interjú
Megmutatni azt, amit legszívesebben elrejtenénk – Interjú Lehőcz Zsuzsa színésznővel
Az a jó találkozás, amikor a báb elkezd „önállóan mozogni” – mondja Lehőcz Zsuzsa, a debreceni Csokonai Színház színésznője, akivel a bábművészet metaforikus világáról, a figurák saját életéről és az esendőség megmutatásáról is beszélgettünk.
A magány metaforája – Beszélgetés Kocsis Ágnes filmrendezővel
Május végén került a magyar mozikba Kocsis Ágnes különös magánytörténete, az Éden. Mikor az alkotás forgott, a főszereplő kényszerű bezártsága egészen furcsa helyzet volt, ám azóta sokan átéltek hasonlót. Elszigeteltségről, a készülő Szécsi Pál-filmről és a szocialista sztárszisztémáról is beszélgettünk.
Komolyan röhejes vagyok – Interjú Reisz Gáborral színházi darabjáról
Reisz Gábort filmrendezőként ismerhetjük, A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek rendezője most viszont a színházban is kipróbálja magát: a Proton Színház megkeresésére írta meg novelláit, melyekből megszületett a ma debütáló Komolyan röhejes vagyok. A darabot a Trafóban mutatják be.
„Fontos, hogy mit tudsz, de fontosabb, hogy önmagad add" − interjú Temesi Bercivel
Temesi Bertalan előadóművész, zenei rendező, zenekarvezető, session zenész, de elsősorban basszusgitárosnak tartja magát. Pályafutása során eddig 110 lemezen és 1300 kereskedelmi forgalomba került dalban működött közre. Idén legújabb albuma elnyerte a Fonogram − Magyar Zenei Díj hazai kortárs szórakoztatózenei kategóriájának győztese címet.
„Ha nem dolgoznék, összeomlanék” – Beszélgetés Hegedűs D. Gézával
Lear királyt játszik a Katonában, miközben évtizedek óta a Vígszínház meghatározó színésze. A bemutató apropóján semmiből építkezésről, határátlépésről és az ifjú generáció választási lehetőségeiről is beszélgettünk.
Keleten a helyzet változatlan – Interjú Csabai László íróval
Csabai László írót Inspektor Szindbád című, a napokban megjelenő regénye kapcsán faggattuk munkamódszereiről és szűkebb hazájáról, a Nyírségről.
Megtalált magyar kubizmus és lappangó művek – Beszélgetés Barki Gergely művészettörténésszel
Barki Gergely tíz éve foglalkozik a magyar kubizmus kutatásával, ennek az eredményeit most a párizsi magyar intézetben, majd 2023-ban a Nemzeti Galériában láthatjuk.
Barabási Albert-László: „Én csak élő művésztől veszek képet”
A saját szemünkkel is meggyőződhettünk arról, hogy a tudományos gondolkodás bizony művészi vonásokat is mutathat, amennyiben ellátogatunk a BarabásiLab és a Ludwig Múzeum Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című közös kiállítására. A járvány miatt novemberben bezárt kiállítás újra látogatható.
„Versekkel dolgozni több szempontból is provokatív” – Interjú az Ineffable zenekarral
Fiatalok, tehetségesek és kész tervekkel léptek színpadra. Nemrég második nagylemezét adta ki az Ineffable zenekar. Zenéikben hangsúlyos szerepet kap az irodalom – többek között erről is meséltek interjúnkban.
Mi lenne, ha… Bezerédi Zoltánnal
Bezerédi Zoltán színművésszel szünetmentes áramtechnikáról, felszínes csillogásról, illetve a saját hang megtalálásáról is beszélgettünk.
Idén is lesz Budapesti Illusztrációs Fesztivál
Révész Emese művészettörténészt, a rendezvény kurátorát Ayhan Gökhan kérdezte a MeseCentrum oldalán.
„Egy vizuális világ megtervezése számomra olyan, mintha egy absztrakt történetet mesélnék"
Katona Katival többek között a zene és a vizualitás találkozásáról, a helyspecifikusságról és az interaktivitásban rejlő lehetőségekről beszélgettünk.
„Megkértem apámat, vigyen el a zeneiskolába”– Beszélgetés Barabás Lőrinccel
Barabás Lőrinc jazztrombitás számtalan eszközön, hangszeren, pedálon és a trombitáján egyedül varázsol zenekari hangzást a koncertjein meditatív, mély, „távolra utazós” elektronikus zenéjével. Június 18-án csodálatos helyszínen, a pilisi hegyek között, a Szeláví! Fesztiválon ad koncertet.
„Nem szeretnénk elmélyülni a streaming világában” – Interjú Lipics Zsolttal
Tősgyökeres pécsi, évtizedekig játszott a Pécsi Nemzeti Színház társulatával, számos nagyszerű és emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez, 2018-ban Jászai Mari-díjjal is elismerték színházi tevékenységét. Most új szerepben kell bizonyítania, február 15-étől ugyanis ő irányítja a régió legnagyobb színházát.
Lelket lehelni a bábokba – Beszélgetés Blasek Gyöngyi bábművésszel
Gimnazista volt, amikor beállított Gobbi Hilda öltözőjébe azzal, hogy mivel a diákszínjátszók előadásában Aase anyót játssza, megtisztelné-e néhány tanáccsal. Tavasszal pedig Gobbi Hilda-életműdíjjal ismerték el csaknem 56 éve tartó aktív báb- és színművészi karrierjét. Blasek Gyöngyit ma is számos kiváló előadásban láthatja a közönség a Semmitől Gengszter nagyiig.
Gyűjtemények gyűjteménye – Adattengert teremt a Digitális Bölcsészeti Központ
Bánki Zsolt Istvánnal, a Digitális Bölcsészeti Központ igazgatójával beszélgettünk.