interjú
„A dalok lejönnek hozzánk” – Beszélgetés Malek Andreával
Malek Andrea anyanyelve a zene. Vallja, hogy a zene által megjelenik a láthatatlan. „Az erőt, a hitet és a reménységet képviselem. Nem manipulatív, hanem szívből jövő reménységet. Nincs sok idő a gondolkodásra, gyorsan jönnek a vonatok, és nem mindegyik megy jó irányba. Gyorsan kell dönteni, hogy melyikre szállunk fel” – mondja.
Pénteki kultúrrandi Hölvényi Kristóf fotóssal
Fiatal kora ellenére – vagy talán pont azért – sok rázós helyzetben fényképezett már: Egyiptomban a 2013-as katonai puccs idején, menekülteket Libanonban, Irakban, legutóbb pedig az ukrajnai háborúban.
Dalok, amelyek több generációban is visszhangzanak – Elindult A dal a miénk podcast sorozat
Melyek azok a magyar dalok, amelyeket legmélyebb álmunkból felébresztve is felismerünk? Amiket néha akaratlanul is dúdolgatunk, miközben a buszra várunk? Hogyan tudnak hatni ezek a slágerek akár több generációra is? Mi lehet a titkuk? Hogyan keletkeztek? A Magyar Kultúra Podcastok új sorozatáról Péczeli Dóri szerkesztő-műsorvezetőt kérdeztük.
„Az artisztikus dolgokhoz még jó is, ha az ember egy kicsit nyekeg az életében” – Ozsváth Zsuzsa versekről és képzőművészetről
Ozsváth Zsuzsa író, költő, képzőművész, az Újvárad irodalmi és művészeti lap webszerkesztője, teatrológia szakos hallgató, az Élő Várad Mozgalom és a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Első verseskönyve Előző részek címmel 2020-ban jelent meg.
„Ami Magyarországon a Fortepan, az a Vajdaságban Dormán” – Legenda a legendákról
Dormán László fotográfus élő legenda, aki legendákat is fotózott. A történelem egy kicsi, ám annál fontosabb szeletét fényképezte végig. Képein megelevenedik a múlt.
„Aki egész életében autentikus volt, az idős korában is az marad” – Beszélgetés Ladik Katalinnal
Ladik Katalin költő, performer, színésznő örökifjú. Egyszerűen nem fog rajta az idő, és nem fogynak ki belőle a betűk. A költészetet minden érzékszervével körüljárta. Hang- és vizuális költészet egyaránt kö(l)tődik a nevéhez. Igazi nagybetűs művésznő. 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a LennonOno Grant For Peace díjat. Idővitorla című kötete nemrég jelent meg a Forum Könyvkiadónál.
„A versben a képzelet egyenrangú lehet a valósággal” – Interjú Balázs Imre Józseffel
A Kolozsváron élő Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, szerkesztő új kötetekkel jelentkezett. Keletkezéstörténetükről, a természet mindenható erejéről és Hervay Gizelláról beszélgettünk vele.
„Elemi kötelesség a legmagasabb minőség elérése” – Vashegyi György a Nemzeti Filharmonikusok következő évadairól
Majdnem a mesebeli hetes számú évig kereste főzeneigazgatóját a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár. Kocsis Zoltán halála, 2016. november 6-a után, 2017 tavaszától 2020 nyaráig Hamar Zsolt dolgozott az együttesekkel zeneigazgatóként vagy, ahogy rövidíteni szokták: az NFZ-vel. 2022. október 1-jével pedig Vashegyi György karmester került a legnagyobb magyar zenei társulat élére főzeneigazgatóként.
„Az én pluszom” – Bárdos Judit a filmjeiről és a háromnyelvűségről
Az Unoka című filmben feltűnt, hogy a bűnözőt alakító színésznő milyen magával ragadó. Bárdos Judit akkor éppen magyarul verte át a mit sem sejtő nyugdíjasokat, de a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon három cseh filmért kapta a legjobbnak járó díjat.
Pénteki kultúrrandi Bauer Gergő zongoraművésszel
A családjában nincs muzsikus, zenei talentumát az óvónője fedezte fel. Előbb zongorázni, majd hegedülni tanult, mindkettőben kimagaslóan tehetséges volt. 14 évesen döntötte el, hogy zongorista szeretne lenni. De ha trombitát adtak volna a kezébe, akkor most valószínűleg trombitálna. Mert számára csak maga a zene a fontos.
„Véletlenek márpedig nincsenek” – Csontó Lajos a képek mibenlétéről
Miközben egyre inkább a képek bűvöletében élünk, azok folyamatosan devalválódnak és veszítenek értékükből. Csontó Lajos utóbbi időben született projektjei többek között arra keresik a választ, hogyan őrizhetjük meg – magunknak és másoknak – a képek értékét és hogyan írhatók felül és át, hogy újra egyedi értéket nyerjenek. A fotográfussal szentendrei kiállítása, az Egybeesés kapcsán beszélgettünk.
Érződik valami vihar előtti csend – beszélgetés Gál János költővel
Az irodalmi élet problémáiról szóló beszélgetéseinek sorozatát Farkas Wellmann Endre, a Helyőrség főszerkeztője Gál János fiatal költővel folytatja.
„A mesére vágyunk” – Bach Kata A kastély női főszerepében
A Vígszínház harmincéves művésze motorral érkezik a kávézó elé. Légies jelenség, mégis vagány nő. Ez a kafkai kettősség tette izgalmassá a színpadon az általa megformált Fridát is, akivel a Bodó Viktor által rendezett A kastélyban ifj. Vidnyánszky Attila partnereként nagy sikert aratott. Dúlának tanul, lelkes természetvédő, és mindenekelőtt őrzi a családi tűzhely melegét.
„Az üzenet részemről az volt, hogy a történelmet emberek csinálják” – Interjú a Blokád rendezőjével
Csütörtöktől játsszák a mozik a Blokád című filmet, amely az 1990-es taxisblokád napjait és ennek kapcsán a rendszerváltó miniszterelnök, Antall József történelmi szerepét dolgozza fel. A film Magyarország idei Oscar-nevezettje. A sajtóvetítése után beszélgettünk a rendezővel, Tősér Ádámmal.
„Azzal, hogy megjelenítjük a hagyományainkat, bemutatkozunk” – Interjú Sztojka Attilával
„Amikor a magyarság sorsdöntő feladatok előtt állt, mindig roma származású magyarok is voltak a soraiban, gondoljunk csak a ’48-as szabadságharcosokra, 1956 roma hőseire vagy Puczi Bélára, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette” – mondja Sztojka Attila. A roma kapcsolatokért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
„Idealista szőke maradtam” – Születésnapi beszélgetés Bánsági Ildikóval
Úgy beszélgetünk, hogy közben úgy érzem, mintha régi barátnőmmel sétálnék. Kérésére tegeződünk, Ildikónak, nem pedig művésznőnek szólítom – és valóban nem színpadi ikonként mesél magáról. Külön köszönet azért, hogy imádott társa, a kutyája elvesztése után pár nappal exkluzív interjút adott.