhez ért, Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök pedig újabb milliárdokat készül elkölteni az építkezés második, harmadik és negyedik szakaszára.

Tutanhamon szarkofágja is látható lesz Egyiptom új múzeumában

A húsz éve épülő és egymilliárd dollárt felemésztő projekttől az ország idegenforgalmának fellendülését várják.

Harmadszorra rendeznek kiállítást a sivatagban

Mindörökké jelen címmel rendeztek kiállítást a fáraók földjén, a sivatagban. A kiállított művek olyan kortárs alkotások, amelyek egyszerre reflektálnak a történelmi múltra és a jelenre.

Megnyílt a felújított alexandriai Görög–Római Múzeum

Az 5200 négyzetméteren elterülő múzeum gyűjteményében mintegy tízezer műtárgy szerepel, amelyek az időszámítás előtti 5. századtól a 6. évszázadig, a Bizánci Birodalom koráig terjedő időszakból származnak.