interjú

A maga útját járja – Beszélgetés Bodor Ádámmal

Bodor Ádám Kossuth-díjas író priusszal a háta mögött fogott hozzá az első novelláskötete megírásához. Habár a pályakezdés éveiben szülővárosa, Kolozsvár viszonylag élhetőnek számított, a politikai klíma változásakor úgy határozott, elköltözik. Időközben a negyvenévnyi magyarországi tartózkodása során a kortárs próza megkerülhetetlen, világnyelvekre lefordított alakja lett.

Két kézzel három életet – Beszélgetés Szakadáti Mátyással

Az egyik leggyakoribb és legócskább viccelődés tárgya egy zenekarban mindig a dobos. Persze ezt egy hajnali turnébuszban lehet még tovább is ragozni, „megtámadva” az énekeseket és basszusgitárosokat, mert az igazi zenész csak a gitáros és a billentyűs! És akkor még a billentyűsnél is picit ki kell kacsintani, hogy azért tudjuk, amit tudunk… Persze létezik az a szint, amikor ezek az öltözőszagú tréfák már nem működnek.

„A virág a fény felé hajlik” – Böjte Csaba küzdésről, családról, nemzedéki villongásokról

Rutinos nyilatkozó, és vérében van a tanítás. Mégsem kioktató. Szívesen beszélget, színes példákkal él, az optimizmus élő szobra. Energiát kap tőle az ember.

„Perverz vágyat érzek a nehéz szövegek iránt” – Interjú Danis Lídiával

„Katartikus élmény volt, amikor az Antigoné tantermi előadása során reggel nyolckor azt láttam, hogy a 14 éves gyerekek könnyeznek, mert farmernadrágban a pad tetején előadva ott és akkor végre érthetővé vált, betalált nekik a görög tragédia.”

„Most van itt a lehetőség, hogy felzárkózzunk” – Interjú Popa Gergellyel

2018 óta látja el Popa Gergely a zenekari igazgatói feladatokat az Operában. Az aktuális zenekari fejlesztések és a megsokasodott játszóhelyek kiszolgálása mellett az elmúlt közel három év eredményeiről is mesélt.

„A magyar néptánc az anyanyelvünk” – Interjú Deák Gyulával, a Háromszék Táncegyüttes vezetőjével

A Háromszék Táncegyüttest az elmúlt harminc évében ugyanaz az ember igazgatta. Jóllehet először műszaki diplomát szerzett, Deák Gyulát a kolozsvári egyetemi évei alatt nem a mérnöki tudomány, hanem a táncház nyűgözte le. Első és egyetlen szakmájához kötődő munkahelyén is efelé kanyarodott a karrierje: néptánccsoportot bíztak rá.

„Reprezentatív képet kell adnunk az erdélyi művészeti folyamatokról”

Bordás Beáta művészettörténész vette át a Sepsiszentgyörgyön működő Erdélyi Művészeti Központ, az EMűK irányítását, miután elődje, Vécsi Nagy Zoltán nyugdíjba vonult. Az új igazgató erdélyi és külföldi viszonylatban is jobban pozicionálná a művészeti központot.

„Nem célunk sok ezer jegy eladása, így van terünk kísérletezni" − Interjú az Ubikeklektik szervezőjével

Ha az Ubikeklektikre mész, felejts el mindent, amit a fesztiválokról gondoltál − nem üvöltik hirdetőtáblák az arcodba a programot, nem lesz többezres tömeg és nem lépsz eldobált üvegszilánkba. A szervezők az „együttállás" érdekében szakítottak a hagyományokkal, és újradefiniálták a közösségépítés és a fesztiválszervezés fogalmait. Görög Miklóssal, az Ubik egyik alapító-szervezőjével beszélgettünk.

Interjú Kövesd Zsuzsával és Gerlóczi Judittal, a Delta Produkció vezetőivel

Mi a közös egy orvosigazgatóban és az ország vezető művészszínházának színházi titkárában? A Happy Ending, a Kétely, az Operabeavató, a Loveshake és a Mi történt Baby Jane-nel? előadások. Kövesd Zsuzsa és Gerlóczi Judit anya és lánya, szenvedélyes színházrajongók és a Delta Produkció vezetői. A 6szín interjúja.

Rozsdából holnapot – Vitézy Dávid nyilatkozott lapunknak

Volt egyszer egy Északi… A történet folytatódik címmel július 16-án nyitották meg a Közlekedési Múzeum időszaki kiállítását. A rendezvényt megelőzően Vitézy Dáviddal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatójával az újjáéledő rozsdaövezetekről, egymásba fonódó történetekről, lehetőségekről és zsákutcákról, múltról és jövőről beszélgettünk.

„Eleinte bizonyára könnyű lesz gólokat rúgni” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

A karmester több mint húsz éve dolgozta ki a magyar régizenei központ alapításának tervét. Idén megalakult a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, amely az együttesek és művészek támogatásán túl zenetudományi kutatásokkal foglalkozik majd. A könyvtárak mélyén rejlő elfeledett kincsekről, üres kapukról és arról is beszélgettünk, hogy a jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként tevékenykedő karnagy milyen feladatokat vállal az évi másfél milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodó központ működésében.

„Csak a szövegre fókuszálunk, pedig a közös nyelv a zene” – Interjú Odett-tel

Bármennyire hihetetlen, a zeneszerzés is egy idő után monotonná tud válni. Ahhoz, hogy a magam érdeklődését is fenntartsam, szükségem van arra, hogy a szerzői portfólióimat más és más emberek bevonásával színesítsem – mondja Odett, akivel égő rózsáról, frontemberségről és utcazenélésről is beszélgettünk.

„Akinek születésnapja van, az ad a másiknak húsz forintot” – Beszélgetés a Gryllus fivérekkel

Egy csendes budai utcába érkezünk a Gryllus fivérekhez beszélgetni. A kaputelefon névtábláin Gryllusok és családtagjaik nevei sorakoznak – hiába tudtam, hogy ugyanazon a telken él szinte a teljes família, mégis meglepő így együtt látni ezt.

„Nem kényszerből, hanem késztetésből zenélünk” – Interjú Bagossy Norberttel és Lászlóval

„Ugye, milyen más most a világ? Én behunyt szemmel járok” – énekli Bagossy Norbert új lemezük, a Fordul a világ első dalában. A srácok le sem tagadhatnák, hogy az album a karantén időszakában született, amit – a helyzethez mérten – a lehető legproduktívabban szerettek volna eltölteni, és panaszkodás helyett inkább reményteli dalokkal tartani közönségükben a lelket. Az elmúlt évekről, vallásról és kétlakiságról is mesélt a Bagossy Brothers Company testvérpárosa.

Könyvmisszionárius a közösség szolgálatában

Czakó Rékával, a Neveljünk olvasókat! csoport alapítójával Parti Judit beszélgetett a MeseCentrum oldalán.

„A kódexek lapjain látni lehet a tökéletességet” – Interjú Csűrös Réka kalligráfussal

Kutatók vizsgálják, mi történik az emberiséggel, ha győznek a billentyűk, és eltűnik a kézírás, eközben viszont egyre többen érdeklődnek a szépírás művészete, a kalligráfia iránt. Csűrös Réka kolozsvári kalligráfus szerint reneszánszát éli a szépírás. A teatrológust több mint három évtizede ejtették foglyul a corvinák, de csak pár éve vette a kezébe a mártogatós tollat.